Back to top

Tíz helyszínen zajlott az országos kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet

Tizenhatodik alkalommal szervezte meg 2022-ben a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az országos kukorica posztregisztrációs fajtakísérletet. Az objektív felmérésben az elmúlt évben 43 kukoricahibridet teszteltek az ország tíz pontján, az eredményeket egy kiadványban hozták nyilvánosságra a szervezők.

A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a kukorica posztregisztrációs fajtakísérletek eredményét tizenhatodik alkalommal publikálta. A kísérletek célja, hogy az objektív eredmények birtokában a felhasználók kipróbált, megfelelő mennyiség és minőség elérésére képes fajták közül választhassanak.

A fajtakísérletben 2022-ben összesen 43, a FAO 200, 300, 400 és 500 éréscsoportokba tartozó hibridet vizsgáltak,

amelyeket a vetést megelőzően kódoltak, majd az ország tíz helyszínén - Bólyban, Gyulatanyán, Hajdúböszörményben, Hanságligeten, Iregszemcsén, Jászboldogházán, Püskiben, Székkutason, Szombathelyen és Tordason – vetettek el. A szervezők a kísérleti helyszíneket évről évre bővítik, hogy az ország eltérő adottságú területeiről, minden régiójából érkezzenek adatok a kísérletbe. 2022-ben Hanságligettel bővült a kísérlet helyszínek köre.

Illusztráció
Illusztráció

A kiértékelést az összes helyszín adatainak beérkezését követően a NÉBIH végezte. A jászboldogházi, a székkutasi és a hajdúböszörményi parcellákat rendkívüli aszálykár, a gyulatanyai öntözött korai és középérésű éréscsoportot pedig az aszálykár következtében fellépő kiegyenlítetlenség miatt ki kellett zárni az értékelésből. Az éréscsoportok szemtermés eredményeinek megjelenítésekor a kísérleti helyeket is osztályozták az átlagtermés alakulása szerint.

A kiadványban idén először adtak közre öntözött kísérleti eredményeket, amelyek Gyulatanyáról és Püskiből származnak.

Az öntözött és öntözetlen termőhelyek eredményeit külön-külön is összesítették, mely alapján a hibridek teljesítménye abból a szempontból is értékelhetővé vált, hogy milyen módon viselkedtek kedvező és kedvezőtlenebb körülmények között.

Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke elmondta: a kukorica fajtakísérletek történetének legnehezebb termesztési szezonjában nyert objektív eredmények rendkívül hasznos visszajelzést adnak a gazdálkodók számára, mert a klímaváltozás miatt hasonlóan szélsőséges időjárásra a jövőben is számíthatunk.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint az évekkel ezelőtt – komoly szakmai egyeztetést követően – kidolgozott, jól átgondolt kísérleti módszertannak köszönhető, hogy a tavalyi viszontagságos évben is sikeres volt a fajtakísérlet, és az eredmények segítségül szolgálnak a gazdáknak a tervezéshez.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke hangsúlyozta: a tavalyi esztendőben óriási károkat szenvedtek el a növénytermesztők.

Az aszály miatt a kukorica termőterületének mintegy harmadán, 280 ezer hektáron nem tudták a gazdák betakarítani a termést, vagy be kellett silózni a növényt.

A fajtakísérleti eredményekre alapozva összeállított ajánlati fajtalista ezért is ad biztos támpontot a gazdák számára a fajaválasztáshoz, hiszen látható, hogy melyek azok a növények, amelyek ilyen körülmények között is viszonylag jól teljesítenek.

Az kísérlet eredményeiről készült kiadvány itt érhető el.

Forrás: 
NAK/GOSZ/VSZT

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hogyan növelhetjük a terméshozamot 2023-ban?

A magyar gazdaságok teljesítőképessége és hosszútávú jövedelmezősége jelentősen függ a termések hozamának minőségétől és mennyiségétől. A termésátlagok növeléséhez számos tényező járul hozzá, többek között a megfelelő hibridválasztás, a vetésforgó használata, a tőszám és a sortáv megfelelő kiválasztása, a vetésidő meghatározása, a nitrogénveszteségek csökkentése és a tápanyagutánpótlás, valamint az öntözés fontossága.

Igazolták hazánkban a Ralstonia pseudosolanacearum növénykórokozó baktérium jelenlétét

Az Európában először 2015-ben azonosított, növényekre veszélyes kórokozó kapcsán Magyarországon jelenleg három vármegye: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala érintett. A fertőzés eredetének tisztázása további vizsgálatokat igényel. A veszélyes zárlati károsító terjedése csak a növényegészségügyi intézkedések szigorú és következetes betartásával előzhető meg.

Egyszerűsítés és díjmentesség a fúrt kutaknál

Továbbra is díjmentesen lehet üzemeltetni a korábban létesített és bejelentési kötelezettségnek eleget tevő kutakat - közölte Nagy István agrárminiszter.

Fagykárok a gyümölcsösökben

Hőmérsékleti hullámvasúton jár időjárásunk, ami tavasszal gyakori eset. A délies áramlással érkező meleg légtömegben 20 fok fölötti maximumok alakulnak ki, míg az ezt követő sarkvidéki eredetűben hóesés és éjszakai fagyok jönnek. Az elmúlt három éjszaka előfordult -1, -7 fokos fagyok súlyos károkat okoztak elsősorban a csonthéjasokban, főleg a kajsziban.

Precíziós átállás a gazda szemével

Ha precíziós gazdálkodás, akkor költséghatékonyság. Hezitál? Nem mert még belevágni? Most induló videósorozatunkban bemutatjuk, hogy hogyan is kell csinálni. Végigkísérjük gazdáinkat az idei év termelési folyamatain, részletesen ismertetjük, hogy hogyan zajlik a precíziós gazdálkodásra történő átállás a gyakorlatban.

Holnapig érkezik a kárenyhítés

A kivételesen aszályos tavalyi év veszteségeinek mérséklésére március 31-ig több mint 22 ezer termelő részesül összesen 50,6 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban - közölte Nagy István agrárminiszter. A kormány több mint négyszeresére emelte az agrár-kárenyhítési alap forrásait.

Csökkent a búza és a kukorica termelői ára tavalyhoz képest

Jelentősen csökkent az étkezési búza, valamint a takarmánybúza és a takarmánykukorica ára Magyarországon tavalyhoz képest, de még egyik se érte el a 2021-es szintet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentésében.

Szatmár keserű likőrt hívtak vissza a forgalomból

Határérték feletti béta-azaron tartalom miatt Szatmár keserű likőrt hívott vissza a forgalomból a Várda-Drink Zrt. - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI-vel.

Vetőmagadományok segítik a kárpátaljai magyar gazdákat

Magyarországi gazdák és agrárcégek vetőmagadománya is segíti a kárpátaljai magyar gazdákat a tavaszi vetési munkák során. Az 500 zsáknyi adomány átadására március 28-án került sor, Beregszászon.

A talajromlás erősödése és a talajjavítás reneszánsza várható

A szántó művelési ágú hazai földrészletek fele eleve javításra szorul, mert különböző mértékben mészhiányos barna erdőtalajok (főként a Dunántúlon) és szikes, különböző szolonyeces réti talajok (az Alföldön, főként a Tiszántúlon).