Back to top

A vízimadarak segítenek a növényeknek a klímaváltozás túlélésében

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársai spanyol kutatókkal együttműködve a Velencei-tó tőkés récéinek ürülékmintáit vizsgálva megállapították, hogy nemcsak az eddig ismert békaszőlőfajok terjesztésében vállalnak kulcsszerepet.

A nem húsos termésű szárazföldi növényekről eddig azt feltételezték, hogy nem terjednek a madarak révén, azonban ez a megállapítás megdőlt, ugyanis a madarak tavaszi vonulásuk során számos szárazföldi növény terjesztésében szerepet vállalnak. A madarak vonulása ezzel lehetővé teszi, hogy az éghajlatváltozással összhangban megváltozzon a növények elterjedése. A tőkés récék nem a növényekről szedik le a magvakat, hanem hónapokkal a termésérés után eszik meg azokat, főként akkor, amikor a tavi üledéket szűrik. Az általuk terjesztett európai virágos növényeknek ráadásul nincs húsos termésük.

A kutatók egy éven keresztül gyűjtöttek mintákat a Velencei-tavon élő tőkés récéktől. Az ökológusok a begyűjtött mintegy 600 ürülékmintában 5000-nél is több magot találtak, amelyek 40%-a később kicsírázott a laboratóriumban.

A mintákban 35 különböző növényfajt azonosítottak, a kacsák által Európában elterjesztett növények száma jelenleg 500 fölött lehet.

A faj hazai állományáról köztudott, hogy vándorlásuk során akár 2300 kilométert is megtehetnek a költő- és a telelőterületek között. A hazánkban telelő vagy szaporodó madarak észak-kelet felől vagy a mediterrán térségből, illetve a Fekete-tenger környékéről érkeznek. Az állomány kisebb része itthon telel. A vizsgált időszakban a madarak tavasszal több növényfajt terjesztettek, mint más évszakokban, azonban télen több mag volt az ürülékükben. A tavaszi mintákban ráadásul több volt a szárazföldi és nem gyomnak tekintett növényfaj, ősszel és télen fordított a helyzet.

Az eddigi feltételezések szerint a madarak által terjesztett legtöbb növényfaj legfeljebb néhány száz métert tud élve megtenni, ami kevés ahhoz, hogy lépést tartsanak az éghajlatváltozással.

A mostani kutatási eredmények viszont rávilágítottak arra, hogy a tőkés récék vándorlásuk során több száz kilométerre is képesek eljuttatni a magokat. Ez a fajta „ökológiai szolgáltatás” pedig hozzájárul ahhoz, hogy az ökológiai rendszerek alkalmazkodhassanak a klímaváltozáshoz.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Januártól a Nébih felületén kell vezetni az elektronikus permetezési naplót

A Nébih elektronikus gazdálkodási napló (e-GN) rendszerébe integrálódik az elektronikus permetezési napló. A felületen január 1-jétől a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük a szántóföldi kultúrában végzett rovarölő szeres kezelésekről.

Új szabályokra kell odafigyelnie a gazdálkodóknak a támogatások érdekében

Az uniós előírásoknak megfelelően a korábbiakhoz képest jelentősebb szerepet kapott az új Közös Agrárpolitikában (KAP) a fenntarthatóság, ugyanakkor a magyar kormány a nemzeti társfinanszírozás mértékének emelésével arra törekedett, hogy egyensúlyba kerüljenek a környezeti és versenyképességi szempontok – jelezte előadásában Feldman Zsolt csütörtökön, a Komáromban tartott fórumon.

A lucerna mint fehérjeforrás

A Tedej Agrártermelő és Szolgáltató Zrt. és a Debreceni Egyetem 2018-ban kezdett közös kutatást alternatív fehérjeforrások és fehérjetakarmányok előállítására, illetve azt lehetővé tévő újgenerációs technológia kidolgozására. Az öt éves a Protemill-projekt elindításáról, a tervekről és gazdaságossági számításról annak idején lapunk is beszámolt a „Veszteségből fehérjekoncentrátum” című cikkben.

Nem szabad citromolajjal permetezni

Az Európai Bizottság nem hagyta jóvá, hogy a citrom-illóolajat úgynevezett egyszerű anyagként lehessen növényvédelmi célra használni. Az illóolaj fő komponense túl kockázatos az emberi egészségre és a vízi élővilágra, olvasható az indoklásban.

Az Alltech 2023-as Agri-Food-felmérése

Közzétette legutóbbi globális takarmánytermelési felmérésének adatait az Alltech. Az immár tizenkettedszer elkészített, 142 ország több mint 28 ezer takarmánygyárának adatai alapján készült elemzés szerint a jelentős makrogazdasági kihívások ellenére a világ takarmánytermelése 2022-ben gyakorlatilag változatlan volt, 1,266 milliárd tonna, ami alig 0,42 százalékkal marad el a 2021-estől.

Kiemelten fontos hazánk vizes élőhelyeinek védelme

A vizes élőhelyek védelmének érdekében 1971. február 2-án Iránban írták alá a Ramsari Egyezményt, hazánk 1979-es csatlakozása óta már az ország 2,6 %-a, 29 vizes élőhely, több mint 240 ezer hektáron képezi részét - jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Vizes Élőhelyek Világnapja alkalmából, Dömsödön.

Korszerűsítik és újraindítják az erdélyi cukorgyártást

Újraindítják az erdélyi cukorgyártást a marosludasi cukorgyár új tulajdonosai, akik a térség termesztőitől vásárolnák fel a cukorrépát - nyilatkozták az Agrointel.ro szakportálnak.

Javul a madárinfluenza-helyzet

Javult a járványügyi helyzet a madárinfluenzával érintett területeken, ezért február 1-jétől enyhítések léptek életbe Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés vármegye korlátozás alatt nem álló területein a vizes élőhelyek, állandó vizes terület közelében található állattartó telepekre vonatkozó betelepítési szabályokban - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön a honlapján.

Nőtt az orosz mezőgazdasági termelés

Oroszország mezőgazdasági termelése 2022-ben 10,2 százalékkal nőtt - derült ki az orosz szövetségi statisztikai szolgálat (Roszsztat) által szerdán közölt adatokból.

Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja

Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.