Back to top

Vadgazdálkodás a háború árnyékában

A háborúra tekintettel a tavasz kezdetén Ukrajna egész területén, így Kárpátalján is megtiltották a hatóságok a közelben lakók és a rendszeres túrázók számára az erdőlátogatást, később pedig a soha nem tapasztalt aszály okozta vészhelyzet miatt léptettek életbe korlátozásokat.

A fegyveres konfliktus kezdete óta mindenféle vadászat tilos. Ennek hallatán sokakban megfogalmazódik a kérdés: meglehet, a vadállomány számára ez lenne az ideális állapot? Csakhogy több mint kilenc hónappal a háború kitörése után a vadgazdálkodással, a vadvédelemmel és végül, de nem utolsó sorban a vadászattal foglalkozó szakemberekben egyre több a kétely azzal kapcsolatban, hogy jó-e, ha mindent a természet bölcsességére bízunk, mondván, hosszú távon ily módon születnek a legjobb megoldások.

– Talán néhány ezer évvel ezelőtt még hagyatkozhattunk volna erre, ám tudomásul kell venni, hogy a XXI. század harmadik évtizedére az ember annyira megváltoztatta a jól működő, korábban kialakult és meglehetősen bonyolult ökoszisztémát, hogy most már nem dobhatjuk csak úgy a lovak közé a gyeplőt, mondván, lesz, ami lesz – vallja meggyőződéssel Popovics Sándor, a makkosjánosi vadásztársaság korábbi elnöke.

– Közel fél évszázados vadászmúlttal a hátam mögött úgy látom, hogy az ember az elmúlt évszázadok során annyira megbolygatta a természet rendjét, hogy most már csak úgy lehetne fenntarthatóan megőrizni, ha körültekintően és kellő tudatossággal be-beavatkozunk.

Már a mögöttünk hagyott kényszerű tétlenséggel eltöltött közel egy esztendő is gondot jelenthet? Mivel megszoktuk, hogy a környezeti változások csak lassan következnek be.

Egy sikeres rókavadászat után
Egy sikeres rókavadászat után
– Ha puskával ugyan nem is járhattuk be a vadászterületünket, arra mindenképpen módot találtunk, hogy amikor május végén megkezdődött az aszályos időszak, közel másfél tucat kettévágott gumiabroncsot kihelyezzünk a vadjárta csapások közelébe, feltöltöttük őket vízzel, amit aztán rendszeresen cseréltünk. A szomszédos vadászkollektívák hasonló módon jártak el. Egyesek e célra betonvályúkat raktak ki, mások fóliával kibélelt kis mesterséges tavakat, itatókat alakítottak ki. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a fácánállomány nem sínylette meg az évszázados aszályt. Tudni kell, hogy a kikelt csibéknek rendszeresen vízre van szükségük, anélkül elpusztulnak. Ellentétben a nyúlfiakkal, amik az anyatejjel, a zöldtakarmánnyal is elégséges folyadékhoz tudnak jutni.

Úgy tűnik, az idei nyúlszaporulat is átlagosnak mondható, de ez csak az én és néhány vadásztársam becslése.

Megnyugtató adatokkal a minden tavasszal megejtett vadszámlálás után rendelkezünk, csak legyen rá mód.

Mielőtt rátérnénk arra, hogy a többi vad miként reagált az új helyzetre, vizsgáljuk meg, hogy a köztudottan igencsak szapora rókaállomány mennyire tudott mindebből profitálni.

– Mint említettük, a háborús helyzet miatt Ukrajnában betiltottak mindenféle vadászati tevékenységet. Ennek legfőbb nyertese egyértelműen a Vuk-nemzetség. Egyedszámuk már korábban is többszörösen meghaladta a kívánt mértéket. Félő – mivel természetes ellenségük nincs –, hogy ezekben a hónapokban még inkább túlszaporodnak. Ennek pedig elsősorban az amúgy is csökkenő fácán- és nyúlállomány látja kárát. Még inkább súlyosbítja a helyzetet, hogy vadmacskákból és a vidékünkön az utóbbi időben újra megjelent nádi farkasból is jóval többet regisztráltunk, mint amennyit ez a természeti közeg jelentősebb károsodás nélkül még elbír.

Korábbi beszélgetéseink során mindig megemlítette, hogy a kóbor kutyák, a gazdátlanná vált macskák mekkora pusztítást végeznek az apróvadállományban.

– Nem nehéz elképzelni, hogy településeinken milyen folyamatok játszódnak le manapság. Köztudott, hogy falvainkban igen sok a magára hagyott porta, velük együtt a nem rendszeresen etetett házőrző.

Még békeidőben is tucatszámra fogtunk be gazdátlan négylábúakat, most megbecsülni sem tudom, hogy mekkora lehet a számuk.

Ilyen körülmények között nehéz eldönteni, örüljünk-e annak, hogy az utóbbi években alföldi erdeinkben a legtöbb helyen visszanyerte életterét a borz – amely, tudjuk, a fácánfészkek egyik nagy rablója.

Hogy megakadályozzák a sertéspestis gyors terjedését, a megyei vezetés néhány évvel ezelőtt rendeletben utasította a vadásztársaságokat, a hivatásos vadőröket a vaddisznóállomány gyors felszámolására.

– Hamar kiderült, hogy ez nem is oly egyszerű feladat. A síkvidéki területekről az okos és óvatos sertevad gyorsan felhúzódott a Kárpátok erdőségeibe, ahol sokkal több búvóhely áll rendelkezésére, és jóval nehezebb egy-egy hajtóvadászatot megszervezni. Biztos vagyok benne, hogy valami módon a vaddisznók tudomást szereznek arról, hogy mennyi betakarítatlan kukoricatábla van mostanság az alföldi részeken, s megtapasztalván, hogy senki sem háborgatja őket, egyre több konda merészkedik le a mi tájainkra.

Illusztráció
Illusztráció

Mint említette, számos kukoricával bevetett parcella maradt levágatlanul.

– Ezeknek a gazdái felmérték az aszály után kialakult helyzetet, és úgy döntöttek, nem érdemes a drága üzemanyagra költeni és elindítani a kombájnokat. Az ilyen kukoricatáblák tavaszig terülj, terülj, asztalkám!-ként szolgálnak vadjaink számára.

Nekünk igazából a szénát és a nyalósót szükséges az etetők környékén pótolni.

Milyen más megoldásra váró feladat körvonalazódik az elkövetkező hónapokra?

– Egy ideje ugyan elmaradtak a vadászgyűlések, ám telefonon tartjuk a kapcsolatot a vadászkollégákkal. Ebből kiderül, hogy mindenki tisztában van vele, hogy a jelentősen túlszaporodott rókapopulációval sürgősen kezdeni kell valamit, mert tavasszal, meglehet, már késő lesz. Gondoljunk bele, február végén már megjelenik a vadnyulak új nemzedéke. Így aztán a puska és a kotorékebek helyett több vadásztársaságnál csapdák felállítását tervezik. Hogy értsük a probléma súlyát: más években egy magyar-ukrán kormányközi megállapodás keretében Kárpátalja alföldi részein magyarországi szakemberek rendszeresen vakcinázzák a rókákat veszettség ellen, amikor is a csalétekbe kevert gyógyszert repülőgépről dobják le a vadvédelmi szakemberek által javasolt területekre. Idén ez a beavatkozás, az ismert okok miatt, elmaradt.

A határ mentén elterülő falvak közelében így sem kell tartani tőle, hogy a rókák körében felütné a fejét a veszettség, mivel a szögesdrót kerítés a vadak számára többnyire nem jelent akadályt.

Ám a távolabbi helyeken mégiscsak fennáll ez a veszély. Már csak emiatt is korlátozni kell a lompos farkúak számát.

Keresett termék a batáta

Az idei termés java már elkelt
Az idei termés java már elkelt
Kárpátalján a batáta ugyan nem tartozik az alapvető élelmiszerek közé, mégis egyre nagyobb iránta a kereslet. Néhány évvel ezelőtt csak a megye három-négy szupermarketjében lehetett megvásárolni a cukorbetegek számára igencsak ajánlott konyhai alapanyagot.

Ekkor döntött úgy a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége, hogy Magyarországról beszerez több ezer palántát, és kipróbálásra szétosztja azon tagjai között, akik látnak fantáziát a növény termesztésében.

– Idén kora tavasszal a szokásosnál valamivel kevesebb gumót helyeztem el a palántanevelőben, hisz azokban a hetekben igen nagy volt nálunk a felfordulás – emlékezik vissza Ács Béla beregújfalui batátatermesztő. – Tudni kell, hogy az édesburgonya hajtatása normális körülmények között már február közepén elkezdődik, és nagyjából három hónapon át tart. A növény szereti a meleget, a csírázás megindulásához, fajtától függően, 22–26 fokos hőmérsékletet igényel. Ilyen tűzifaárak mellett az ember kétszer is meggondolja, hogy érdemes-e belevágni.

Végül is megérte?

– Nagyon is. Mivel öntözés nélkül igencsak kockázatos a batáta termesztése, a csepegtetőcsöveket nyomban az ültetés után lefektettük. A rendszeres öntözés mellett így idén is bő hozamot értünk el. Pedig jól emlékszem, a tél végén, a fegyveres konfliktus kirobbanását követően bennem is – akárcsak valamennyi környékbeli zöldségtermesztő körében – mekkora volt a bizonytalanság. Legfőképpen azért aggódtunk, hogy a befektetett rengeteg élőmunka és anyagi ráfordítás megtérül-e, lesz-e fizetőképes kereslet a növényre, amelynek bizalmat szavaztunk. Most, év vége felé elmondhatom, hogy mind a fóliás uborka, mind a szabadföldi káposzta, sárgarépa, hagyma, fokhagyma is jó áron kelt el. Nemkülönben a batáta.

Máris sikerült túladni az idei termésen?

– A betakarított mennyiség mintegy 80 százalékban mostanra gazdára talált. Köszönhető ez annak, hogy a mögöttünk hagyott négy esztendő alatt kialakult egy stabil vevőkör. A gumók felszedését, mosását és szárítását követően a közösségi oldalon meghirdetem a batátavásárlási akciót. A befutott rendelések alapján elkészítem a csomagot – amiben egyébként a családunk által termesztett többi zöldségféle is rendszeresen helyet kap –, és a megbeszélt időpontban leszállítom a csomagot a megadott címre.

Gondolom, valamelyest növekedett az édesburgonya ter­mesz­tési költsége.

– A jóval drágábban beszerzett műtrágya és üzemanyag miatt idén 20–25 százalékkal magasabb áron kínáltuk az igencsak ízletes, többféle módon is elkészíthető konyhai alapanyagot. Ez nagyjából azt jelenti, hogy kilogrammját 850–900 forintnak megfelelő hrivnyáért adtuk el. A nagyáruházakban az importból származó batátához csak ennél jóval drágábban lehet hozzájutni.

Az édesburgonya ismertsége és elfogadottsága nálunk is egyre nő, hangsúlyozza a fiatal gazda.

– A vásárlók bizalmát erősíti, hogy helyi termékről van szó, és nem olyan élelmiszeralapanyagról, amit heteken át utaztattak ide valamelyik távolabbi országból, és ennek megfelelően kezelték az állományt. Mivel, mint már említettem, a palántanevelés a batáta esetében nem egyszerű, számos ismerősöm tavasszal jó előre szól, hogy szívesen vásárolna az általam nevelt kész szaporítóanyagból. Amennyiben tudok, szívesen segítek. Ezzel együtt úgy tervezem, hogy jövőre, ha a Jóisten is úgy akarja, bővítem ennek a növénynek a vetésterületét.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/49 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A dobogó tetején

Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.

Előbújtak a medvék a Szegedi Vadasparkban

Előbújtak a medvék csütörtökön a Szegedi Vadasparkban, és bár szikrázó napsütés fogadta őket, nem mentek vissza a medveházba.

Fontos a származás

Hiánypótló összeállítást készített a Bajor Erdészeti Igazgatóság, amellyel a jövőben a klímabarát erdők telepítését kívánják könnyebbé tenni, jelentette be Michaela Kaniber tartományi agrárminiszter.

Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja

Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.

Alföldi dudoros és bécsi keringő - galambkavalkád Dabason

Dabason rendezték meg a szokásos év eleji nagyszabású galambkiállítást, melyen három fajtaklub jubileumáról is megemlékeztek. A Pergő Fajtaklub 100 éves, a Magyar King Klub 60, a Mondain Fajtaklub pedig 50 éves idén.

Önként vonult állatkertbe egy medve

Vélhetően túl korán ébredt fel a téli álomból, és élelemkeresés közben mászott át a Marosvásárhelyi Állatkert kerítésén.

Érdemes hétvégén jelmezben menni az állatkertbe

Farsangi programokkal, köztük táncházzal, jelmezes felvonulással, látványetetésekkel, állattréningekkel és kedvezményekkel várja a látogatókat a Fővárosi Állat- és Növénykert szombaton és vasárnap.

Látható módon kell jelölni, ha rovarfehérjét tartalmaz egy termék

A vásárlók pontos tájékoztatása érdekében módosítja az élelmiszerek jelölési rendeletét az Agrárminisztérium, hogy a rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők legyenek a boltok polcain - jelentette be Nagy István tárcavezető.

Díjazták az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőit

Az Európai Unióban egyedül Magyarországon működik a kontinentális összevetésben is kiemelten fejlett és több pilléren nyugvó, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, amely számos helyzetben képes segítséget nyújtani a gazdálkodóknak - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőinek járó díj átadó rendezvényén, kedden, Dunaharasztiban.

KITE Zrt.: a jubiláló integrátor

Ellentmondásos év, kirívó szélsőségekkel. Röviden így jellemezhető 2022, s ebbe ugyanúgy beletartozik az irtózatos pusztító aszály, mint a féktelen drágulás vagy a szomszédunkban zajló háború következményei. Vajon ebben a helyzetben miként tudott helytállni az idén 50 éves integrátor, tudott-e élni a piaci lehetőségekkel, mennyire volt képes a bajba jutott termelőkön különböző megoldásokkal segíteni?