Back to top

Lábunk alatt a kincs

A talaj létfontosságú a világ táplálásában – mondta Csü Tong-jü, a FAO főigazgatója a Talajok a Táplálkozásért Világszimpózium megnyitóján. – A talaj egészsége jelentősen hozzájárul az éhezés megszüntetéséhez és a bolygó egészségének helyreállításához – feltéve, hogy kezeljük a talajt fenyegető globális veszélyeket, beleértve a tápanyaghiányát is.

Csü Tong-jü elmondta, hogy a talajok termékenységének a romlása következtében a zöldségek és gyümölcsök vitamin- és tápanyagtartalma sokkal kisebb napjainkban, mint 70 évvel ezelőtt.

Fotó: Pixabay

Minden egyes gramm talajban akár 50 ezer fajta mikroorganizmus is előfordul, és egyetlen teáskanálnyi talajban több organizmus él, mint ahány ember van a Földön – pedig novemberben a bolygó lélekszáma elérte a 8 milliárdot.

Annak ellenére, hogy a talaj a lábunk alatt hever, a föld alatt nyüzsgő rendkívüli életnek még mindig csak a töredékét azonosították a tudósok. Pedig a mikroszkopikus állatok és mikroorganizmusok felbecsülhetetlenül értékesek.

A talajban élő lények közül az egyik legkülönlegesebb a giliszta. Annak idején már Darwint is lenyűgözték ezek az állatok. A talajképzésben és a talaj fenntartásában játszott szerepüket megismerve így fogalmazott:

„Kérdésesnek tartom, hogy volna-e még egy másik állatfaj, amelyik ilyen fontos szerepet játszott a világtörténelem alakulásában”

A földhasználat változása, illetve a mezőgazdasági technológia és gépek gyors fejlődése, a népesség és az élelmiszerigény növekedésével társulva óriási nyomás alá helyezte a talajokat. Az intenzív növénytermesztés és más földhasználati módok világszerte kimerítették a talajokat; termelési kapacitásuk csökkent, és ezáltal a képességük is, hogy ki tudják elégíteni a következő generációk szükségleteit.

Az egészséges és jó szerkezetű talaj megtartja a vizet és a tápanyagokat, ezáltal rendelkeznek az élet fenntartásához szükséges alapvető funkciókkal, segítik a gyökérnövekedést. Csakhogy a mezőgazdasági tevékenységgel járó rendszeres bolygatás károsítja a talaj szerkezetét: erodálódik, tömörödik, és nincs idő a regenerálódásra. Ez kihat a talajfunkciókra.

A biológiai sokféleség elengedhetetlen a talaj egészségéhez, több okból is. Elegendő élőlénynek kell lennie a talajban, hogy elhalt társaik maradványait lebontsák és hozzáférhető tápanyaggá alakítsák, a növényi kártevőket és kórokozókat, a gyomokat kordában tartsák, lehetővé téve egészséges növények hatékony termesztését.

Az egészséges talaj sok szén-dioxidot köt meg, ami egyébként a légkörbe kerülne. A talaj a legnagyobb szárazföldi szénnyelő a bolygón, és az egészséges talaj több ezer évig képes raktározni a szenet. Csakhogy egyes becslések szerint a művelésbe vont talajok mostanra eredeti szénkészletük 75 százalékát elveszítették a nem fenntartható gazdálkodási gyakorlatok térnyerése következtében.

Az éghajlatváltozás világszerte jól láthatóan megváltoztatta megváltoztatja a környezetet. A változások egyike, hogy a talajt egyre gyakrabban és egyre nagyobb területen degradálja erózió olyan, a klímaváltozással együtt fokozódó jelenségek miatt, mint az áradások, az aszályok és a viharok. Az erózió szintén hozzájárul ahhoz, hogy a talaj elveszíti képességét kulcsfontosságú funkciói betöltésére.

Halaszthatatlanná vált, hogy a talajt kímélő, sőt regeneráló élelmiszertermelési eljárásokra álljon át az emberiség. Hat érv a talaj egészségét figyelembe vevő művelés mellett:

  • Megőrzi és javítja a talaj szerkezetét;
  • Javítja a talaj vízmegtartó képességét;
  • Egészségesebb és nagyobb hozam betakarítását teszi lehetővé;
  • Javul a növények ellenálló képessége betegségekkel és kártevőkkel szemben;
  • Fenntartja a biológiai sokféleséget;
  • Több szenet köt meg a talaj.

Már jól érzékelhető, hogy a gazdálkodás egyre inkább a fenntartható eljárások irányába tolódik. Már az időjárás változékonysága és szélsőséges jelenségei is ebbe az irányba kényszerítik a termelőket, másrészt az EU által kitűzött célok és a megvalósításukra hozott intézkedések – zöld megállapodás, a regeneratív mezőgazdálkodás kiemelt támogatása – szintén. Teljesen világossá vált, hogy a megszokott gazdálkodási módszerekkel nem lehet többé ugyanolyan eredményeket elérni, mint akár néhány évvel korábban, változtatni kell.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Esnek a globális élelmiszerárak

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint januárban az átfogó árindex 131,2 pont lett, ami 1,1 pont (0,8 százalék) csökkenés decemberhez képest. Ez volt a 10. egymást követő havi csökkenés.

Kárpátaljai gazdákat támogat a FAO partnerség az Európai Unió finanszírozásában

Vidéki háztartások, mezőgazdasági kistermelők és mezőgazdasági kisvállalkozások részesülnek az Európai Unió (EU) által finanszírozott és az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által megvalósított, 15,5 millió dolláros (5,58 milliárd Ft-os) projektből, amelynek célja a mezőgazdasági, halászati és erdészeti értékláncok erősítése, a háborús körülményekhez való igazodása.

Az idei tél eddigi leghidegebb szakasza jöhet

A januárt jellemző nyugati, délnyugati áramlás az elmúlt egy hét során már északnyugatira fordult. Ennek következménye a jóval kevesebb csapadék és az átlag körüli hőmérséklet. A hétvégétől ismét átalakul a légköri áramlási rendszer hazánk fölött: tartósan északias áramlással jelentős lehűlés érkezik kemény éjszakai fagyokkal, napközben is csak fagypont közeli hőmérsékletekkel.

Mit tesz a műanyag a termőfölddel?

A műanyaghulladékok talajra gyakorolt hatása nagyrészt ismeretlen, pedig a talajba kerülő műanyag mennyisége akár többszöröse is lehet annak, mint ami a folyókba, tengerekbe mosódik. Egy uniós kutatás keretében annak igyekeznek a végére járni, hogy pontosan milyen hatással is van a talajok műanyag-szennyezettsége magára a termőföldre.

Pótolni kell a tápanyagot, amit a terméssel elvittünk a földekről

Érzékenyen érinti a műtrágyapiacot az energiaár-robbanás, és a rendkívül drága tápanyagellátás új utak keresésére készteti a gazdálkodókat. Ebben kívánt segíteni az AGROmashEXPO-n a Milyen alternatív megoldásokkal lehet kiváltani a műtrágyát? című fórum. A szakmai beszélgetést Pénzes Éva, az Agriturf 2022 Zrt. kereskedelmi és marketing igazgatója vezette.

Vége a csapadékos, nagyon enyhe időszaknak

A karácsonytól a hét elejéig tartott csapadékos, de az évszakhoz képest rendkívül enyhe időszak során az országban sokfelé két-háromszor több csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál. A talajok felső egy méteres rétege telítetté vált, az Alföldön nagy területen áll a víz a földeken, ugyanakkor lassan emelkedni kezdett a talajvíz szintje is.

Aki ezt kihagyja, az lemond az agrártámogatások 15%-áról

Mikrobiológiai termékek az AÖP támogatásban címmel kerekasztal beszélgetést szervezett a Magyar Talajvédelmi Baktérium – gyártók és – forgalmazók Szakmai Szövetsége. Az AGROmashEXPO-n megrendezett fórumon szó volt az Agrár Ökológiai Program (AÖP) céljairól és a felhasználható mikrobiológiai termékek sokféleségéről.

A nem állami laboratóriumok éves tevékenységének bevallási határidejéig már csak pár nap van hátra

Január 31-e a végső időpont a nem állami laboratóriumok számára, hogy beküldjék az éves tevékenységükről szóló jelentésüket a Nébih részére. Mindez egyaránt vonatkozik az üzemi-, illetve a szolgáltató laboratóriumokra is.

Egyre nagyobb a vízborítás a vetéseken

Az elmúlt napok mediterrán ciklon sorozata nagy mennyiségű csapadékot hozott hazánkba, helyenként 50-70 mm eső is lehullott. A talaj ezt a mennyiséget már nem tudja befogadni, így több folyónkon komoly árhullám indult el, és az Alföldön egyre nagyobb területeken jelenik meg a belvíz a földeken. A folytatásban már kevesebb csapadék várható és a hőmérséklet is csökken.

Csökkent a FAO világpiaci árindexe

A FAO legutóbbi közleménye szerint 2022. decemberére a kilencedik egymást követő hónapban csökkent az élelmiszerek világpiaci árindexe. A FAO élelmiszerár-indexe decemberben átlagosan 132,4 pont volt, ami 1 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.