Back to top

Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balatonnál

Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban mintegy 38 milliárd forint jutott 100 ezer hektárnyi természeti környezet állapotának megjavítására, amely munka a következő ciklusban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program Plusz 42 milliárd forintos keretéből folytatódhat - mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a balatoni vizes élőhely-rekonstrukciók projektzáró ünnepségén csütörtökön Fonyódon.

Rácz András arra is kitért, hogy az 1400 embert foglalkoztató, tíz magyar nemzeti parkigazgatóság több mint 100 projektet hajtott végre a járvány miatt is elhúzódó, 2014-2020 közötti uniós fejlesztési ciklusban. A projektek kétharmada klasszikus élőhelyrekonstrukció volt, amely a természetvédelmi munka gerince - fogalmazott. Kiemelte, hogy Magyarország csaknem egyharmadán fennmaradt a természetközeli állapot, amely uniós összehasonlításban jó arány, azonban ezek nem összefüggő területek, így a fenntartásukhoz szükség van a folyamatos beavatkozásokra, élőhelyrekonstrukciókra.

Magyarország rendkívül gazdag vizes élőhelyekben, aminek fontos a szerepe van a klímaváltozások hatásainak pufferelésében is - hangsúlyozta.

Beszélt arról is, hogy a természetvédelem mintegy 15 százalékát a kezelési infrastruktúra fenntartása, fejlesztése teszi ki. Ez nem más, mint a védett terültek "fűnyíróinak", kezelőinek számító 14 ezer őshonos haszonállat tartásának biztosítása. Az államtitkár a nemzeti parkok harmadik legjelentősebb feladatának a bemutatási tevékenységet nevezte. "A magyar ökoturizmus legnagyobb letéteményesei a nemzeti parkok, az ilyen létesítmények mintegy felét, 350-et üzemeltetve" - mondta, arról is beszámolva, hogy ezek a helyszínek évente 1,6 millió regisztrált látogatót vonzanak, és egyre nagyobb az igény az aktív-, így az ökoturizmus iránt.

A legtöbb látogatót vonzó, Balaton-felvidéki nemzeti Park az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban 17 projektet hajtott végre 6,8 milliárd forint értékben, amelynek részleteiről Puskás Zoltán vezérigazgató számolt be.

A 2017 elején kezdődött, a héten záruló, somogyi és zalai vizes élőhely-rekonstrukciókról szóló projekt eredményeit Rozner György, a nemzeti park egyik projektfelelőse ismertette.

A 460 millió forintos projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. Ennek keretében négy olyan beruházási helyszínen történtek beavatkozások, beruházások, amelyek védettek, illetve részei az Európai Unió Natura 2000 hálózatának.

A feladat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság legértékesebb Somogy és Zala vármegyei láp- és vizes élőhelyeinek rekonstrukciója volt, egyes kiemelt jelentőségű élőhely-típusok kiterjedésének és minőségének javításával, a területen előforduló védett és fokozottan védett növény és állatfajok élőhelyeinek megőrzésével. A beruházás részeként kiépítettek nagyvizek és havária helyzetek kezelését is biztosító vízgazdálkodási rendszereket. Élőhely-rekonstrukció a projektgazda természetvédelmi kezelésében és a magyar állam tulajdonában lévő, mintegy 770 hektár területen történt.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Budai-hegyekben lovasrendőrök ügyelnek az erdő nyugalmára

Márciustól rendszeressé válik a lovasrendőrök jelenléte a budai hegyekben. A Készenléti Rendőrség, a II. Kerületi Rendőrkapitányság és a Pilisi Parkerdő együttműködésében járőröző rendőrök elsősorban a főváros leglátogatottabb erdeiben, például a védett Hárs-hegyen segítik az erdő természetes állapotának megőrzését, illetve a természetjárókat, kutyasétáltatókat, kerékpárosokat és gyalogosokat, hogy konfliktusmentesen élvezhessék az erdei kikapcsolódást.

Több mint húsz hektáron égett le egy természetvédelmi terület Erdélyben

Több mint húsz hektáron égett le egy természetvédelmi terület kedden Erdélyben a Torockói-hegységben; a tűzoltóknak hatórás erőfeszítés után sikerült megfékezni a lángokat.

Öt és félmilliárd forint érkezik az anyajuhtartóknak

Megkezdődött a termeléshez kötött anyajuhtartás támogatások kifizetése. Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatást több mint 7 ezer juhtartó számára, 5,5 milliárd forint értékben fizetik ki – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Magyar biodiverz magkeverékek

A díszkertészek februári szakmai konferenciáján több előadás érintette a magkeverékek kérdéskörét. A szakemberek hazai fejlesztésű biodiverz magkeverékek vetését javasolták zöldtetőkre és szabadföldre. Egy másik előadásban a vadvirágkeverékek és a virágos fűmagkeverékek alkalmazásának tudnivalóit összegezték.

Magyarország kimaradt az EU mezőgazdasági mentőprogramjából

Az Európai Unió, Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának (AGRIFISH) március 20-i ülésén Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos közölte az EU mezőgazdasági minisztereivel a Bizottság azon döntését, hogy a mezőgazdasági tartalékot, 53 millió eurós (21,2 milliárd Ft) közép- és kelet európai segélyprogramra fordítja.

Megkezdődik a Natura 2000 gyepekhez kapcsolódó támogatás kifizetése

A hónap végéig mintegy 12,5 milliárd forint értékű támogatást vehetnek fel az agrárvállalkozók a „VP4-12.1.1-16 „Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések” megnevezésű pályázati felhívás kapcsán - jelentette be Feldman Zsolt.

A beporzók megóvása közös kötelességünk

Közös faültetéssel hívta fel a figyelmet a beporzók védelmére és a biológiai sokféleség megóvására Nagy István agrárminiszter és Marjan Cencen, Szlovénia nagykövete.

Mi lesz a pampafűvel?

Február közepén tizenhat országból több mint száz szakember vett részt az évelőtermesztők nemzetközi szövetsége (ISU) által szervezett tanácskozáson Németországban, a grünbergi kertészeti képzési központban. A szakemberek közt parázs vita alakult ki a pampafű invazív fajként való listázása kapcsán.

Érdemes alaposan tájékozódni, nem szabad megszokásból támogatást igényelni

Jó hír, hogy a támogatások gerincét adó jogcímek és az igénylés módja nem lesz teljesen ismeretlen a termelőknek, ugyanakkor a szabályokban sok a változás. A támogatási rendszer az eddiginél célzottabban segíti majd a kis- és közepes gazdaságokat, valamint jobban ösztönzi a generációváltást, illetve a környezet- és klímavédelem szempontjából előnyös gazdálkodói gyakorlatok alkalmazását.

Fejlesztik a váraljai parkerdőt

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz 237 millió forintos támogatásával fejleszti a váraljai önkormányzat a település határában fekvő parkerdő infrastruktúráját.