Back to top

Megfelelő jégvastagság nélkül nádasaink nem képesek megújulni

A Balatont határoló nádasok mértéke mintegy 1200 hektárra tehető, amit minden évben meg kellene újítani, azonban erre évek óta nincs lehetőség: egyfelől nincs rá ember, de a körülmények sem megfelelőek, ugyanis 2017 óta nem volt nádvágásra alkalmas jég a Balatonon. Márpedig a nádaratás alapfeltétele a biztonságos jégfelület.

Jég nélkül csak a partról elérhető nád megújítására lenne lehetőség, ami megközelítőleg 400 hektárnyi területnagyságot jelent, ami a teljes nádfelület egyharmadát teszi ki. De sajnos az utóbbi években a part menti nádaratást sem lehetett megvalósítani, egyszerűen nem volt rá vállalkozó, aki a vízügyi igazgatóság által kiírt meghívásos pályázatra benyújtja a jelentkezését.    

Magyar hidrobiológusok ötévente felmérik a Balaton-parti sávok állapotát, összegzik a nádasok nagyságát, és azokat a stégeket is összeírják, amelyeket éppen a védett nádasok megbontásával hoztak létre. A vizsgálatok szerint nem csökken a nádasok mértéke, sőt, 2008–2020 között megduplázódott a tómedren kívüli nádterület a Balatonnál – azonban a nádasok minősége évről évre romlik.

Magyarország más nagyobb tavainál is hasonló a helyzet, jég híján nincs lehetőség nádaratásra, hogy később megújuljon a nádfelület. A Fertő-tónál nyolc éve nem volt alkalmas jég nádaratásra, és ez a Velencei-tónál sincs másként.  

Ebből is látható, hogy a klímaváltozással járó enyhe tél mindenre, még a nád állapotára is hatással van, és várhatóan a közeljövőben sem lesz biztonságos vastagságú jégtakaró vizeinken, hogy a nádminőség-romlás aratással megakadályozható legyen.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Befejeződött az Alföld átfogó vízgazdálkodási fejlesztése

A Tisza vidékén számos helyen, valamint az Alsó-Duna völgyében is bővítették és modernizálták a víztározókat és a csatornákat.

Őszre fejeződik be a Gyálai Holt-Tisza rehabilitációja

Őszre fejeződik be a Szeged határában húzódó Gyálai Holt-Tisza rehabilitációja, az uniós támogatással megvalósuló, több mint 2,5 milliárd forint költségvetésű beruházás célja az élővíz jó ökológiai állapotának elérése - tájékoztatta az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kedden az MTI-t.

A Balatonnál megkezdődik a szúnyoggyérítés

Megkezdődik a csípőszúnyogok gyérítése a Balatonnál március 27-28-án - közölte a munkát szervező Balatoni Szövetség (BSZ) elnöke az MTI-vel kedden.

Egészséges erdők az egészséges emberekért

Az erdőkkel egy egészségesebb és jobb világot teremthetünk saját magunk és az utánunk következő generációk számára - emelte ki köszöntő beszédében Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár az Agrárminisztérium Magyar Tudományos Akadémián tartott konferenciáján, melyet az Erdők Világnapja alkalmából rendeztek.

Már alig egy maroknyi ember lélegzik valóban tiszta levegőt a Földön

A mérések szerint alig több, mint 80 000 ember jut teljesen tiszta levegőhöz a Földön. De mit értünk tiszta levegőn?

Lakott területeken is lőhetik a vaddisznókat a Balatonnál

Rendőrségi engedéllyel, télen és kora tavasszal belterületen is ki lehet lőni vaddisznót Balatonmáriafürdőn, mivel egyre többen vannak.

Tizennégy tonna fogható méretű pontyot telepítettek

Csaknem 14 tonna háromnyaras, fogható méretű pontyot telepített Jász-Nagykun-Szolnok vármegye vizeibe a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége az elmúlt héten - közölte a társaság közleményben a közösségi oldalán.

Többmillió hal pusztult el egy ausztráliai folyóban

Az egyre hevesebb hőhullámok miatt többmillió hal pusztult el az ausztráliai Darling folyóban, Új-Dél-Wales államban - számolt be róla a BBC brit közszolgálati média hírportálján szombaton.

Sokkoló győzelmet arattak a klímapolitika ellen tiltakozó holland gazdák

Utak lezárásával, trágyalerakással és a politikusok háza előtti tiltakozással hívták fel magukra a világ figyelmét a holland gazdák, mivel eltúlzottnak, igazságtalannak és hatástalannak tartják az ország klímapolitikáját.

Az éghajlati stresszhelyzetben lévő Irak 5 millió fát ültet el

Irak miniszterelnöke kampányt hirdetett az éghajlatváltozás súlyos hatásainak leküzdésére a vízhiányos országban, többek között ötmillió pálma és egyéb fa ültetésével. Az olajban gazdag, de háború sújtotta Irak rendkívüli nyári hőségtől, gyakori aszályoktól, elsivatagosodástól és rendszeres porviharoktól szenved, melyeket a melegedő bolygó tovább súlyosbít.