Back to top

Kutyakiképzés, szolgálatikutya-tartás és állatvédelem

500 millió forintos keretből 187 kifejezetten az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetet támogatott a kormány – jelentette be Ovádi Péter az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos az Állatorvostudományi Egyetemen rendezett „kutyás napon”.

A találkozón a kutyakiképzés és a szolgálati kutyatartás állatvédelmi vonatkozásaival, valamint az állatvédelem a bűnmegelőzés szolgálatában témakörével foglalkoztak.

Magyarországon 35 millió haszonállatot tartanak, de a magyar lovas és kutyás nemzet is, több mint 3 millió kutyát tartanak nyilván hazánkban – mondta el köszöntőjében Prof. Dr. Sótonyi Péter, az egyetem rektora. „A kutyásoknak óriási a felelőssége a felelős kutyatartás és az állatvédelem területén, ahogy az állatorvosoknak is.”

Dr. Terdik Tamás rendőr vezérőrnagy, Budapest rendőrfőkapitánya arról beszélt, hogy az Állatorvostudományi Egyetemmel kötött megállapodás alapján a rendőröket felkészítik az állatvédelmi jogszabálysértések felismerésére az ezzel kapcsolatos intézkedések végrehajtására. Mint mondta, a bűnügyi helyszíneken nem egyszer találkoznak azzal a vállrándító mozdulattal, hogy „de hát ez csak egy macska”, „de hát ez csak egy kutya”, vagy éppen bármilyen más állat…

Véleménye szerint a legfontosabb feladat és felelősség, hogy ezen a gondolkodáson, évtizedek óta berögzült beidegződésen a kommunikáció eszközeivel változtassunk.

Dr. Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője a magyar kutyatartókról készült felmérés eredményeit ismertette. Mint elmondta, minden adat és statisztika nagyon pontatlan, mert az úgynevezett „szellemkutyák” adatait nem tartalmazzák. Ezek azok a kóbor, vagy nem chipezett kutyák, akikről semmilyen adat nem áll rendelkezésre. Az európai állateledel-gyártók adatai már kicsit pontosabbak. Ezek alapján Európában 92 millió, míg az Európai Unióban 72 millió kutya lehet. Persze a kóbor és a házi koszton tartott kutyák adatai így sem elérhetők. Egy korábbi reprezentatív felmérés adataiból kiemelte, hogy az állat szó hallatán a legtöbb magyarnak a kutya jut eszébe. Arra a kérdésre, hogy milyen állatot tartanának a legszívesebben, szintén a kutya kapta a legtöbb szavazatot. (20 évvel ezelőtt a megkérdezettek nagyon nagy többsége a kutyához a házőrzés fogalmat társította – a két éve megismételt felmérés során ez a fogalom már csak a harmadik helyen szerepelt, és első helyre lépett a családtag.)

A felmérések szerint 2018-ban még a 40-49 éves férfiak társadalmi csoportja tartotta a legtöbb kutyát, míg 2021-re a 60 év feletti nők vették át a vezetést.

A felmérésekből az is érdekes megállapítás, hogy a kutyákat többségében ajándékba kapják a gazdák, ami a felelős kutyaválasztás hiányára is rámutat. Az adatok alapján ez a téma a 18-24 év közöttiek számára a legfontosabb, míg a 75 év felettiek tartják legkevésbé lényegesnek.

Dr. Fodor Kinga egyetemi docens a kutyák védelmének legfontosabb állatorvosi szempontjairól beszélt. Szerinte elsősorban a kutyák igényeinek pontos meghatározását kellene tisztázni. Ezek között első helyen a korlátozás nélküli vízfogyasztás áll. Mind a kutyatartóknak, mind az állatorvosoknak meg kell tudni állapítaniuk, hogy az állat jól érzi-e magát! Ez egy nagyon nehéz és összetett kérdés. A legtöbb hibát akkor követik el, amikor emberként kezelik az állatokat és emberi gondolkodással próbálják meghatározni az igényeket. Az állatvédelmi törvényben is szerepel „a jó gazda gondosságával”, de nagyon nem mindegy, hogy milyen a jó gazda.

Az állatvédelmi hatósági eljárások során személyes tapasztalata, hogy egy kutya számára kétszintes kastélyszerű kutyaólat vásároltak a gazdák, volt többféle ruhája, díszítőköves etetőtálja, de naponta csak egyszer kapott kevés vizet, hogy megelőzzék a jelölő vizelést.

A kutya-kiegészítőkre elköltött pénzzel a jó gazda benyomását kívánták kelteni, de egy állatorvos pontosan tudja milyen szenvedés a kutyák számára, ha az ivóvizet korlátozzák.

A másik fontos kérdés az etetés, amit sok esetben túlzásba visznek a gazdák, emiatt az elhízás egyre gyakoribb probléma a kutyáknál. Ez a két példa is jól mutatja, hogy nem biztos, amit mi, emberek jónak ítélünk, az valóban minden esetben jó a kutyák számára. Téves az a megállapítás, hogy rossz annak a kutyának, amelyiket embertelen módon tartanak. Mert könnyen lehet, hogy a kutyának pont az a jó. Ezért is fontos, hogy az állatvédelem területén dolgozók pontos ismeretekkel és kellő felkészültséggel végezzék munkájukat.

Dr. Pálinkás András ezredes, a Büntetés-­végrehajtás Országos Parancsnokságáról a kutyák szerepét ismertette a büntetés-végrehajtásban.

A szervezetnek 1985 óta vannak szolgálati kutyái: kezdetben nyomkövető kutyákat képeztek, aztán a járőrkutyák következtek.

Ezek a kutyák a szolgálatuk egész részét bizonyos objektumok kerítései vagy bástyafalai között töltik. A járőrkutyáknak kettős feladata van, egyrészt a járőröket védik, tehát hogyha a járőröket valamilyen támadás éri, akkor a kutyának meg kell védenie az embert. A másik feladat a fogvatartottak védelme. Hazánkban is vannak olyan elítéltek, akik a börtön falai között szeretnék a falkavezér szerepét betölteni. Amikor az egyéb kényszerítő eszközökkel nem tudják ezeket az incidenseket megakadályozni, akkor a szolgálati kutyák komoly segítséget jelentenek. A 2000-es évek elejétől a büntetés-végrehajtás is elkezdett kábítószer-kereső kutyákat alkalmazni a bűncselekmények felderítésére, hiszen ami az országban megjelenik, az előbb-utóbb beszivárog az intézetekbe is. A szolgálati kutyák védelmében 2020-ban olyan hámokat szereztek be, amelyek a szúrt sérülésektől védik az ebeket. A lábak, a fej és szem védelmére is tesztelnek már megfelelő felszerelést, mert a szolgálati kutyák biztonsága nagyon fontos szempont.

A kutyák mellett a büntetés-végrehajtás több helyszínen más állatokat is tenyészt.

Az állampusztai intézetben például lovakat a rendvédelmi szervek számára, de több helyen tartanak tejelő- és vágómarhákat, a bikaborjakat Olaszországba értékesítik. Több intézetben kifejezetten az önellátásra sertéstelepet üzemeltetnek. Ezen haszonállatok gondozását természetesen fogvatartottak végzik – megfelelő felügyelet mellett.

Dr. Frigyer László rendőr alezredes a „szolgálati kutyázás” állatvédelmi szempontjai kapcsán egy nagyon komoly emocionális kérdésről beszélt. Egy civil számára a kutya a család része. Szeretik, és a lehetőségekhez mérten, vagy még azon felül is mindent megtesznek a jólétéért, és azért, hogy minél tovább éljen. Egy szolgálatikutya-vezető viszont nap mint nap szembesül azzal a kockázattal, hogy este nem megy haza a kutyájával, mert fel kellett áldozni egy bevetés során.

A kutyák védelme már a kiválasztás során is fontos szempont, hiszen a szolgálatra nem alkalmas kutyáknak a programból történő kiemelése megkíméli az állatot a felesleges kudarcoktól.

A kiképzés másik fontos kritériuma, hogy az állatok ne csak plüsstárgyakkal találkozzanak, hiszen éles helyzetben nem szabad, hogy a kutyát meglepetések érjék. A selejtezéskor (szolgálati idő végén, a leszereléskor) szintén szem előtt tartják a szolgálati kutyák jólétét. A kutyavezetők számára van lehetőség korábbi szolgálati társuk jelképes megvásárlására, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a Dunakesziben lévő központban tölthetik nyugalmazott idejüket.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nőtt az orosz mezőgazdasági termelés

Oroszország mezőgazdasági termelése 2022-ben 10,2 százalékkal nőtt - derült ki az orosz szövetségi statisztikai szolgálat (Roszsztat) által szerdán közölt adatokból.

Némileg csökkenhetnek egyes élelmiszerek árai

Ez év második negyedévében várhatóan megáll az élelmiszerárak drasztikus mértékű növekedése, egyes termékpályacsoportoknál akár még fogyasztóiár-csökkenés is előfordulhat a MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek prognosztizálása szerint.

Alföldi dudoros és bécsi keringő - galambkavalkád Dabason

Dabason rendezték meg a szokásos év eleji nagyszabású galambkiállítást, melyen három fajtaklub jubileumáról is megemlékeztek. A Pergő Fajtaklub 100 éves, a Magyar King Klub 60, a Mondain Fajtaklub pedig 50 éves idén.

Gombák vizsgálatához nyert pályázatot az SZBK kutatója

A gombák soksejtűségének és morfogenezisének genetikai szabályozását vizsgálja tovább Nagy László, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) támogatásával - közölte honlapján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó intézet kedden.

Schmidt Egontól búcsúzunk

91 éves korában elhunyt Schmidt Egon neves ornitológus, Kossuth-díjas író, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alapítója és tiszteletbeli elnöke, a magyar természetvédelmi ismeretterjesztés kiemelkedő alakja, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte.

Húsexportengedélyt kapott Magyarország a Fülöp-szigetekre

Hosszú évek kitartó munkájának eredményeként első alkalommal kaptak húsexportengedélyt magyar vállalatok a Fülöp-szigetek piacára - jelentette be Facebook-bejegyzésben a külgazdasági és külügyminiszter.

Tartós várat hígtrágyából

Nyereséget teremteni lenézett dolgokból. Így lehetne összegezni az Agro-Ferr Kft. és az Agrostar Kft. gyakorlati tapasztalatait, amikre nagyrészt már megvalósított beruházásaik során tettek szert. A Békés megyei Kisdombegyházán található cégek mintegy 3 ezer hektáron gazdálkodnak Magyarországon, további 2 ezer hektáron pedig kommersz terméket állítanak elő Arad mellett.

A méhész is vállalkozó 6.

Ha vállalkozók vagyunk, tudnunk kell, honnan származik a bevételünk. Ez a méhészetben sok esetben meglepően egyszerű, hiszen legtöbbünk csak három fajtamézet termel. Ebben az esetben, ha termelő méhcsaládjaink számát megszorozzuk a megtermelt fajtamézek családonként pergetett átlagával, megkapjuk, mennyi mézet termeltünk. Ha ezt megszorozzuk a felvásárlási árral, megkapjuk a bevételünket.

Sikerrel hasznosíthatók a MATE vezette konzorcium agrárinformatikai fejlesztései

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és konzorciumi partnerei Agrárinformatikai Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központot hoztak létre Gödöllőn. Az NKFI Alap 1,482 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatásával megvalósított fejlesztések, prototípusok már most hasznosítható eredményt jelentenek.

GMO-mentes takarmánykiegészítőt fejlesztett a Hód-Mezőgazda Zrt.

Több 760 millió forint támogatásból fejlesztett ki hazai alapanyagból is készíthető, GMO-mentes takarmánykiegészítőt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem konzorcium - közölte a társaság az MTI-vel.