Back to top

Tisztelet a hangyáknak

A mesekönyvek lapjain szorgoskodó, bájos hangyácskákról alkotott pozitív megítélésünk pillanatok alatt szertefoszlik a kenyeres doboz felé masírozó vagy a mézes csuporba fulladt hangyahadak láttán. Kár vitatni, a lakásokban okkal népszerűtlenek a hangyák. Más a helyzet az erdőben, ahol nemcsak jó helyen vannak, de számos nélkülözhetetlen ökológiai szerepet is betöltenek.

Kolóniáik egyedszáma a néhány tucattól akár több millióig terjedhet, ennek függvényében élhetnek az általuk épített bolyokban, faodvakban, elhalt fák leváló kérge alatt, nagyobb méretű tölgygubacsokban vagy lyukas tölgymakkokban.

Elpusztult tölgy törzsén a nagy hőscincér lárvajárataiban fészkelő tölgyfahangyák
Elpusztult tölgy törzsén a nagy hőscincér lárvajárataiban fészkelő tölgyfahangyák

Az erdőben a hangyák kiváló „eltakarítók”, fontos szerepük van az elhalt élőlények szerves anyagának újrahasznosításában. Egyes fajaik (pl. a Camponotus lóhangyák) elhalt fákba rágják fészkeiket, ezzel elősegítik azok felaprózását, lebontását. Ugyanezt teszik az elpusztult állatok tetemeivel is, legyenek azok ízeltlábúak vagy akár gerincesek. Ezzel közreműködnek a talaj tápanyagainak körforgásában és a talajszerkezet javításában.

Apró Temnothorax hangyák egy csermakk belsejében
Apró Temnothorax hangyák egy csermakk belsejében

Az erdei növények beporzásában kisebb, egyes fajok terjesztésében viszont jelentős a szerepük: becslések szerint a közép-európai lomberdők lágy szárú flóráját alkotó fajok csaknem felének terjesztik a magjait, így például közrejátszanak az őszi kikerics, a tőzike, a keltikék, ibolyák és a maszlagok terjedésében.

A hangyák jelentős részben generalista ragadozók, azaz mindent zsákmánynak tekintenek, amit le tudnak gyűrni. A rájuk jellemző „összefogással” még kisebb gerinceseket (pl. lábatlan gyík) is képesek zsákmányolni.

Rovarfogyasztásuk különösen tavasszal, a szaporodási időszakban számottevő, ezzel erdővédelmi ökoszisztéma-szolgáltatást végeznek. Az éjjel-nappal aktív, nagy termetű, zsákmányokban nem válogatós erdei vöröshangyák az erdők talaján, valamint a fák törzsén és koronájában vadásznak. Az általuk rendszeresen látogatott fákon csupán töredéke a lombfogyasztó rovarok száma, mint a „hangyamenteseken”. Így a bolyok közelében lévő fák és cserjék nem, vagy csak kisebb mértékben vesztik el lombjukat a levélkárosítók miatt, mint a távolabbi faegyedek. Ezt a jelenséget „zöld szigetnek” vagy „hangyabozótnak” is nevezik.

Tölgymakkra települt tetűkolóniát védelmező Crematogaster hangya
Tölgymakkra települt tetűkolóniát védelmező Crematogaster hangya

Erdei vöröshangyák bolyát védő kerítés
Erdei vöröshangyák bolyát védő kerítés
A hangyák levéltetvekkel fenntartott, kölcsönösen előnyös kapcsolata közismert. A rovarok mellett ugyanis a tetvek által kiválasztott mézharmat a hangyák legfontosabb táplálékforrása, annak viszonzásaként védik a tetveket a ragadozóktól, parazitoidoktól. Hasonló kapcsolatban állnak egyes pajzstetű fajokkal, valamint néhány gubacsdarázzsal is. Léteznek olyan levéltetű fajok, amelyek a hangyák nélkül nem képesek megélni, mert védelmük nélkül elpusztulnának.

Igaz, hogy a fákon megtelepedő levéltetű-kolóniák több okból is (tápanyagvesztés, a fiziológiai állapot romlása, a mézharmaton megtelepedő kórokozók) káros hatással vannak a tápnövényükre, ugyanakkor az őket védelmező hangyák elűzik vagy zsákmányolják az egyéb növényevő rovarokat, amivel tulajdonképpen hasznot hajtanak a növénynek.

Kermes roboris pajzstetű nőstényét látogató Lasius hangyák
Kermes roboris pajzstetű nőstényét látogató Lasius hangyák

A hangyák és egyes madárfajok (szajkó, seregély, búbos banka) közötti rendkívül érdekes ökológiai kapcsolat a hangyázás. A madár a csőre segítségével testére helyezi a hangyákat (aktív hangyázás), vagy beleül a hangyabolyba (passzív hangyázás) annak érdekében, hogy a rovarok összegyűjtsék a tollazatukban élősködő tetveket és atkákat. Az általuk hátrahagyott hangyasav pedig baktérium- és gombaölő, fertőtlenítő hatású.

Elpusztult zöld gyík tetemét eltakarító Formica pratensis hangyák
Elpusztult zöld gyík tetemét eltakarító Formica pratensis hangyák
A mirmekofil („hangyavendég”, „hangyakedvelő”) fajok szorosan kötődnek a hangyákhoz, sok esetben függőségi viszony is kialakulhat köztük. Egyes levélbogarak petéiket hangyafészkek közelébe rakják, amiket a hangyák a fészkekbe szállítanak. A kikelő lárvák a fészekben található szerves anyagokon táplálkoznak, és védőburkot készítenek, ami megvédik őket a hangyáktól. A hangyászpikkelyke olyan vegyületeket választ ki, aminek köszönhetően a hangyák sajátjuknak tekintik, nem bántják, ezért büntetlenül ellophatja a dolgozók által kiöklendezett táplálékot.
A Dryocosmus cerriphilus gubacsdarázs gubacsait védelmező Prenolepis nitens hangyák a gubacsok által kiválasztott mézharmatot gyűjtögetik
A Dryocosmus cerriphilus gubacsdarázs gubacsait védelmező Prenolepis nitens hangyák a gubacsok által kiválasztott mézharmatot gyűjtögetik
A hangyák számos állatnak szolgálnak táplálékul. A fák leváló kérge alatt élő kolóniákban időnként hangyalegyek lárváit, bábjait is láthatjuk. Ezek a hangyalárvák ragadozói. Félgömbszerű, az aljzathoz simuló lárváik és bábjaik felépítése kiváló védelmet nyújt a hangyák támadása ellen, azok gyakorlatilag nem találnak rajta fogást.
A gyapjaslepke hernyóját zsákmányoló erdei vöröshangya
A gyapjaslepke hernyóját zsákmányoló erdei vöröshangya
A legismertebb hangyafogyasztó madarak a zöld küllő és a nyaktekercs, de időnként más erdei fajok (vörösbegy, légykapók, csuszka stb.), az erdei kétéltűek közül pedig a gyepi béka, erdei béka és a barna varangy is fogyasztják őket. A borz és a vaddisznó, valamint a barnamedve ugyancsak szívesen fogyaszt hangyákat, általában fel is dúlják a bolyokat, ha nem akadályozzuk meg a fészek köré épített kerítéssel, dróthálóval.

Hazánkban jelenleg 6 erdei vöröshangyafaj fészkei védettek. Ezek megmaradását legfőképpen a természetközeli erdőgazdálkodással, az erdészeti beavatkozások kíméletes végzésével lehet elősegíteni.

A hangyatársadalmak lenyűgöző szerveződéséről (munkamegosztás, rabszolgatartás stb.) szintén hosszasan lehetne értekezni, de talán már ez a rövid ízelítő is elég ahhoz, hogy a legközelebbi erdei sétánk során más szemmel nézzünk a fatörzseken, vagy éppen a talajon masírozó „mikrohadosztályokra”.

Fürjes-Mikó Ágnes, Csóka György
Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet, Erdővédelmi Osztály

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Válaszolnak-e a kutyák a farkasvonításra?

Bár a legtöbb fajta képes vonyítani, a modern fajták már nem használják ezt a hangadást az eredeti funkciója szerint - derült ki egyebek mellett abból a vizsgálatból, amelyben az ELTE Etológia Tanszék kutatói a kutyák farkasvonyításra adott reakcióit vizsgálták.

Ismét összemérhetik tudásukat a természet iránt érdeklődő tanulók

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a madarak és fák napja alkalmából újra meghirdeti országos természetismereti versenyét az általános iskola felső tagozatos tanulói számára.

A méhészet művészete 12 - A méhek és a lélek

A tél különleges időszak a méhek és a méhész életében is. Gyakran megkérdezik tőlem, hogy „Ilyenkor a méhek alszanak?” – s mindig nagy csodálkozás fogadja, amikor elmesélem, hogy mi történik télen a méhekkel.

3 év kihagyás után újra megjelent Görögországban az ASP

Idén eddig már 15 európai országban igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét a vaddisznó-populációban. 2020 áprilisa óta először mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASF) vírusát Görögországban.

Költözik a belgrádi állatkert

Majdnem kilencven évvel megalapítása után Belgrád közvetlen központjából egy szigetre helyezik át a belgrádi állatkertet annak érdekében, hogy a nándorfehérvári várnak is helyet adó Kalemegdan felkerülhessen az UNESCO világörökségi listájára - közölte Aleksandar Sapic, a szerb főváros polgármestere pénteken.

Erdészeti és vadgazdálkodási kérdésekről tárgyalt a magyar és a szlovén agrárminiszter

Magyarország és Szlovénia kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás területén, továbbá a két ország egyaránt fontosnak tartja az állategészségügyi megelőző lépések összehangolását - jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Felsőszölnökön, ahol megbeszélést folytatott Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszterrel.

A neandervölgyiek hatalmas elefántokra vadásztak

Egy új tanulmány szerint a neandervölgyiek nagyobb csoportokban élhettek, mint eddig hittük, és hatalmas elefántokra vadásztak, amelyek akár háromszor nagyobbak voltak a ma ismert fajoknál.

Mókás kinézetű tamarin érkezett Debrecenbe

Társat kapott a tavaly Debrecenbe érkezett fehérajkú tamarin hím: egy másik fiatal hím a csehországi Ústí nad Labem állatkertjéből került a Nagyerdőbe - közölte az állatkert vezetője az MTI-vel csütörtökön.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő - 5. hét

Február 1-től 28-ig nyújtható be a csatlakozási kérelem a Mezőgazdasági Krízisbiztosítási Rendszerhez (MKR).

A dobogó tetején

Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.