Back to top

Talajaink termőképességének megőrzését szolgáló vetésváltási szabályok a KAP-ban

Sokféle lehetőséget és választást kínál az új, 2023 és 2027 közötti uniós támogatási időszakban a Közös Agrárpolitika (KAP) a magyar gazdáknak - fogalmazott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán este, a Csongrád-Csanád vármegyei Bordányban tartott fórumon.

Az új támogatási rendszerben változnak a szántóterületeken a vetésváltásra vonatkozó szabályok. Feldman Zsolt a 2027-ig tartó időszakban a KAP egyik legfontosabb újdonságának a zöld alapfeltételek erőteljesebb figyelembevételét jelölte meg. A helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásai közé tartozik például a 10 hektárnál nagyobb gazdaságoknál az évenkénti kötelező vetésforgó alkalmazása. A

vetésforgóra vonatkozó szabályok alapvető célja a talaj termőképességének megőrzése. Ennek érdekében a gazdálkodónak – néhány kivételtől eltekintve - minden évben az összes szántóföldi tábláján, de egy naptári évben az adott gazdaság szántóföldi területének legalább egyharmadán az előző évhez képest más növénykultúrát kell termesztenie.

Fotó: Csatlós Norbert
Ennek egymást követő három évben teljesülnie kell. Ebben az évben még átmeneti uniós mentesség van a közvetlen élelmiszerként fogyasztott kultúrákra, de burgonya, napraforgó, repce, szója, cukorrépa, olajtök és dinnye önmaga utáni termesztése 2023-ban sem lehetséges biológiájuk és károsítóik miatt.

A szabályokat említve az államtitkár kifejtette: hibridkukorica vetőmag négy egymást követő évben termeszthető ugyanazon a területen. Két (akár ugyanazon fajú) főnövény között termesztett másodvetés is vetésváltásnak számít, ha a másodvetés mind az őt megelőző, mind az őt követő főnövénytől eltérő növénycsaládba tartozik. A másodvetést az egységes kérelemben be kell jelenteni, az adott kérelmezési év főnövénye után kell elvetni, s a következő igénylési év főnövényének vetése előtt kell betakarítani, beforgatni vagy megsemmisíteni.

A területet úgy kell megművelni, hogy a szükséges talajelőkészítési munkálatokat az előző főnövény betakarítása után és a következő főnövény vetése előtt el lehessen végezni.

Az említett szabályoktól az alábbi esetekben lehet eltérni: ha a gazdaság 10 hektárnál kevesebb szántót művel, ha a területen tanúsítottan ökológiai gazdálkodás folyik, mint ahogyan az évelő szántóföldi kultúrákkal borított földterületen (beleértve az ideiglenes gyepet) is, az árasztásos művelésben (víz alatt) termesztett szántóföldi kultúráknál és a parlagon hagyott területeken. Ezeken kívül, ha a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75 %-a állandó gyepterület és azt gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, vagy az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében vízzel elárasztott növények termesztésére, vagy ezek kombinációjára használják. Továbbá kivételt jelent, ha a szántóterület több mint 75 %-át gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként (függetlenül talajtakarástól), hüvelyes növények (szója kivételével, mivel az önmaga után nem termeszthető) termesztésére vagy e célok közül többre is használják.

Fotó: Bornemissza Péter

Forrás: 
AM közelény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Befejeződött az Alföld átfogó vízgazdálkodási fejlesztése

A Tisza vidékén számos helyen, valamint az Alsó-Duna völgyében is bővítették és modernizálták a víztározókat és a csatornákat.

Fenntarthatósági szempontok a borászatban

Ma már a környezettudatosság egyre több iparágban, tevékenység során kap szerepet. Benesch Antal főborásszal arról beszélgettünk, hogy a borászati-szőlészeti tevékenység hogyan tud környezettudatos lenni, az Érseki Pincészet esetében milyen intézkedéseket tesznek e téren.

Biogazdálkodás: távol az uniós elvárásoktól

A címben szereplő megállapítás a Bioterra Romániai Biogazdálkodók Egyesülete és a Pro Agricultura Egyesület által március 4-én, a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen szervezett Romániai Biogazdálkodók 18. konferenciáján hangzott el.

Idén tizedik alkalommal rendezik meg Ifjú Kócsagőr Programot

Az Ifjú Kócsagőr Program évről-évre egyre népszerűbb a természet iránt elkötelezett diákok körében. 2023-ban immár 10. alkalommal hirdetjük meg számukra a programot, hogy a természetvédelmi őrök munkáján keresztül ismerhessék meg a hazánkban is egyre sürgetőbb választ igénylő természetvédelmi kihívásokat és lehetőségeket.

Négyszeresére növelte a kormány a kárenyhítési alap forrásait

A kivételesen aszályos tavalyi év veszteségeinek mérséklésére március 31-ig több mint 22 ezer termelő részesül összesen 50,6 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban - közölte Nagy István agrárminiszter. A magyar kormány ennek érdekében az agrárkár-enyhítési alap forrásait több mint négyszeresére emelte.

Erdész-vadász szakemberek kaptak elismerést az Erdők Világnapja alkalmából

Az erdő egységes rendszer, amely sérülékeny, védelemre szorul. Közös felelősségünk, hogy megértsük és tudatosítsuk: teremtett világunkkal együtt élve, abban a lehető legkevesebb kárt okozva, ökológiai egyensúlyát fenntartva kell léteznünk, hogy utódaink is megismerhessék ezt a csodát – fogalmazott Farkas Sándor a 2022. évi Erdők Világnapja alkalmából rendezett kitüntetési ünnepségen.

Egészséges erdők az egészséges emberekért

Az erdőkkel egy egészségesebb és jobb világot teremthetünk saját magunk és az utánunk következő generációk számára - emelte ki köszöntő beszédében Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár az Agrárminisztérium Magyar Tudományos Akadémián tartott konferenciáján, melyet az Erdők Világnapja alkalmából rendeztek.

Zöld kiajánlás: konkrét javaslatokat kapnak a gazdák

A 2023-2027-es Közös Agrárpolitika idei indulásával megváltozott a területalapú támogatások rendszere: jelentős szerepet kap az Agro-ökológiai Program (AÖP), melynek keretében a környezeti és természeti értékek megőrzését célzó vállalásokért plusz támogatást lehet igényelni.

Kamarai munkacsoport alakul az ukrán gabona okozta terménypiaci krízis vizsgálatára

Rendkívüli ülést tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szántóföldi Növénytermesztési és Beszállítóipari Osztálya a kelet-közép-európai, így a magyar piacokat is elárasztó ukrán gabona által okozott problémák megvitatására. Az eseményen döntöttek egy munkacsoport létrehozásáról, amelynek feladata megvizsgálni, milyen lépések segíthetik a kialakult helyzet kezelését.

Paradicsom: várható mennyiségek, árak

A paradicsom-feldolgozókat tömörítő WPTC (World Processing Tomato Council) február közepi, Sacramentóban megrendezett ülésén kiadta a 2023-as évre vonatkozó első hivatalos előrejelzését. A szervezet szerint a világon összesen várhatóan 41,8 millió tonna paradicsomot dolgoznak fel, 10%-kal többet, mint tavaly.