Back to top

A klímaváltozás hatékony vízgazdálkodási megoldásokat kíván

A hazai termőterületek harmada az aszály mellett ár- és belvíznek is kitett; a szélsőséges időjáráshoz hatékonyan kell alkalmazkodnia a mezőgazdasági vízgazdálkodásnak. A tavalyi drasztikus aszály után az enyhe tél és a belvizek is gondot okozhatnak, a vízgazdálkodás fejlesztése és a megfelelő földművelési technológiák alkalmazása elkerülhetetlen – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Szükség van a vízpufferek mihamarabbi kialakítására

A 2022-es év novemberig rendkívül vízhiányos volt, az alföldi térség évtizedek óta nem látott aszálytól szenvedett, a vízhiányból eredő kár több tízszeresére ugrott az átlagos évi 40 milliárd forintnak. Mindezek után

az év végére például közel 6 méter szintemelkedés jellemezte a Tiszát, és csak centik választottak el az I. fokú árvízkészültségtől, az elmúlt időszakban pedig napi 50 milliméter körüli csapadék is hullott egyes térségekben.

Zalában a belvíz okoz gondot
Zalában a belvíz okoz gondot
Fotó: MTI- Varga György
Az intenzív éghajlati szélsőségek egyre gyakrabban és radikálisabban befolyásolják a csapadék mennyiségét, hiányát, időbeni és térbeli eloszlását. A mezőgazdasági termelés egyik alapfeltételévé vált, hogy mihamarabb alkalmazkodjon a szélsőséges klimatikus helyzethez.

Általánosságban a magyarországi termőterületek közel harmada egyaránt kitett az aszálynak, valamint az ár- és belvíznek; a jelenlegi éghajlati viszonyokra, a hazai és globális tendenciákra is tekintettel a vízbiztonság megteremtésében pozitív változás műszaki beavatkozás nélkül nem várható. Annak érdekében, hogy megteremtsük a vízbiztonságot, puffervízterekre van szükség, amelyek létrehozásában az állam mellett a termelőknek is van tennivalója.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai alapján jelenleg a talaj telítettsége országosan eléri a 80-100%-ot a felső 1 méteres talajrétegben. Amennyiben folytatódik a csapadékos idő, esetleg havas lesz még a tél, abban az esetben a magasabb talajvízállású és a szikes területeken, továbbá egyes folyómenti térségekben jelentősebb belvízi elöntések is kialakulhatnak.

Ahhoz, hogy növelni lehessen a puffervíztereket, elsődleges feladat a többletvizek elraktározása, a csatornarendszerek medertározási kapacitásainak maximális kihasználása, a csatornák feltöltése, illetve – ahol lehet – feltöltve tartása. A vízkészletek megőrzésének jelenleg a medertározás a leghatékonyabb módja, amire a NAK a tél elején is felhívta a figyelmet, valamint arra, hogy nagyobb árhullám esetén a csatornák maximális feltöltése a belvizes területek kiterjedését is növeli. A csatornákban visszatartott vízoszlop a szomszédos mélyfekvésű területeken vízborításokhoz vezethet.

Tekintettel arra, hogy a tavalyi súlyos vízhiányhoz és aszályhoz hasonlókkal egyre gyakrabban meg kell majd birkóznia a mezőgazdaságnak, másként kell tekinteni a várhatóan sokkal ritkábban jelentkező többletvizekre, ár- és belvizekre. Víz- és agrárgazdálkodási szempontból is ki kell alakítani azokat a jó gyakorlatokat, amelyek kiegyensúlyozzák az évszakok, illetve a hidrológiai ciklusok szélsőséges vízháztartási viszonyait – különös tekintettel a természetes és mesterséges vízfolyások öblözeteiben.

A gazdálkodóknak érdeke a talaj védelme, szerkezetességének javítása, ugyanis ezen tényezők jelentősen hatnak a talaj vízvezető és vízbefogadó képességére, a vízháztartás optimalizálására, a terméseredményekre, a költségekre, továbbá jelentősen csökkentik a szélsőséges időjárásból eredő stresszhelyzeteket.

Kiemelten fontos a megfelelő tápanyag-gazdálkodás, a tömörödés és az erózió elleni védekezés, a megfelelő terület- és tájhasználat. A termőföldön való vízvisszatartás másik kulcsa a területi vízpufferek megteremtése.

Fontos a belvízelöntések termőföldön való lehető leghosszabb ideig tűrése, a területi vízvisszatartás biztosítása különösen a mélyfekvésű területeken, valamint mesterségesen kialakított (mikro)tározókban, vagy akár vápákban. A felszíni vízrendezési szolgáltatás lehetővé teszi a termőterületen az úgynevezett átjárható, művelésbe vonható füvesített vápák kialakítását, amelyek a többletvizeket összegyűjtik, helyben tartják, és idővel visszaszolgáltatják azokat a termőföldnek. Illetőleg síkvidéki területen magas potenciál van a vápák által történő vízmegtartásban.

Forrás: 
NAK-MAGOSZ közös sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Befejeződött az Alföld átfogó vízgazdálkodási fejlesztése

A Tisza vidékén számos helyen, valamint az Alsó-Duna völgyében is bővítették és modernizálták a víztározókat és a csatornákat.

Fenntarthatósági szempontok a borászatban

Ma már a környezettudatosság egyre több iparágban, tevékenység során kap szerepet. Benesch Antal főborásszal arról beszélgettünk, hogy a borászati-szőlészeti tevékenység hogyan tud környezettudatos lenni, az Érseki Pincészet esetében milyen intézkedéseket tesznek e téren.

Őszre fejeződik be a Gyálai Holt-Tisza rehabilitációja

Őszre fejeződik be a Szeged határában húzódó Gyálai Holt-Tisza rehabilitációja, az uniós támogatással megvalósuló, több mint 2,5 milliárd forint költségvetésű beruházás célja az élővíz jó ökológiai állapotának elérése - tájékoztatta az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kedden az MTI-t.

Négyszeresére növelte a kormány a kárenyhítési alap forrásait

A kivételesen aszályos tavalyi év veszteségeinek mérséklésére március 31-ig több mint 22 ezer termelő részesül összesen 50,6 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban - közölte Nagy István agrárminiszter. A magyar kormány ennek érdekében az agrárkár-enyhítési alap forrásait több mint négyszeresére emelte.

A Balatonnál megkezdődik a szúnyoggyérítés

Megkezdődik a csípőszúnyogok gyérítése a Balatonnál március 27-28-án - közölte a munkát szervező Balatoni Szövetség (BSZ) elnöke az MTI-vel kedden.

Zöld kiajánlás: konkrét javaslatokat kapnak a gazdák

A 2023-2027-es Közös Agrárpolitika idei indulásával megváltozott a területalapú támogatások rendszere: jelentős szerepet kap az Agro-ökológiai Program (AÖP), melynek keretében a környezeti és természeti értékek megőrzését célzó vállalásokért plusz támogatást lehet igényelni.

Kamarai munkacsoport alakul az ukrán gabona okozta terménypiaci krízis vizsgálatára

Rendkívüli ülést tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szántóföldi Növénytermesztési és Beszállítóipari Osztálya a kelet-közép-európai, így a magyar piacokat is elárasztó ukrán gabona által okozott problémák megvitatására. Az eseményen döntöttek egy munkacsoport létrehozásáról, amelynek feladata megvizsgálni, milyen lépések segíthetik a kialakult helyzet kezelését.

Tizennégy tonna fogható méretű pontyot telepítettek

Csaknem 14 tonna háromnyaras, fogható méretű pontyot telepített Jász-Nagykun-Szolnok vármegye vizeibe a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége az elmúlt héten - közölte a társaság közleményben a közösségi oldalán.

Többmillió hal pusztult el egy ausztráliai folyóban

Az egyre hevesebb hőhullámok miatt többmillió hal pusztult el az ausztráliai Darling folyóban, Új-Dél-Wales államban - számolt be róla a BBC brit közszolgálati média hírportálján szombaton.

Árspirálban a vöröshagyma

Már a 2022/23-as szezon elején látható volt, hogy a nyári hőség és aszály Európa nagy részén befolyásolta a hagyma mennyiségét és minőségét. Az EU-ban és az Egyesült Királyságban mindössze 6,3 millió tonna termést takarítottak be, 13%-kal kevesebbet az előző évinél.