A csapat felmérte a különböző szarvasmarha-takarmányok gazdasági hatásait és károsanyag-kibocsátását a világ különböző pontjain, annak érdekében, hogy egy keretrendszert dolgozzon ki az ipar fenntarthatósági erőfeszítéseihez.
Adam C. Castonguay, az egyetem Állatorvostudományi Karának posztdoktori kutatója elmondta, hogy tanulmányukban kimutatták, hogy a kibocsátások 85 százaléka csökkenthető anélkül, hogy az „gazdasági csapást mérne” a marhahúságazatra.
– mondta Adam Castonguay.
„Ez példátlan betekintést enged a globális marhahústermelés „mit, hol és miért”-jébe, így az iparág jövőjével kapcsolatos döntéseket kompromisszumok és lehetőségek megadásával lehet meghozni.”
A kutatócsoport szerint az eszközt a kormányok és az ipar is használhatná a politikák és stratégiák kidolgozására.
„A marhahús iránt továbbra is globális kereslet lesz, és rengeteg megélhetési forrás kapcsolódik hozzá, ezért ennek a kutatásnak az a célja, hogy megfelelő egyensúlyt találjon az ágazat alsó szintjének fenntartásához” – mondta a kutató.
„A további gazdasági modellezés és az adatok finomhangolása az egyes helyekre vonatkozóan feltárná a változások következményeit, beleértve a marhahús fogyasztói árát is.”
Adam Castonguay elmondta, hogy a csapat által kifejlesztett optimalizálási módszer a térképészeti technológiát alkalmazott a környezeti-gazdasági egyensúly megtalálása érdekében.
– mondta.
„Eredményeink rávilágítanak a marhahús-előállításunkban rejlő hatalmas lehetőségekre, amelyek elősegítik a globális fenntarthatósági célok elérését is. Az, hogy milyen mértékben csökkentjük a kibocsátást és a termelési költségeket, a társadalom értékeitől vagy preferenciáitól is függ.”
Ez a kutatás a Nature Sustainability folyóiratban jelent meg.