0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Képalkotó eljárással felfedhető a rejtett kártétel is

A gyümölcsök mellett a paradicsomot is előszeretettel szívogatja a Kelet-Ázsiából hazánkba bekerült ázsiai márványospoloska. A korai károsítás hatására megjelenő foltok meghiúsíthatják a bogyók értékesítését. A szedés környéki szívogatás tünete általában rejtve marad, ám nagyban ronthatja a termés eltarthatóságát. Kísérleteink szerint azonban a rejtett károsítás is kimutatható komputertomográfiás vizsgálattal.

A paradicsom minőségét a fogyasztók számára leginkább harmonikus íze, sötétpiros színe és megfelelő húskeménysége képviseli. A paradicsomra mint árura jól meghatározott uniós minőségi követelmények vonatkoznak.

Értékesítésre az ép, egészséges, romló hibától mentes, friss kinézetű, illetve a fajtára jellemző tulajdonságokkal rendelkező bogyók alkalmasak, és ezeket a minőségi jellemzőket a szedés, válogatás, csomagolás során is meg kell őrizniük.

A károsított termések minősége ugyanakkor csökkenhet az idő előrehaladtával, még megfelelő tárolás és árukezelés esetén is, így a fertőzött bogyók azonosítása és elkülönítése a többi termés minőségének megőrzése érdekében is fontos. A válogatást nehezíti, hogy a szedés időszakában olyan kártevők is megtámadhatják a bogyókat, amelyek kártétele rejtve maradhat, miközben hosszú távon ronthatja az értékes termék minőségét. Ilyenek a különböző poloskafajok, köztük a napjainkban mind több gondot okozó ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys).

A továbbiakban ennek az országunkban tíz éve megjelent kártevőnek a sajátságait mutatjuk be, és egy új diagnosztikai módszert ismertetünk, amely segíthet a szedés körüli kártételének azonosításában és jellemzésében.

Tömeges előfordulás

Az ázsiai márványospoloska invazív, sok tápnövényű kártevő. Kína, Tajvan, Korea és Japán területén őshonos, de mára a világ számos táján elterjedt. A címerespoloskák közé tartozik, és 2013-as magyarországi megjelenése óta évről évre nagy figyelmet kap, főként azokban az időszakokban, amikor az épületeinkbe húzódva tömegesen keres téli menedéket. Ismert tápnövényeinek száma folyamatosan nő, már jóval több mint száz növényfajt azonosítottak, amelyeken táplálkozni és sok esetben szaporodni is képes.

Kártételére számítani lehet zöldség- és gyümölcstermesztésben, szántóföldi kultúrákban, de akár dísznövényeken is.

Az általa okozott terméskiesésben és minőségcsökkenésben megnyilvánuló kár számottevő lehet azokon a területeken, ahol nagy tömegben fordul elő. Az észak- amerikai kontinensen már napjainkban is tetemes gazdasági kárt okoz, kiemelt jelentőségű kártevő alma- és barackültetvényeken, szójaföldeken. Ebből adódik, hogy igen intenzív kutatómunka tárgya ez az emberi jelenléthez, tevékenységekhez szorosan kötődő rovarfaj.

A poloskaproblémát az is súlyosbítja, hogy ez idáig nem megoldott a védekezés a könnyen mozgó, tápnövényeit gyakran váltogató rovarfaj ellen. Jelenleg csupán a kémiai növényvédelem hatékony, ebből adódóan integrált és ökológiai növénytermesztésben fokozott veszélyt jelenthet. A helyes védekezési stratégia kialakításában természetesen fontos szerep jut a kártevő és a kártétele alapos megismerésének.

Nem mindegy, mikor károsít

A kártétel a kifejlett egyedek és lárvák táplálkozása nyomán jön létre.

A növényi táplálékot fogyasztó poloskák enzimeket tartalmazó nyálat juttatnak a növényi szövetekbe táplálkozás előtt, így az emésztés már a testükön kívül megkezdődik, mintegy „előkezelve” szívják fel a táplálékul szolgáló növényi anyagot.

Szúró-szívó típusú szájszervükkel fecskendezik be a nyálat és azzal veszik fel a táplálékot is. Előnyben részesítik a nagy tápanyag- és energiatartalmú növényi részeket, ezért tartozik az ázsiai márványospoloska kedvelt tápnövényei közé a paradicsom is. A bogyón kiváltott kárkép függ attól, hogy mely fejlődési-érési állapotában károsítja a poloska. A korai kártétel hatása szabad szemmel is jól látható, a bogyók torzulnak, elszíneződnek. Ezzel szemben a betakarítás környéki károsítás gyakran rejtve marad. Az érett bogyón frissen okozott kár ránézésre nehezen azonosítható, miközben a leszedett termés eltarthatósága romlik. Ennek a jelenségnek hátterét igyekeztünk feltárni a MATE Kaposvári Campusán komputertomográfiás (CT) vizsgálatokra alapozott kísérleteink során.

Roncsolás nélküli vizsgálat

A CT-képalkotás a humán gyógyászat mellett sok más területen alkalmazható, esetünkben épp a rejtett káresemények ábrázolására nyújt remek lehetőséget. Használata a kártétel-diagnosztikában több előnnyel is járhat, segítségével olyan, a növényi szövetekben bekövetkező szerkezeti vagy élettani változásokat is nyomon követhetünk, amelyek megismerése másképp nehézkes lenne. A módszer további előnye, hogy a növény sérülése nélkül, roncsolásmentesen vizsgálható a kártétel.

A CT-készülékek, hasonlóan a hagyományos röntgentechnikához, röntgensugárzást használnak a felvételek elkészítéséhez. A CT esetében több felvétel készül, a háromdimenziós kép a metszetek számítógépes illesztéséből alakul ki.

Vizsgálataink során célunk volt az ázsiai márványospoloskák által okozott kártétel képi megjelenítése a paradicsom húsos termésén. Azt feltételeztük, hogy a növénybe juttatott enzimek okozta szövetelhalások CT segítségével jól ábrázolhatók, térfogatuk mérhető. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a rovarok paradicsombogyóra vetített egyedszáma milyen módon hat a tápnövényben regisztrálható szövetpusztulás mértékére. A kísérlethez kifejlett ázsiai márványospoloskákat gyűjtöttünk be, különböző számban helyeztük őket az egyesével elkülönített paradicsombogyókra és táplálkozásuk közben bizonyos időközönként CT-képalkotást végeztünk. A kártételt 72 órán keresztül követtük nyomon, összesen 120 CT-méréssel igyekeztünk a lehető legátfogóbb képet kapni.

A kapott adatokra támaszkodva meghatároztuk a szívogatás által okozott térfogatcsökkenést a bogyókon. A károsítók számának emelkedésével a bogyótermések térfogatváltozása, torzulása egyre kifejezettebb lett. Emellett meghatároztuk az ázsiai márványospoloska nyálának behatolási mélységét is.

Azt találtuk, hogy a kártevő közvetlenül a külső terméshéj alatti régióból táplálkozik, átlagosan 3-8 milliméter mélységben jelent meg a károsítás. Nem érintette a magokat, így feltételezhetően az embriót sem károsítja.

A nyállal bejuttatott enzimek által okozott szöveti pusztulás egyre kifejezettebbé vált az idő előrehaladtával.

A friss károsítást is kimutatja

A CT-képalkotással tehát remekül ábrázolható volt az ázsiai márványospoloska paradicsomon okozott kártétele. Vizsgálataink alapján elmondható, hogy a paradicsombogyók térfogata csökken, ha a szedéshez közeli időszakban károsított az ázsiai márványospoloska. Mindenképpen figyelmet érdemel, hogy a poloskanyál roncsoló hatása elhúzódó, a rovarok táplálkozása után is érvényesül, egyre kiterjedtebbé válik, és a tárolás közben tovább dolgozva, alattomosan rontja a termés eltarthatóságát és piacosságát.

Eredményeink alapján a befecskendezett enzimek szövetpusztító hatása még akkor is érvényesülhet, amikor a paradicsombogyók az értékesítésre várnak és a legjobb formájukat kellene mutatniuk.

A kísérletünk során használt technika a jövőben olyan új eljárások alapjául szolgálhat, amelyek segítségével a leszedett termés minőségellenőrzése egyszerűbb és hatékonyabb lehet. Egy gazdaságosan alkalmazható módszer segítségével – hasonlóan a mézek és nagy értékű bortételek jelenleg is alkalmazott MR-spektroszkópia alapú vizsgálatához – a képalkotást a minőségellenőrzés szolgálatába állítva becsülhetővé válna a rejtett rovarkártétel mértéke, és lehetőség lenne az erősen károsított tételek elkülönítésére.

Orsi-Gibicsár Szilvia, Dr. Keszthelyi Sándor
MATE Növénytermesztési-tudományok Intézet, Kaposvári Campus

Dr. Donkó Tamás
Medicopus Nonprofit Kft.

Fotók: Dr. Donkó Tamás, Dr. Keszthelyi Sándor és depositphotos.com

Forrás: Kertészet és Szőlészet