Back to top

A támogatások nem húzzák ki a gödörből a zöldségtermesztőket

Egyre nagyobb a boltok polcain a rivalizálás a hazai és a külföldi fagyasztott, illetve konzerv zöldség-gyümölcstermékek között. Hogyan tudják ezek a hazai termék felvenni a versenyt a külföldivel, és miként reagálnak minderre a fogyasztók? Erről a kérdéskörről, továbbá a magyar zöldségtermesztés aktuális helyzetéről és jövőjéről beszélt Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Lesz-e elég minőségi, magyar, fagyasztott zöldség a boltok polcain? | Sebesta Péter, elnök, MHKSZ

A fagyasztott zöldségek közül a zöldborsó a legkeresettebb magyar kiskereskedelmi termék, ebből fogyasztunk a legtöbbet. Az éves termelt mennyiség jócskán kielégíti a fogyasztói mennyiséget, ezért exportra is jut belőle. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a zöldborsó termőterülete évről évre csökken hazánkban. Ez a csökkenés az elmúlt 5 évben megközelítette 20-25 százalékot, és várhatóan ez a tendencia csak fokozódik.

– Ennek az oka meglehetősen talányos. A válasz talán az, hogy

a piac olyan irányba változott, aminek eredményeként a gazdák az ipari jellegű zöldségnövények riválisait, a szántóföldi növényeket, azon belül is főként a takarmánykukorica, napraforgó, repce termesztését választják.

Egyértelmű, hiszen ezekre a szántóföldi növényekre jelentősen megnőtt a kereslet az utóbbi időben, piaci áruk az egekbe szökött, így a termesztők is profitábilisabban gazdálkodhatnak. Nem utolsósorban a zöldborsótermesztés sokkal bonyolultabb technológiát igényel – ismertette a helyzetet Sebesta Péter Halmos B. Ágnes műsorvezetőnek, a Kistermelők Lapja főszerkesztőjének. A Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke ehhez hozzátette, hogy Magyarország szántóföldi területeinek összessége megközelítőleg 4-5 millió hektárra tehető, ebből csupán 80-90 ezer hektárnyi terület az, ahol ipari zöldségtermesztés zajlik – ez az arány szintén jól mutatja a gazdák átpártolását a szántóföldi növényekre.

Fotó: Bokor Ádám

– Nagyon nehéz kérdés, hogy mivel lehetne visszafordítani ezt a folyamatot. Azonban azt gondolom, hogy idővel minden piaci trend megváltozik, így rövidebb, de inkább hosszabb időn belül fordul egyet a piac keresletének álláspontja. Ennek egyik eshetősége lehet, hogy

a zöldségtermesztés több hozzáadott értéket képvisel a szántóföldi növénytermesztésnél, több munkaerőt igényel, ezáltal munkalehetőséget teremt, és a gazdasági folyamtok változásával kecsegtetőbb ágazattá válhat.

A nagyobb hozzáadott értékkel piacra kerülő termék pedig a fogyasztók számára is keresettebb lehet, nagyobb értéket képvisel – véli a szakember.

Sebesta Péter a hűtőházépítési támogatásokra, illetve az ágazati szereplők ezen források kihasználására is kitért.

– Számos forrás áll rendelkezésre az élelmiszeripari szereplők részére. Természetesen a támogatások feltételeinek eleget kell tenni, de az észszerű beruházásoknak köszönhetően jelentős mértékben fejlődött a hazai feldolgozóipar. Ettől függetlenül – visszautalva a jelenlegi piaci helyzetre – a gazdálkodók ösztönzéseképpen olyan forrásokat kellene megnyitni, biztosítani a tárcának, amik a zöldségtermesztés-szektorban való maradásra sarkallnák a termelőket. Persze jelenleg is jószerivel vannak források, de úgy gondolom, nem elegendőek vagy nem kellően pozícionáltak, mert ha azok lennének, akkor nem csökkenő, hanem növekvő tendenciát mutatna a zöldségtermesztés termőterülete. Ezt azért hangsúlyozom ki, mert

a zöldborsó-, vagy mondjuk a csemegekukorica-termelőknek a források lehívásával együtt sem éri meg annyira, mint a támogatásban nem részesülő takarmánykukorica-termelőnek.

Tehát összességében úgy gondolom, az ösztönzés mértéke nem elégséges – véli Sebesta Péter.

A konzervipart és a hűtőipart több mint 30 éve képviselő szakember a konzerv- vagy fagyasztott ipari zöldség-gyümölcstermékek eladhatóságára is kitért. Szerinte a fogyasztók továbbra is rendszeresen vásárolják ezeket a termékeket, mert alapvetően egészséges élelmiszerekről beszélünk, amelyek a modern társadalom egészséges táplálkozási trendjének alapvető termékei. Annak fényében is a fogyasztók által keresett termékekről beszélünk, hogy az élelmiszer-árrobbanás ezekre a termékekre is kiterjed. Az áremelkedés azonban nem kompenzálja az ágazat megnövekedett energiaárból származó többletköltségét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Válságálló családi gazdaságok

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezet 32 éves múltra tekint vissza. Időnként nehéz volt fennmaradnia, mert nincs normatív támogatás a román kormány részéről, egyetlen szakmai szervezet felé sem. Önerőből próbálják fenntartani magukat – tudtuk meg Fazakas Miklós elnöktől.

Csak az a szép zöld gyep...

Két közösségi zöldítést támogató pályázatot is kiírt a Fővárosi Önkormányzat budapesti társasházak, intézmények, illetve magánszemélyek számára. Az Égig Érő Fű elnevezésű udvarátalakító felhívást már harmadjára, a homlokzatzöldítést pedig idén először hirdették meg.

Tíz módja annak, hogy több fehérjét fogyasszunk

A fehérjében gazdag ételek elkészítése időigényes lehet, de szinte minden testi funkcióhoz szükség van rá, beleértve az egészséges szövetek építését és fenntartását az évek múlásával.

Korszerűsítik és újraindítják az erdélyi cukorgyártást

Újraindítják az erdélyi cukorgyártást a marosludasi cukorgyár új tulajdonosai, akik a térség termesztőitől vásárolnák fel a cukorrépát - nyilatkozták az Agrointel.ro szakportálnak.

Nőtt az orosz mezőgazdasági termelés

Oroszország mezőgazdasági termelése 2022-ben 10,2 százalékkal nőtt - derült ki az orosz szövetségi statisztikai szolgálat (Roszsztat) által szerdán közölt adatokból.

Kevesebb műanyagba csomagolják a sonkákat is

Újabb 14 százalékkal csökkenti a csomagoláshoz felhasznált műanyag mennyiségét a Pick Szeged Zrt., január végétől a szeletelt Pick szalámik után már a Herz sonkák is kisebb tálcaméretben és megújult csomagolásban kerülnek a polcokra - tájékoztatta a Bonafarm csoporthoz tartozó élelmiszeripari cég szerdán az MTI-t.

Az élelmiszerár-stop kivezetését szorgalmazzák az ágazati szereplők

Az első élelmiszerár-stop egy éve, 2022. február 1-jén lépett életbe. Az ágazat meghatározó szereplői szerint a felborult európai uniós piaci környezetben az ársapkák kivezetése segítené a hazai agrárium, élelmiszeripar versenyképességének megőrzését, stabilizálva hazánk élelmiszer-önellátását. Ez a termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők közös érdeke.

„A vetőmag köztulajdon”

Az élelmiszertermelés genetikai alapjainak köztulajdonként kezelését tűzte a zászlajára a La Via Campesina nevű globális gazdaszervezet a berlini Zöld Hét idején zajló nagy tüntetésen. Mint fogalmaztak, az élelmiszer-önrendelkezés alapja, hogy ne adjuk át másnak a vetőmagtermelés feletti kontrollt.

Reménykeltő ősziek, romló piacok

Mi lesz most a gabonával? Erre felelj, de őszintén, jön a további biztatás, mert elhangzott a tv-ben, hogy a liszt ára 5 százalékkal fog csökkenni. Az mit jelent a búza esetében, és azt is jó lenne tudni, hogy mennyivel lesz olcsóbb a kenyér? Érdemes az egésznek utánaszámolni, mielőtt az ember bármit mondana, vagy olyan szaktekintélyt megkérdezni, akinek a szavára eddig minden körülmények között adhattunk.

Mindenki zöld városokra vágyik

A klímaváltozás rekkenő kánikulákat eredményez minden évben, lassan nincs 40 Celsius-fok alatti nyár… Hatványozódik a hőérzet a nagyvárosok betondzsungeljeiben, ahol az egyre csökkenő zöld területek száma miatt már-már keresni kell némi árnyékot. A városi klímát ráadásul nemcsak az emberek viselik nehezen, hanem a növények is, ezért koránt sem mindegy, milyen fajokkal igyekszünk zöldíteni a nagyvárosok betontengereiben.