Back to top

Képalkotó eljárással felfedhető a rejtett kártétel is

A gyümölcsök mellett a paradicsomot is előszeretettel szívogatja a Kelet-Ázsiából hazánkba bekerült ázsiai márványospoloska. A korai károsítás hatására megjelenő foltok meghiúsíthatják a bogyók értékesítését. A szedés környéki szívogatás tünete általában rejtve marad, ám nagyban ronthatja a termés eltarthatóságát. Kísérleteink szerint azonban a rejtett károsítás is kimutatható komputertomográfiás vizsgálattal.

A fogyasztók a piros, egészséges, friss paradicsomot keresik
A fogyasztók a piros, egészséges, friss paradicsomot keresik
A paradicsom minőségét a fogyasztók számára leginkább harmonikus íze, sötétpiros színe és megfelelő húskeménysége képviseli. A paradicsomra mint árura jól meghatározott uniós minőségi követelmények vonatkoznak.

Értékesítésre az ép, egészséges, romló hibától mentes, friss kinézetű, illetve a fajtára jellemző tulajdonságokkal rendelkező bogyók alkalmasak, és ezeket a minőségi jellemzőket a szedés, válogatás, csomagolás során is meg kell őrizniük.

A károsított termések minősége ugyanakkor csökkenhet az idő előrehaladtával, még megfelelő tárolás és árukezelés esetén is, így a fertőzött bogyók azonosítása és elkülönítése a többi termés minőségének megőrzése érdekében is fontos. A válogatást nehezíti, hogy a szedés időszakában olyan kártevők is megtámadhatják a bogyókat, amelyek kártétele rejtve maradhat, miközben hosszú távon ronthatja az értékes termék minőségét. Ilyenek a különböző poloskafajok, köztük a napjainkban mind több gondot okozó ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys).

A továbbiakban ennek az országunkban tíz éve megjelent kártevőnek a sajátságait mutatjuk be, és egy új diagnosztikai módszert ismertetünk, amely segíthet a szedés körüli kártételének azonosításában és jellemzésében.

Tömeges előfordulás

Az ázsiai márványospoloska egyre nagyobb gondot okoz a zöldségtermesztésben is
Az ázsiai márványospoloska egyre nagyobb gondot okoz a zöldségtermesztésben is
Az ázsiai márványospoloska invazív, sok tápnövényű kártevő. Kína, Tajvan, Korea és Japán területén őshonos, de mára a világ számos táján elterjedt. A címerespoloskák közé tartozik, és 2013-as magyarországi megjelenése óta évről évre nagy figyelmet kap, főként azokban az időszakokban, amikor az épületeinkbe húzódva tömegesen keres téli menedéket. Ismert tápnövényeinek száma folyamatosan nő, már jóval több mint száz növényfajt azonosítottak, amelyeken táplálkozni és sok esetben szaporodni is képes.

Kártételére számítani lehet zöldség- és gyümölcstermesztésben, szántóföldi kultúrákban, de akár dísznövényeken is.

Az általa okozott terméskiesésben és minőségcsökkenésben megnyilvánuló kár számottevő lehet azokon a területeken, ahol nagy tömegben fordul elő. Az észak- amerikai kontinensen már napjainkban is tetemes gazdasági kárt okoz, kiemelt jelentőségű kártevő alma- és barackültetvényeken, szójaföldeken. Ebből adódik, hogy igen intenzív kutatómunka tárgya ez az emberi jelenléthez, tevékenységekhez szorosan kötődő rovarfaj.

A károsítás foka függ attól, hogy a bogyó milyen fejlődési állapotában történt
A károsítás foka függ attól, hogy a bogyó milyen fejlődési állapotában történt

A poloskaproblémát az is súlyosbítja, hogy ez idáig nem megoldott a védekezés a könnyen mozgó, tápnövényeit gyakran váltogató rovarfaj ellen. Jelenleg csupán a kémiai növényvédelem hatékony, ebből adódóan integrált és ökológiai növénytermesztésben fokozott veszélyt jelenthet. A helyes védekezési stratégia kialakításában természetesen fontos szerep jut a kártevő és a kártétele alapos megismerésének.

Nem mindegy, mikor károsít

A kártétel a kifejlett egyedek és lárvák táplálkozása nyomán jön létre.

A növényi táplálékot fogyasztó poloskák enzimeket tartalmazó nyálat juttatnak a növényi szövetekbe táplálkozás előtt, így az emésztés már a testükön kívül megkezdődik, mintegy „előkezelve” szívják fel a táplálékul szolgáló növényi anyagot.

Szúró-szívó típusú szájszervükkel fecskendezik be a nyálat és azzal veszik fel a táplálékot is. Előnyben részesítik a nagy tápanyag- és energiatartalmú növényi részeket, ezért tartozik az ázsiai márványospoloska kedvelt tápnövényei közé a paradicsom is. A bogyón kiváltott kárkép függ attól, hogy mely fejlődési-érési állapotában károsítja a poloska. A korai kártétel hatása szabad szemmel is jól látható, a bogyók torzulnak, elszíneződnek. Ezzel szemben a betakarítás környéki károsítás gyakran rejtve marad. Az érett bogyón frissen okozott kár ránézésre nehezen azonosítható, miközben a leszedett termés eltarthatósága romlik. Ennek a jelenségnek hátterét igyekeztünk feltárni a MATE Kaposvári Campusán komputertomográfiás (CT) vizsgálatokra alapozott kísérleteink során.

Roncsolás nélküli vizsgálat

A károsított paradicsomokon végzett CT-képalkotás
A károsított paradicsomokon végzett CT-képalkotás
A CT-képalkotás a humán gyógyászat mellett sok más területen alkalmazható, esetünkben épp a rejtett káresemények ábrázolására nyújt remek lehetőséget. Használata a kártétel-diagnosztikában több előnnyel is járhat, segítségével olyan, a növényi szövetekben bekövetkező szerkezeti vagy élettani változásokat is nyomon követhetünk, amelyek megismerése másképp nehézkes lenne. A módszer további előnye, hogy a növény sérülése nélkül, roncsolásmentesen vizsgálható a kártétel.

A CT-készülékek, hasonlóan a hagyományos röntgentechnikához, röntgensugárzást használnak a felvételek elkészítéséhez. A CT esetében több felvétel készül, a háromdimenziós kép a metszetek számítógépes illesztéséből alakul ki.

Vizsgálataink során célunk volt az ázsiai márványospoloskák által okozott kártétel képi megjelenítése a paradicsom húsos termésén. Azt feltételeztük, hogy a növénybe juttatott enzimek okozta szövetelhalások CT segítségével jól ábrázolhatók, térfogatuk mérhető. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a rovarok paradicsombogyóra vetített egyedszáma milyen módon hat a tápnövényben regisztrálható szövetpusztulás mértékére. A kísérlethez kifejlett ázsiai márványospoloskákat gyűjtöttünk be, különböző számban helyeztük őket az egyesével elkülönített paradicsombogyókra és táplálkozásuk közben bizonyos időközönként CT-képalkotást végeztünk. A kártételt 72 órán keresztül követtük nyomon, összesen 120 CT-méréssel igyekeztünk a lehető legátfogóbb képet kapni.

A kapott adatokra támaszkodva meghatároztuk a szívogatás által okozott térfogatcsökkenést a bogyókon. A károsítók számának emelkedésével a bogyótermések térfogatváltozása, torzulása egyre kifejezettebb lett. Emellett meghatároztuk az ázsiai márványospoloska nyálának behatolási mélységét is.

Azt találtuk, hogy a kártevő közvetlenül a külső terméshéj alatti régióból táplálkozik, átlagosan 3-8 milliméter mélységben jelent meg a károsítás. Nem érintette a magokat, így feltételezhetően az embriót sem károsítja.

A nyállal bejuttatott enzimek által okozott szöveti pusztulás egyre kifejezettebbé vált az idő előrehaladtával.

A poloskakárosítás megjelenítése a CT-felvételeken
A poloskakárosítás megjelenítése a CT-felvételeken

A friss károsítást is kimutatja

A CT-képalkotással tehát remekül ábrázolható volt az ázsiai márványospoloska paradicsomon okozott kártétele. Vizsgálataink alapján elmondható, hogy a paradicsombogyók térfogata csökken, ha a szedéshez közeli időszakban károsított az ázsiai márványospoloska. Mindenképpen figyelmet érdemel, hogy a poloskanyál roncsoló hatása elhúzódó, a rovarok táplálkozása után is érvényesül, egyre kiterjedtebbé válik, és a tárolás közben tovább dolgozva, alattomosan rontja a termés eltarthatóságát és piacosságát.

Eredményeink alapján a befecskendezett enzimek szövetpusztító hatása még akkor is érvényesülhet, amikor a paradicsombogyók az értékesítésre várnak és a legjobb formájukat kellene mutatniuk.

A kísérletünk során használt technika a jövőben olyan új eljárások alapjául szolgálhat, amelyek segítségével a leszedett termés minőségellenőrzése egyszerűbb és hatékonyabb lehet. Egy gazdaságosan alkalmazható módszer segítségével – hasonlóan a mézek és nagy értékű bortételek jelenleg is alkalmazott MR-spektroszkópia alapú vizsgálatához – a képalkotást a minőségellenőrzés szolgálatába állítva becsülhetővé válna a rejtett rovarkártétel mértéke, és lehetőség lenne az erősen károsított tételek elkülönítésére.

Orsi-Gibicsár Szilvia, Dr. Keszthelyi Sándor
MATE Növénytermesztési-tudományok Intézet, Kaposvári Campus

Dr. Donkó Tamás
Medicopus Nonprofit Kft.

Fotók: Dr. Donkó Tamás, Dr. Keszthelyi Sándor és depositphotos.com

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2023/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Április közepétől foodora néven működik a foodpanda

Április közepétől foodora néven működik a foodpanda ételrendelő platform, a márkanév váltása mellett az üzleti modell változatlan marad - közölte a Delivery Hero Hungary Kft. ügyvezetője Budapesten, a cég sajtótájékoztatóján.

A talajromlás erősödése és a talajjavítás reneszánsza várható

A szántó művelési ágú hazai földrészletek fele eleve javításra szorul, mert különböző mértékben mészhiányos barna erdőtalajok (főként a Dunántúlon) és szikes, különböző szolonyeces réti talajok (az Alföldön, főként a Tiszántúlon).

Hasznos fonálférgek a kertészetben

Január második felétől meglepő módon több telefonhívást is kaptam, amiben segítséget kértek a gazdálkodók. Egy apró, „pajorszerű” kártevőre panaszkodtak a szamóca és a cserepes dísznövények gyökerei között. Meglepődtem, ugyanis számítottam a hívásokra, azonban csak egy hónappal később, február végétől.

5 ok, ami az édesburgonyafogyasztás mellett szól

A batáta ugyanolyan sokoldalúan felhasználható élelmiszer, mint a burgonya, mindössze annyiban különbözik, hogy még több tápanyagot tartalmaz. De milyen előnyei is vannak az édesburgonyának?

A mezőgazdaság pozitív hatása a napelemekre

Az Applied Energy folyóiratban megjelent Cornell Egyetem új kutatása szerint a napelem parkokban a mezőgazdasági növények termesztése növelheti az élelmiszertermelést, valamint javíthatja a napelemek teljesítményét és élettartamát.

A jövő agrárszakmai elitje találkozik – Egy hét múlva rajtol a 36. OTDK Agrártudományi Szekciója Kaposváron

Egy hét múlva ismét az agrárszakma érdeklődésének középpontjába kerül Kaposvár, hiszen két évtized után tér vissza az OTDK Agrártudományi Szekciója a somogyi vármegyeszékhelyre. Az esemény beharangozó sajtótájékoztatóján Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora arról beszélt: a hungarikumnak számító tudományos diákköri munka nem csupán a tehetséggondozás, hanem a tudományos utánpótlás biztosításának egyik legfontosabb alappillére is.

Magyar biodiverz magkeverékek

A díszkertészek februári szakmai konferenciáján több előadás érintette a magkeverékek kérdéskörét. A szakemberek hazai fejlesztésű biodiverz magkeverékek vetését javasolták zöldtetőkre és szabadföldre. Egy másik előadásban a vadvirágkeverékek és a virágos fűmagkeverékek alkalmazásának tudnivalóit összegezték.

A brazil tölcsérjázmin károsítói

Brazil tölcsérjázmin (Mandevilla sanderi) igen látványos, Dél-Amerikában őshonos örökzöld kúszó dísznövény, a kutyabengefélék családjába tartozik. Tudományos nevét a 18. században kapta Henry Joseph Mandeville angol diplomatáról, lelkes kertészről.

A permetszer hatékony kijuttatása pénzben mérhető

A házikertekben kicsiben ugyanolyan fontos a megfelelő permetezési gyakorlat, mint a nagyobb, üzemi ültetvényekben. Aki pedig vegyszermentes kertet tart fenn, neki is érdemes megtanulnia jól permetezni, hiszen a növényi levek, biostimulátorok, és sok más biotermesztésben használt anyag kijuttatása is így történik.

Növényalkalmazás új szemlélettel - minierdők Budapesten

Az Ökológiai és gazdasági fordulat címmel februárban megrendezett szakmai konferencián a Miyawaki-minierdőkről és a klímaválsággal összefüggő növényalkalmazásokról is hallhattunk előadást. A japán mintára létrehozott minierdőkkel növelhetők a zöld szigetek a városokban.