A nemzeti park eredetileg mintegy 52 ezer hektáros területen jött létre, amely az elmúlt 50 évben csaknem 82 ezer hektárra bővült. Egész területe bioszféra rezervátum, a Ramsari-egyezmény értelmében pedig több mint 20 ezer hektár tartozik a nemzetközileg számontartott vizes élőhelyek közé.
A Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség (IDA) Európában harmadikként Csillagoségbolt-parkká nyilvánította a Hortobágyi Nemzeti Parkot - az élővilág, a természetes tájkép és a csillagos égbolt védelme érdekében. A nemzeti park bekerült az UNESCO Csillagászat és Világörökség tematikus programjába is a csillagos ég ismerete és a pásztortudomány kapcsolata révén. A csillagoségbolt-park Hortobágy ökoturisztikai attrakcióinak és a környezeti nevelésnek egyik fontos elemévé vált.
A nemzeti park fennállása során a területen olyan kiemelt élőhely-helyreállítások valósultak meg, mint a Kunkápolnási-mocsár, az Egyek-Pusztakócsi mocsarak, illetve a zámi mocsár rekonstrukciója. Ezen felül a LIFE program keretén belül sor került különböző szikes puszták, mocsarak, illetve gyepterületek rehabilitációjára is. A madarak védelmének érdekében megtörtént a szabadvezetékek kiváltása és megszüntetése a nemzeti park területén.
A nagy állatlétszámú gulyákat és nyájakat legeltető pásztorok hagyományos tudása és szokásai ma is a Hortobágy legfőbb értékei közé tartoznak. Míg a Pusztai Állatpark a Kárpát-medencében őshonos magyar háziállat fajtákat, a Hortobágyi Vadaspark a pusztáról már eltűnt állatfajokat (vadlovak, őstulkok) mutatja be. Az "Öreg"-tavakon a helyreállított kisvasút a páratlanul gazdag madárvilág bemutatásában segít.
Ebben az évben a Hortobágyi Nemzeti Park számos különleges programmal igyekszik megemlékezni a félévszázados évfordulóról, amelyről bővebb információ a nemzeti park honlapján és közösségi média felületein érhető el.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
