Back to top

Rengeteg a kihívás, de fejlesztés nélkül nincs jövő

A FruitVeB kertészeti évértékelő konferenciáján kiemelten szóltak a tervezett támogatási rendszer és a finanszírozási környezet várható hatásairól a fejlesztésekre, valamint a megújuló energiák hasznosításával kapcsolatos szabályok változásairól. Az alágazatok beszámolójából kiderült, hogy a nehézségeken csak a további fejlesztések és a nagyobb fokú együttműködések segíthetnek túljutni.

Nagypéter Sándor szerint kedvező hitelek nélkül nehéz fejleszteni
Nagypéter Sándor szerint kedvező hitelek nélkül nehéz fejleszteni
Fotó: Rimóczi Irén
A Covid-járvány és a gazdasági válság alakítja a piaci folyamatokat, ennek következtében a termelői koncentrációnak tovább kell erősödnie a versenyképesség érdekében, hangsúlyozta Nagypéter Sándor, A FruitVeB tészeket és kereskedőket képviselő alelnöke elmondta, hogy már az utóbbi két átmeneti évben is kimagasló lehetőséget kaptak a zöldség-gyümölcs tészek a hatékonyságot növelő fejlesztéseikhez az Agrárminisztérium támogatáspolitikájának köszönhetően, ami ösztönzően hatott a termelői együttműködésekre. A KAP stratégiai terv elfogadásával ezek a lehetőségek folytatódhatnak, a tészek 70-80 százalékos támogatással tervezhetik fejlesztéseiket, hogy növeljék versenyképességüket. Ez kimozdíthatja az ágazatot a jelenlegi 18-20 százalékos termelői koncentrációból, a tészek szerepe a kétszeresére is növekednek a zöldség-gyümölcs kereskedelemben.

A támogatás mellé ugyanakkor kedvező hitelkonstrukciókra is szükség van, hogy a tészek megvalósíthassák tervezett fejlesztéseiket, hangsúlyozta az alelnök.

A termelői szervezetek hosszú távú fennmaradásának pedig feltétele, hogy a tagok is hatékonyabban termeljenek,

A drága energián kívül a szakmahiány is nehezíti a gombatermesztők helyzetét
A drága energián kívül a szakmahiány is nehezíti a gombatermesztők helyzetét
Fotó: Rimóczi Irén
Az előző évben megfogalmazott fejlesztési terveket sok gombatermesztő vállalkozásnál keresztül húzta az idén ránk köszönöntött energiaválság, mondta Kiss Gábor, a Bio-Fungi Kft. értékesítési vezetője, hiszen a komposztgyártás és a gombatermesztést egyaránt energiaigényes. Európában idén nem változott a termelés, folytatódott a termesztés koncentrációja. Az egyik vezető gombatermesztő országban, Hollandiában a munkaerőhiány miatt a farmok nagy része áttért gépi betakarítású feldolgozóipari alapanyag termesztésére. Közben komoly fejlesztések irányulnak arra, hogy frisspiaci minőségű gombát is képesek legyenek géppel betakarítani, illetve az egész termesztést minél inkább automatizálják.

A piac elfogadja a gomba áremelését, de nem olyan mértékben, mint az infláció. A csomagolásban a műanyag-használat csökkentése továbbra is kiemelt cél, ám még nincs olyan technológia, amivel kiváltható lenne a zsugorfóliás csomagolás. 

Magyarországon az energiadrágulása mellett a szalma, műtrágya hiánya és a baromfitrágya korlátozott elérhetősége nehezíti a gombaipar helyzetét. Ezek következménye is, hogy az év utolsó harmadában nagyon megdrágult a komposzt, és az ára várhatóan 2023-ban is magasan marad. Nehezíti az ágazat helyzetét, hogy a szalmaerőművek versenytársai a gombaiparnak, valamint az is, hogy a gabonatermelők gyakrabban hagyják a földeken a szalmát, mint ahogyan azt az AKG előírja. Már pedig ezzel nemcsak a gombások szalmaellátást veszélyeztetik, hanem kedvezőtlen pentozánhatás is kialakulhat a talajban. Kiss Gábor szerint megoldást jelentene, ha az AKG-ban pontot érne, ha a szalmát az élelmiszeripari felhasználásra adja el a termelő.

A hazai zöldséghajtatás területe 3114 hektár volt tavaly, ebből mintegy 250 hektár üvegház és 700 hektár fűtött fóliablokk, az összesen betakarított termés pedig elérte a 450-470 ezer tonnát.  A zöldséghajtatók a verseny miatt folyamatos fejlesztésekre kényszerülnek, és a támogatásoknak, kedvező finanszírozási környezetnek köszönhetően az utóbbi hét-nyolc évben mintegy 120 hektár új, korszerű üvegház és 10-15 hektár fűtött fólia épült, illetve épül, ami kimagasló teljesítmény nemzetközi viszonylatban is.

Jó hír, hogy a paradicsomexport 10 százalékkal nőtt, mondta Gubacsi Zoltán
Jó hír, hogy a paradicsomexport 10 százalékkal nőtt, mondta Gubacsi Zoltán
Ezekkel párhuzamosan 27 termálkút létesült az újonnan épülő növényházak fűtésére, 8-10 pedig a fosszilis energiahordozók kiváltására, sorolta Gubacsi Zoltán. A hajtatási területet átfogó alelnök emlékeztetett, hogy az input anyagok drágulása, illetve hiánya, az energia drágulása, a klímaváltozás, a hitelkamatok emelése, valamint a beruházások költségnövekedése minden kertész tevékenységét nehezíti, ennek ellenére a fejlesztéseket folytatni kell. Mindeközben egész Európában nőtt például a paradicsom és uborka ára, ráadásul az európai országok mind nagyobb mértékben importra szorulnak.

Ez is kellett ahhoz, hogy a paradicsomexportunk legalább 10 százalékkal nőtt az idén.

Ez azért különösen jó hír, mert az újonnan épülő üvegházak 90 százalékában ezt a zöldséget hajtatják, tehát jócskán többet termelünk, mint korábban.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Válságálló családi gazdaságok

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezet 32 éves múltra tekint vissza. Időnként nehéz volt fennmaradnia, mert nincs normatív támogatás a román kormány részéről, egyetlen szakmai szervezet felé sem. Önerőből próbálják fenntartani magukat – tudtuk meg Fazakas Miklós elnöktől.

Tíz módja annak, hogy több fehérjét fogyasszunk

A fehérjében gazdag ételek elkészítése időigényes lehet, de szinte minden testi funkcióhoz szükség van rá, beleértve az egészséges szövetek építését és fenntartását az évek múlásával.

Korszerűsítik és újraindítják az erdélyi cukorgyártást

Újraindítják az erdélyi cukorgyártást a marosludasi cukorgyár új tulajdonosai, akik a térség termesztőitől vásárolnák fel a cukorrépát - nyilatkozták az Agrointel.ro szakportálnak.

Kevesebb műanyagba csomagolják a sonkákat is

Újabb 14 százalékkal csökkenti a csomagoláshoz felhasznált műanyag mennyiségét a Pick Szeged Zrt., január végétől a szeletelt Pick szalámik után már a Herz sonkák is kisebb tálcaméretben és megújult csomagolásban kerülnek a polcokra - tájékoztatta a Bonafarm csoporthoz tartozó élelmiszeripari cég szerdán az MTI-t.

Az élelmiszerár-stop kivezetését szorgalmazzák az ágazati szereplők

Az első élelmiszerár-stop egy éve, 2022. február 1-jén lépett életbe. Az ágazat meghatározó szereplői szerint a felborult európai uniós piaci környezetben az ársapkák kivezetése segítené a hazai agrárium, élelmiszeripar versenyképességének megőrzését, stabilizálva hazánk élelmiszer-önellátását. Ez a termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők közös érdeke.

Némileg csökkenhetnek egyes élelmiszerek árai

Ez év második negyedévében várhatóan megáll az élelmiszerárak drasztikus mértékű növekedése, egyes termékpályacsoportoknál akár még fogyasztóiár-csökkenés is előfordulhat a MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek prognosztizálása szerint.

Gombák vizsgálatához nyert pályázatot az SZBK kutatója

A gombák soksejtűségének és morfogenezisének genetikai szabályozását vizsgálja tovább Nagy László, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) támogatásával - közölte honlapján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó intézet kedden.

Kétezer Barázda

A magyar nemzetiségű mezőgazdasági termelők a Vajdaságban anyanyelvükön követhetik az agrárhíreket az Újvidéken nyomtatott napilapban, a Magyar Szóban, annak hetente megjelenő mezőgazdasági mellékletében, a Magvetőben, továbbá a Hét nap hetilap és a Vajdaság ma internetes hírportálok sem maradnak adósak az élelmiszertermelőket, háztájiban gazdálkodókat foglalkoztató hírekkel és információkkal. Létezett korábban egy havonta megjelenő lap is.

Már letölthetők a gyümölcsfaiskolai szemlebejelentő nyomtatványok

Felhívják az engedéllyel rendelkező gyümölcs szaporítóanyag-előállítók és -forgalmazók figyelmét, hogy tevékenységüket évente február 28-ig, önállóan kell bejelenteniük.

Tartós várat hígtrágyából

Nyereséget teremteni lenézett dolgokból. Így lehetne összegezni az Agro-Ferr Kft. és az Agrostar Kft. gyakorlati tapasztalatait, amikre nagyrészt már megvalósított beruházásaik során tettek szert. A Békés megyei Kisdombegyházán található cégek mintegy 3 ezer hektáron gazdálkodnak Magyarországon, további 2 ezer hektáron pedig kommersz terméket állítanak elő Arad mellett.