0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Válaszok az éghajlatváltozásra

A Magyar Önkormányzati Főkertész Szövetség decemberi konferenciáján a klímaváltozás kihívásait, a közcélú zöldfelületek kialakításának lehetőségeit és növényalkalmazási kérdéseit részletezték. A rendezvényen kiemelten szóltak az épületek energiahatékonyságát növelő, a csapadékvíz elvezetésében kulcsszerepet játszó zöldtetőkről, zöldhomlokzatokról, a szárazságtűrő fűfajokról, valamint a közterületeken gondot okozó károsítókról.

A zöldtetők építésére vonatkozó szabályozás 1999 óta létezik hazánkban, és Budapest 12. és 13. kerületeiben már jogszabályban is kötelezővé tették a létesítésüket bizonyos lapostetőkön. A svájci Bázel tartományban ez már húsz éve így van, ezért ott a lapostetők közel fele már zöldtető. A világ jelentős részén a szabályozási és támogatási rendszer megelőzi a magyart. Dezsényi Péter, a Kertész Unió Zrt. vezérigazgatója arra a kérdésre kereste a választ előadásában, hogy miért épült Németországban több mint 200 millió négyzetméter extenzív zöldtető az utóbbi huszonöt évben.

A jelen és a jövő zöldtetői

Az előadó röviden bemutatta a szakembereknek a világ jelenleg legfontosabb zöldtetőtípusait. Az extenzív zöldtető a legvékonyabb, legolcsóbb, leggyorsabban megépíthető ökológiai védőréteg. Hazánkban legalább 8 centiméter vastag, minimális szerves anyagot tartalmazó ültetőközeg kell hozzá, jellemzően varjúhájfélékkel, pozsgás növényekkel telepítik be. Jelenleg ez a világ legelterjedtebb zöldtetőtípusa.

A tetőkert parki és kerti rendeltetésű is. Hazánkban ez az első számú zöldtetőtípus, mert az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (közismert rövidítéssel az OTÉK) lehetővé teszi, hogy

minél vastagabb az ültetőközeg, annál kedvezőbben számítható be a zöldfelületi mutatóba a zöldtető területe. 81 centiméter felett már 75% a beszámíthatóság, ezért a legtöbb zöldtetőnek, leginkább Budapesten, az ültetőközege éppen 81 centiméter vastag.

Ebben a világon egyedülállóak vagyunk. Ilyen típusú zöldtető nemcsak födémen épül, hanem terepszintben, a mélygarázsok tetején is. A két zöldtetőtípusnak különböző változatai is léteznek, vannak félextenzívek, félintenzívek attól függően, hogy kiépítették-e rajtuk az automata öntözőrendszert, milyen vastag az ültetőközegük és azt milyen vegetáció borítja.

A 20. század sztárja a biodiverz zöldtető. Először Nyugat-Európában fogalmazódott meg az igény, hogy legyen olyan extenzív zöldtető, aminek a biodiverzitása és a biológiai teljesítménye többszöröse a hagyományos varjúhájas változaténak. A biodiverz típusúban mikroökológiai élőhelyet próbálnak létrehozni, mely Magyarországon például száraz, gyepes jellegű. Ez a zöldtető nem az esztétikumról szól, a növényeket társulásként hasznosítják. Az adott időjárásnak, környezeti feltételeknek megfelelően évenként, évszakonként véletlenszerű, hogy milyen formáját mutatja az állomány, ezért is nagyon változatos a látvány. Biztatóak az első próbálkozások, említette az előadó.

Magyar ökológus bevonásával körülbelül kilencven, jellemzően őshonos növényfajból álló magkeveréket állítottak össze hazánkban, amit kifejezetten extenzív biodiverz zöldtetőkre szánnak. Lesz olyan változat is, ami hagyományos termett talajra is vethető.

A hazai példák egyike az IKEA áruház 6500 négyzetméteres biodiverz zöldtetője.

A jövő zöldtetőjeként mutatta be az előadó a bioszolárnak nevezett megoldást, ami jó együttműködés két rendszer között. A zöldtetőn a növények párologtatnak és hűtik a környező levegőt, ez pedig nyáron növeli a napelemek hatékonyságát. Ha a napelemeket megfelelő módon telepítik, akkor félárnyékos, árnyékos helyek is létrejönnek, aminek köszönhetően növekszik a biodiverzitás, a biológiai aktivitás a tetőn. Ennek a típusnak egyre komolyabb szakirodalma van, német nyelvterületen pedig sok helyen építettek már ilyet. Hazánkban például a Siemens irodaház épületének a tetején épült bioszolár zöldtető.

A retrofit zöldtető a jövő nagy lehetősége, mert olyan tető átalakításával jön létre, ami eredetileg nem zöldtetőnek épült. A munkák megkezdése előtt fontos az átalakítás lehetőségeinek alapos vizsgálata.

Befuttatott falak, homlokzatok

Budapesten a Millenáris Széllkapu Parkban nemcsak zöldtető, hanem háromszintes zöldfalrendszer is látható, ami Európában is egyedülálló az ötezer négyzetméteres zöldfelületével. Az előadó tanulmányozásra ajánlotta a 2016-ban megjelent Zöldhomlokzatok című szakkiadványt azoknak, akik érdeklődnek a téma iránt. Ez olyan átfogó műszaki és kertészeti segédlet, ami az összes jelentős zöldhomlokzat-típussal foglalkozik.

Az elmúlt években a zöldfalak is egyre fontosabbá váltak. Magyarországon sokan azért félnek még ettől a technológiától, különösen a közvetlenül a falra kúszó növényektől (borostyán, vadszőlő), mert azt gondolják, hogy tönkreteszi a homlokzatot.

Ha egy homlokzat már eleve sérült, műszakilag nem megfelelő, akkor a borostyán képes tovább növelni a bajt. Egy jó minőségű homlokzatra futtatva azonban a kúszónövények nem okoznak gondot. Ezt több külföldi és hazai példa is bizonyítja.

A direkt homlokzati futtatás a legfontosabb és a legolcsóbb megoldás. A kúszónövények támszerkezetre futtatása sem túl drága, de még kevéssé alkalmazott technológia. Erre példa az MFO Park Zürichben, és a Millenáris Széllkapu Park Budapesten. Az ültetőedény-soros rendszerekben kis vályúkba ültetik a növényeket, ahol a gyökérzóna is vertikálisan felkerül az épület falára. Ez a rendszer már alkalmas évelők és félcserjék telepítésére is. Erre a rendszerre példa Bécsben a hulladékszolgáltató cég központi épülete. Költségesebb és összetettebb megoldások a függőleges gyökérzónás és a filces rendszerek.

A zöldtetők és zöldfalak előnye, hogy javul az épület energiahatékonysága, de elsősorban a hőcsillapítás és nem a téli hőszigetelés terén. Ennél is fontosabb a zöldtetőknek a városi csapadék kezelésében, az új, integrált technológiában játszott kulcsszerepe: lelassítják, visszatartják, majd később visszapárologtatják a csapadékvizet.

Németországban ezért több tartományban nemcsak kötelezően előírják, de az építését anyagilag is támogatják. A zsúfolt városokban ezeket a technológiákat ott is lehet alkalmazni, ahol már nincs hely a hagyományos zöldinfrastruktúra kiépítésére.

Egyre szigorúbban szabályozzák

A huszonnegyedik órában vagyunk, hogy megoldást találjunk, miként lehet a növényeket kellően megerősíteni, hogy ellenálljanak a károsítók enyhe vagy közepes fertőzési nyomásának. Az új telepítéseknél pedig a fajták szárazságtűrését kell a korábbiaknál jobban figyelembe venni, mondta Zsigó György a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara képviseletében. A hazánkban megjelenő károsítók egész sora érinti a közterületeket is.

A vadgesztenyelevél-aknázómolynak már az első nemzedéke százszázalékos klorofillhiányt okozott 2022-ben is. A kártevőnek több mint harminc parazitája van, de egyik sem tudott úgy felszaporodni, hogy hatással legyen a kártevő életképességére. A védekezés lehetősége a permetezés és az injektálás. A faj minden fejlődési alakjában jól alkalmazkodott a szélsőséges éghajlathoz. A platán-csipkéspoloska nagyon jól érzi magát a hazai éghajlati körülmények között, fertőzésének hatására augusztusban már nincs zöld klorofill a levelekben. A lepkekabócának több mint 300 tápnövénye van, fitoplazmát és baktériumot is terjeszt. Kártételéről öt-hat évvel ezelőtt még sok lakossági bejelentés érkezett, tavaly viszont egyetlenegy sem. Fejlődését visszafoghatja, hogy a felmelegedés miatt a növénynedv összetétele számára kedvezőtlen módon változik meg, emellett a szárazság következtében kialakult sokkal erősebb viaszréteg, és a jelentősen megnövekedett parazitaszám is szerepet játszhat a fertőzés csökkenésében. Fontos a lakosságot arról tájékoztatni, ha még felbukkan a kártevő, hogy permetezni nincs értelme, mert a tápnövények valamelyikéről úgyis visszatelepül. A borostyán például az egyik kedvenc tojásrakási helye.

A zöld vándorpoloska és az ázsiai márványospoloska nem közterületi kártevők. Folyamatosan költöznek be a lakásokba, de nem érdemes ellenük permetezni, mert csak azokat az egyedeket lehet elpusztítani, amik épp akkor ott tartózkodnak. Sokkal többet ér az ablakokra szerelt szúnyogháló. A lisztharmat is legalább akkora gondot okoz a dísznövényeken, mint a rovarok. A kórokozó 4-30 °C között képes terjedni, mindig jelen van a magyar klímán. A szőlőhöz képest kevéssé kutatottak a dísznövényeket fertőző lisztharmatok, bár nagyon hasonló a biológiájuk.

Zsigó György külön felhívta a figyelmet arra, hogy a közterületi permetezésnél két dolog kötelező: az egyik, hogy a kezelés csak érvényes kamarai tagsággal rendelkező növényorvos közvetlen irányításával végezhető, a másik, hogy előre kell tájékoztatni a lakosságot.

Várhatóan 2023–24-ben lép életbe az az uniós rendelet, ami megtiltja a tagországokban a növényvédő szerek érzékeny területen történő használatát. Ez a tiltás érvényes lesz a közterületekre is. Párizsban, Lyonban és több német városban a közterületeken már most is tilos a vegyszeres növényvédelem, de nagy kérdés, hogy mennyibe kerül majd így a zöldfelületek fenntartása.

Megszületett az Út- és utcafásításra alkalmas fák 2023-as jegyzéke, amiben több növényvédős információ is helyet kapott. Látható, hogy mely fajtát milyen károsító ellen milyen valószínűséggel kell permetezni, és melyik fafajta milyen, a kertészeti termesztésben gondot okozó károsítónak a gazdanövénye. Ez utóbbi a szomszédos házikertek szempontjából is érdekes.

Füvet a villamossínek közé

A füvek oxigént termelnek, megkötik a káros anyagokat, csökkentik a villámárvizek kedvezőtlen hatását, zajcsökkentők. Ezért jelentene sokat, ha a villamossínek füvesítve lennének. Mayerhoffer Attila az ICL Group képviseletében szárazságtűrő fűfajokat és keverékeket mutatott be előadásában. Három olyan fajt emelt ki, melyek alkalmasak a szélsőséges körülmények közötti termesztésre.

A juhcsenkesz természetes körülmények között is megtalálható, gyökérzete mélyre hatol, jó a hidegtűrése, elviseli a száraz talajt, fenntartási igénye kicsi, mert táp­anyagigénye minimális. Autópálya menti rézsűk füvesítésénél is használják magkeverékekben. Az alacsony nyírást nem szereti, ilyenkor eltűnik a területről.

A csillagpázsitnak nagyon jó a hő-, a taposás-, a só- és a szárazságtűrése. Ezért lesz helye fűmagkeverékekben, fajtáival már foglalkoznak. Nyírás nélkül összefüggő pázsit jellegű felületet hoz létre. A télen-nyáron zöld elvárást ez a faj nem teljesíti, mert ha lecsökken a hőmérséklet, akkor a zöld levélszín beszürkül. A fajt a Fertő tó környékén, az osztrák strandon például már használják, ott a füves terület 80%-a csillagpázsit a cickafark és az angol perje mellett.

A nádképű csenkeszt mind extenzív, mind intenzív területre javasolja az elő­adó. Gyökérzete 80 centiméter mélyre hatol, jó a hő- és szárazságtűrése.

A pajorkártétellel szemben is ellenálló a nagyon intenzív gyökérképzésének köszönhetően, ami fontos szempont az intenzív gyepfenntartásnál. Pázsit jellegű felületet lehet nevelni belőle. A Toscana nevű magkeverék 40%-ban a jól tarackoló nádképű csenkeszt tartalmazza, keskeny levélzetű, sötétzöld színű szelekció.

A magcsírázáshoz egy időben van szükség megfelelő hőmérsékletre, vízre, fényre. Csírázás és gyökérfejlődés szempontjából a vetés legjobb őszi időpontja még a jelenlegi felmelegedő időjárásban is a szeptember, amikor a talaj átlagos középhőmérséklete 19 °C, és a napos időszak is elég hosszú. Októberben az átlagos középhőmérséklet már csak 12 °C, a nappalhossz pedig jelentősen lecsökken. Az előadó szerint október 5-10. a füvesítés legvégső időpontja, mert hiába melegszik az idő, a nappalhossz változatlan.

Forrás: Kertészet és Szőlészet