Back to top

Kihalt az uhuzás napjainkra

A dúvadgyérítés a vadgazdálkodás egy sarkalatos pontja. Legyen szó szőrmés vagy tollas kártevőről, kordában tartásuk, állományszabályozásuk elengedhetetlen. Így volt ez több mint száz évvel ezelőtt is. Manapság puskán kívül főként különféle csapdákkal lehet tizedelni állományukat, de hathatós módszer napjainkban nincs igazán, egyebek mellet köszönhetően a nem elégséges időráfordításra.

A céltudatos vadgazdálkodás a nagy uradalmakban a XVIII. század második felében, illetve a XIX. században jött létre. A magyar uradalmak főként cseh, morva és német területekről érkező hivatásos vadászszemélyzetet alkalmaztak, akiknek a vadállomány őrzése mellett a káros vadfajok irtása volt a feladatuk. A ragadozók, dúvadak gyérítésére lőpénzt vezettek be, melynek ellenében a hivatásos vadászoknak kötelessége volt a rendszeres ragadozógyérítés. Ennek köszönhetően tudott azoknak a vadfajoknak az állománya növekedni, amelyet védeni, fejleszteni kívánt az uradalom.   

A görbecsőrűek, azaz a ragadozómadár-fajok gyérítése az apróvadtenyésztés érdekében kiemelten fontos volt.

A nappal aktív görbecsőrűeket, valamint a kifejezetten kártékonynak számító tollas dúvadat, mint a szarkát, szajkót, varjút, úgynevezett „uhuzással” kerítették puskavégre, amit egyfajta lesvadászati módszernek is tekinthetünk. Az említett uhut vagy fülesbaglyot a vadászok segítőtársnak befogták, és csali szerepet betöltve, egy fához kötötték. A baglyot legalább méteres, T-alakú fára kiültették, és jó kétméteres szíjjal odakötözték, hogy a „csalitárs” akár a földre is le tudjon szállni. A bagolytól sörétlövésnyi távolságra (maximum 50 méter) egy földbe süllyesztett kunyhót építettek, amelynek széles lőrése kiemelkedett a föld szintjéből. Így lehetőséget teremtettek arra, hogy a bagolynak ne essen bántódása a lövésektől, valamint a vadászok tiszta légtérbe tudtak lövést tenni azokra a madarakra, amelyek megtámadták az uhut.

De miért és kik támadták meg a csalimadarat? A nappali ragadozó madarak és varjúfélék baglyok iránti ellenszenve ősi ösztön. Ha ezek a fajok nappal meglátnak egy baglyot, akkor rátámadnak és elzavarják területükről.   

Az uhulest a vadászok tavasztól őszig alkalmazták, ám a leghatékonyabb időszak a ragadozó madarak vonulásának ideje volt, ami augusztus közepétől november végégig tartott.  

Még ennél is régebben, mielőtt még a tűzfegyverek elterjedtek volna, betanított ragadozó madarakat használtak dúvadgyérítés céljából. A vadász ült madarával az uhulesben, és onnét engedte el kezéről társát a betolakodó varjakra.

Ennél is régebben a bagoly nagyon népszerű állatnak számított, és sokoldalú jelentéssel bírt – emiatt látható különféle képzőművészeti alkotásokon.

Érdekes párhuzam lehet, hogy az alkotásokon fellelhető, ábrázolt bagolyszimbólumok mögött éppen egy olyan vadászati mód állhat, amely napjainkban ismeretlen. Esetleg az öregebb vadászgeneráció számára ismert az uhuzás műuhuval, de élő állattal már ők sem nagyon vadásztak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Medvelesre várják a látogatókat a Szegedi Vadasparkban

Medvelesre várják csütörtökön a látogatókat a Szegedi Vadasparkba, a vendégek Mici és Ursula viselkedéséből következtethetnek arra, hogy az eddigi enyhe tél után már a tavasz következik vagy még számítani kell kemény mínuszokra - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

Spanyol nyérc farmon jelent meg a madárinfluenza

Egy galíciai nyérc farmon hirtelen megnőtt a mortalitás még 2022 októberében. Az állatorvosok első körben a SARS-CoV-2 vírusra gyanakodtak, mely már több más országban is okozott problémákat a nyérctenyészetekben. Azonban a laboratórium a H5N1-es madárinfluenza vírusát mutatta ki. A hatóságok azonnal karantén alá vették az egész farmot, beleértve az ott dolgozó embereket is.

Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balatonnál

Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban mintegy 38 milliárd forint jutott 100 ezer hektárnyi természeti környezet állapotának megjavítására, amely munka a következő ciklusban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program Plusz 42 milliárd forintos keretéből folytatódhat - mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a balatoni vizes élőhely-rekonstrukciók projektzáró ünnepségén csütörtökön Fonyódon.

Horvátországban egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezik

Egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezi a legnagyobb francia zöldenergia-termelő cég horvátországi leányvállalata, a Neoen Renewables Croatia a Zárához (Zadar) közeli Policnik járásban - közölte a Poslovni Dnevnik című horvát gazdasági napilap.

Egyszerű lépések az állatbarát kert kialakítása felé

Rengeteg területet elhódítottunk már a természettől gyárak építése, lakhatás és mezőgazdasági termesztés miatt. Ezzel megszámlálhatatlan élőlény életét nehezítettük meg, hiszen a természetes élőhelyek egyre csak fogyatkoznak, ahogy az emberiség mind jobban belakja, beépíti a Földet. Lelkiismereti kérdés, hogy ezek után segítsünk nekik, amiben csak tudunk.

Átadták az Európai hulladékcsökkentési hét díjait

Az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte az átállást a körforgásos gazdaságra az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára Szentendrén, ahol átadta a 2022-es Európai hulladékcsökkentési hét elismeréseit.

Egy kalandos szezon értékelése

Amikor e sorokat írom, már közeledik a téli nyugalom ideje, de néha még felsejlik bennem, mi minden történt az 2022-es méhészeti évben. Ez az esztendő is tele volt élménnyel, kalanddal, tanulsággal és természetesen kihívással. Jelen írásomban a 2022-ben tapasztalt gondokat, hibákat, örömöket, tapasztalataimat szeretném megosztani az olvasókkal.

A nagymacskák kényelme is előtérbe került

A Fővárosi Állat- és Növénykert tigrisei és leopárdjai számára finomságokat is készítenek a kifutóba.

Együttműködési megállapodás az állatvédelem népszerűsítésére a nyugdíjasok körében

Ovádi Péter állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos bejelentette, hogy együttműködési megállapodást kötnek a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségével, a közös munka célja az állatvédelem népszerűsítése a nyugdíjasok körében.

Jelentősen csökkent a medvék miatti riasztások száma Hargita megyében

Csaknem felére csökkent tavaly a medvék lakott területen való megjelenése miatt kiadott riasztások száma Hargita megyében - számolt be a csendőrség adataira hivatkozva az Agerpres román hírügynökség.