Back to top

Miért telelnek nálunk egyes gólyák?

A gólyák kora ősszel hatalmas csapatokban indulnak haza, Afrika felé. Kétségtelen, hogy ez az út és az ott tartózkodás is sok veszélyt tartogat számukra, ősi ösztönük mégis erre biztatja őket. Ennek ellenére néhányan mégis megkísérlik nálunk eltölteni a telet. Mi lehet az oka ennek a kockázatos lépésnek?

Augusztus közepétől szeptember végéig a felnőttek és az adott évi útrakész kisgólyák csoportokba verődve gyülekeznek, és várják az alkalmas pillanatot. Több turnus indul, így jobb esetben a kicsit később „érőknek” is van még esélyük becsatlakozni egy csapatba. Akik nem tudtak útra kelni, azok október elejétől telelősöknek számítanak. Márton András, a dömösi BirdMania Madárpark vezetője magyarázatot ad arra, hogy a fehér gólyák miért próbálják meg nálunk átvészelni a telet.

Lehet-e sejteni, hogy miért maradnak hazánkban ezek a pompás madarak?

A gyakorlati tapasztalatok és a tényadatok azt mutatják, hogy kizárólag két okból. A felnőttek valamilyen kisebb hibával vagy sérüléssel rendelkeznek, ami maradásra bírja őket.

Nyilvánvalóan a szárnysérülések eléggé mérvadóak ebben a kérdésben, de a lábak károsodása sem elhanyagolható, hiszen nélkülözhetetlen a landoláskor.

Olyan átmenetileg, vagy véglegesen sérült gólyákról van szó, akik helyben 5-20 km-t tudnak repülni, de termikelni, illetve egészen Afrikáig eljutni képtelenek.

A fiatalok pedig a késői kelés vagy egyéb ok - mint például 2022-ben az aszály okozta élelemhiány - miatt nem elég erősek, hogy vonulási időben a többiekkel tartsanak. Ha őket sikerül időben pártfogásunkba venni és feljavítanunk a kondíciójukat, akkor közülük sokan sikeresen elvonulnak a következő évben. Kisebb hányaduk viszont tartósan sérültnek bizonyul, így átsorol az egyes csoportba.

Egy dolog biztosan elmondható, egyik sem jókedvében marad itt.

Mit tegyen, aki a tél folyamán találkozik gólyával? Honnan lehet tudni, hogy segítségre szorul?

Bizonyos mértékig minden itt telelő gólya segítségre szorul, mivel sem téli tollat nem növesztenek, sem egész testet burkoló téli hájréteggel nem rendelkeznek, nem úgy, mint a kacsák. Így igencsak fáznak. A testhőmérséklet fenntartásához extra kalóriabevitel kellene. A megfogyatkozó táplálkozási lehetőségek miatt ezt igen nehezen tudják megoldani, így folyamatosan gyengülnek. Míg nyáron 350g/nap a táplálék igénye egy kifejlett gólyának, addig télen ez kb. 500g/nap. Ennyi szükséges ahhoz, hogy az erőnlétét megőrizze.

Ez leginkább úgy érhető el, hogy ahol új telelő gólyát észlelnek, ott összefog pár helybeli, és folyamatosan etetik a madarat tavaszig.

Ilyen esetben érdemes elsőként értesíteni a "Telelő gólyák - Gólyateleltetés" című facebook oldalunkon keresztül minket. Mi megtanítjuk mivel, hogyan, mikor, mennyit. Végig "helpdesk" jelleggel nyújtunk támogatást, gond esetén orvost, mentést intézünk a madárnak.

Számíthatunk arra, hogy az éghajlatváltozás hatására egyre többen választják a maradást?

Az egész jelenséghez valóban van némi köze a globális felmelegedésnek, és ebben a tekintetben most kivételesen annak pozitív szerepe mutatkozik meg, mivel az utóbbi évek nagyságrendekkel enyhébb telei túlélési lehetőséget nyújtottak a sérült, vonulásra képtelen gólyák számára.

Maradásukban nem igazán a kísérletező szándék nyilvánul meg, hanem az, hogy valamilyen oknál fogva nem tudnak elrepülni.

Most is vannak ilyenek szép számmal. Velük jóérzésű emberek foglalkoznak. Amikor szükséges szakszerűen etetik, itatják őket. Egészen egyszerűen az a helyzet, hogy régen is pont ennyi (sőt több) ilyen gólya volt, csak esélyük sem volt a tartósan fagyos, hosszú, kemény teleket túlélni. Régebben azért nem voltak áttelelő gólyáink, mert a 70-es, 80-as, 90-es években etetés mellett sem volt esélyük a túlélésre. Hiszen akkor hetekig, hónapokig hó borított mindent, és nem volt ritka a nappali -10°C sem. Pont ezért nincs szignifikáns növekedés. Sőt az utóbbi két-három évben csökkent a számuk, mivel nem kísérletezésről, vagy evolúciós ugrásról van szó, hanem pusztán egy túlélési lehetőségről. A sérültek száma pedig kb. állandó. Idén az itt ragadt fiatalok száma lett kiemelkedően sok, de ennek az aszály volt az oka.

Szóval nem gondolnám, hogy eltanulnák egymástól ezt a viselkedést, mivel az ilyen röpképtelen gólyák párjai mind útra kelnek távoli otthonuk felé. És még a fiókáik is izgatottan készülnek életük első nagy kihívására.

Hány gólya van most Önöknél?

Nálunk, Dömösön 15 gólya telel. Kilenc fiatal, melyből hét lesz tavasszal ereszthető. Erről a kilencről azt kell tudni, hogy azért kerültek mentőhelyre, mert már olyan alulfejlettek, gyengék voltak, hogy alapból nem lett volna túlélési esélyük odakint. (Az ifjak mindennapjai webkamerán folyamatosan nyomon követhető.)

Viszont a szabadon telelő gólyák folyamatos felügyeletével és etetésével pont a kondíciójukat segíthetjük megőrizni, amivel a befogás, mentés szükségessége előzhető meg.

Ezek szerint Önök minden madárról tudnak, akik a telet jelenleg Magyarországon töltik?

A "Telelő gólyák - Gólyateleltetés" c. oldalt 2016/17 telén indítottam. Amikor a Nógrád megyei Január nevű gólya az akkori télen sorsára hagyva éhen halt (mint utólag kiderült tüdőfibrózisa volt és nem tudott termikelni), úgy éreztem elérkezett az idő, hogy tegyünk végre valamit ezen a területen is.

Kollégáimmal onnantól fogva országos szinten lajstromozzuk és gondozzuk a hazánkban telelő gólyákat.

Éppen ez alapján biztosan tudjuk, hogy mind a fent említett két csoportba sorolható. Ugyanis eddig semmilyen jel nem mutatkozott kísérletező szándékra, sem arra, hogy eltanulnák egymástól.

A nálunk telelő gólyákra úgy kell gondolnunk, mint társainkra, akik szorult helyzetbe kerültek. Ha nem lenne problémájuk, már rég Afrikában keresgélnék a betevőt. Egy kis emberi támogatással életben maradhatnak és szerencsés esetben a későbbiekben vonuló madarakká válhatnak. Aki tehát bárhol, bármikor gólyát lát a tél folyamán, kérjük, vegye fel a kapcsolatot a gólyák teleltetésében jártas szakemberekkel.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hétvégén kezdődik a Minden Kutyás Egyeteme rendezvénysorozat a Rex Állatszigeten

Szombaton, az Engedelmes kutyák napján rendezik meg a havonta jelentkező Minden Kutyás Egyeteme rendezvénysorozat első állomását a Rex Állatszigeten, amelyen a különböző kutyás sportok bemutatása mellett előadásokat is hallgathatnak az érdeklődők.

Hasznos fonálférgek a kertészetben

Január második felétől meglepő módon több telefonhívást is kaptam, amiben segítséget kértek a gazdálkodók. Egy apró, „pajorszerű” kártevőre panaszkodtak a szamóca és a cserepes dísznövények gyökerei között. Meglepődtem, ugyanis számítottam a hívásokra, azonban csak egy hónappal később, február végétől.

Ismertetni kell az ágazattal a kistermelői divattippeket

A Magyar Mezőgazdaság Kiadó gondozásában havonta megjelenő Kistermelők Lapját 1956-ban alapították. Korábbi főszerkesztőjének – jelenleg szenior főszerkesztőjének –, Lengyel Zoltánnak a neve összeforrt a lappal, évtizedeken keresztül hiteles és hasznos információt szolgáltatott a hazai kistermelők számára.

A Budai-hegyekben lovasrendőrök ügyelnek az erdő nyugalmára

Márciustól rendszeressé válik a lovasrendőrök jelenléte a budai hegyekben. A Készenléti Rendőrség, a II. Kerületi Rendőrkapitányság és a Pilisi Parkerdő együttműködésében járőröző rendőrök elsősorban a főváros leglátogatottabb erdeiben, például a védett Hárs-hegyen segítik az erdő természetes állapotának megőrzését, illetve a természetjárókat, kutyasétáltatókat, kerékpárosokat és gyalogosokat, hogy konfliktusmentesen élvezhessék az erdei kikapcsolódást.

Több mint húsz hektáron égett le egy természetvédelmi terület Erdélyben

Több mint húsz hektáron égett le egy természetvédelmi terület kedden Erdélyben a Torockói-hegységben; a tűzoltóknak hatórás erőfeszítés után sikerült megfékezni a lángokat.

Kétszáz kormoránt lőttek ki a Duna táti szakaszán

A Komárom-Esztergom Megyei Horgászegyesületek Szövetsége szeptember elejétől február végéig közel 200 kormoránt lőtt ki a kezelésében lévő 2000 hektáros Duna-szakaszon - közölte a szövetség elnöke az MTI-vel.

Magyar biodiverz magkeverékek

A díszkertészek februári szakmai konferenciáján több előadás érintette a magkeverékek kérdéskörét. A szakemberek hazai fejlesztésű biodiverz magkeverékek vetését javasolták zöldtetőkre és szabadföldre. Egy másik előadásban a vadvirágkeverékek és a virágos fűmagkeverékek alkalmazásának tudnivalóit összegezték.

A permetszer hatékony kijuttatása pénzben mérhető

A házikertekben kicsiben ugyanolyan fontos a megfelelő permetezési gyakorlat, mint a nagyobb, üzemi ültetvényekben. Aki pedig vegyszermentes kertet tart fenn, neki is érdemes megtanulnia jól permetezni, hiszen a növényi levek, biostimulátorok, és sok más biotermesztésben használt anyag kijuttatása is így történik.

Mi lesz a pampafűvel?

Február közepén tizenhat országból több mint száz szakember vett részt az évelőtermesztők nemzetközi szövetsége (ISU) által szervezett tanácskozáson Németországban, a grünbergi kertészeti képzési központban. A szakemberek közt parázs vita alakult ki a pampafű invazív fajként való listázása kapcsán.

A méhészet művészete - Űrméhek?

Amikor megkérdeztem az egyik barátomtól, hogy „Mit gondolsz, jártak-e már méhek a világűrben?” – először csak nevetett kérdésemen, aztán amikor látta, hogy sejtelmesen mosolygok, gyanút fogott, és visszakérdezett: „Tibikém, csak nem azt akarod mondani, hogy vannak ‘űrméhek’?”