Back to top

Mindenki zöld városokra vágyik

A klímaváltozás rekkenő kánikulákat eredményez minden évben, lassan nincs 40 Celsius-fok alatti nyár… Hatványozódik a hőérzet a nagyvárosok betondzsungeljeiben, ahol az egyre csökkenő zöld területek száma miatt már-már keresni kell némi árnyékot. A városi klímát ráadásul nemcsak az emberek viselik nehezen, hanem a növények is, ezért koránt sem mindegy, milyen fajokkal igyekszünk zöldíteni a nagyvárosok betontengereiben.

Erről, illetve az ezzel kapcsolatos Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE) zajló kutatási eredményekről beszélgetett Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője dr. Orlóci Lászlóval, a MATE Dísznövénytermesztési és Zöldfelületgazdálkodási Kutatócsoportjának vezetőjével, a Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnökével az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Mindenki zöld városokra vágyik | Dr. Orlóci László, MATE, Kutatócsoport vezető | MMG

Napjaink információtengerében minden kutatásnak kiemelt jelentősége van. Egyike ezeknek a biotechnológia területe, azon belül is az agrártémájú kutatások, így a díszkertészeti kutatások is, amelyekben óriási innovációs lehetőségek rejlenek.

– A mezőgazdasági tevékenységgel társítható kutatási területekben, mint a városi zöldfelület-gazdálkodás tervezése, fenntartása, rengeteg lehetőség rejlik. Akárcsak az ehhez, vagyis a városfásításhoz és -zöldítéshez szükséges növények alapanyagainak előállításában, amelyek gyakorlatilag, ha belegondolunk, a közegészségügy helyzetének javítását teszik lehetővé – ismertette a MATE kutatócsoportjának vezetője kutatásiak fontosságát.

A Vizafogó Park Budapest 13. kerületében
A Vizafogó Park Budapest 13. kerületében
Fotó: Megyesi Éva

Azonban a kutatási eredményeket számos okból nehéz érvényesíteni a nagyvárosok zöldítése során.

Az adott nagyváros lakosságának hajlandóságot kell mutatnia a változásra, hovatovább kompromisszumot kell kötnie bizonyos kényelmi feltételek nélkülözésével.

Igen ám, csakhogy komfortérzetünk csorbítása napjaink elkényelmesedett társadalmában, nehezen elképzelhető, hiszen közműrendszerekre szükség van, amik ellenben hatalmas részeket foglalnak el a városok és a hozzátartozó agglomeráció területéből.

– Remek példa erre egy fasorral szegélyezett utca, amibe új közműhálózat kiépítése vagy felújítása a tervezett cél, ehhez viszont a fákat kénytelen-kelletlen el kell távolítani eddigi helyükről. Ez pedig konfliktushelyzetet teremt a lakosság bizonyos szegmensének körében. Mindez a zöldfelület-gazdálkodás kérdéskörébe tartozik, mint ahogy minden olyan zöldfelület a városban, amely az említett közegészségügyi okokat és célokat szolgálja – mondja a szakember. Egyébiránt érdekes észrevétel, hogy a városlakók egyre inkább szeretnének zöld városokban élni, nem véletlenül válik tendenciává a peremkerületekbe, agglomerációba történő exodus. Ennek a folyamatnak az eredményeként, vagyis a peremkerületekből a belvárosba történő oda-vissza utazás miatt a közlekedés konkrétan ellehetetlenült, költsége pedig jelentős mértékben megemelkedett.

Fotó: Bokor Ádám

Emiatt mostanra egyre többen döntenek úgy, inkább be- vagy visszaköltöznek a városokba az esetlegesen jobb közlekedési (időbeni) feltételekben reménykedve, de ha már így döntenek, akkor szeretnének az előző környezetükhöz hasonlóan, a belvárosban is zöld környezetben élni…

– Erre a konfliktusokkal teli helyzetre szeretne megoldást találni a Díszkertészek Szakmaközi Szervezete a városüzemeltetéssel, valamint a MATE-val és további egyetemekkel együttműködve – tette hozzá Orlóci László.

A zöld város definíciója lényegében, hogy minél több zöld legyen a városban, de ezek nem öncélú zöldfelületeket jelentenek, hanem környezeti hasznossággal bírnak. A hasznosság mértéke eltér egymástól, de hogy ez precízen mérhető legyen, ezáltal tervezhető és fejleszthető, az jelenleg nagyon átfogó kutatási témát jelent a szakemberek számára.

A jelenlegi trendek alapján a városok zöldítésének fő szempontjai, hogy legyenek fenntarthatók és magas ökológiai teljesítményűek és változatos növényfajokból álljanak.

Ezek a kritériumok megjelennek a telepített fasorokban éppúgy, mint a virágágyásokban. A diverzitás ezek közül kiemelendő, mivel ezek évelő ágyak lehetnek a virágok esetében, fenntartási szempontból olcsóbbak, emellett számos beporzónak biztosítanak élőhelyet és táplálékot.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A talajromlás erősödése és a talajjavítás reneszánsza várható

A szántó művelési ágú hazai földrészletek fele eleve javításra szorul, mert különböző mértékben mészhiányos barna erdőtalajok (főként a Dunántúlon) és szikes, különböző szolonyeces réti talajok (az Alföldön, főként a Tiszántúlon).

Hasznos fonálférgek a kertészetben

Január második felétől meglepő módon több telefonhívást is kaptam, amiben segítséget kértek a gazdálkodók. Egy apró, „pajorszerű” kártevőre panaszkodtak a szamóca és a cserepes dísznövények gyökerei között. Meglepődtem, ugyanis számítottam a hívásokra, azonban csak egy hónappal később, február végétől.

A Budai-hegyekben lovasrendőrök ügyelnek az erdő nyugalmára

Márciustól rendszeressé válik a lovasrendőrök jelenléte a budai hegyekben. A Készenléti Rendőrség, a II. Kerületi Rendőrkapitányság és a Pilisi Parkerdő együttműködésében járőröző rendőrök elsősorban a főváros leglátogatottabb erdeiben, például a védett Hárs-hegyen segítik az erdő természetes állapotának megőrzését, illetve a természetjárókat, kutyasétáltatókat, kerékpárosokat és gyalogosokat, hogy konfliktusmentesen élvezhessék az erdei kikapcsolódást.

A kis Fiat és a nagy fenyőtörzs esete

Egy autós készített fényképet egy lengyelországi úton, amit beküldött egy újság szerkesztőségébe. A fotón meglepő módja szerepel a hatalmas fenyőtörzs szállításának.

Magyar biodiverz magkeverékek

A díszkertészek februári szakmai konferenciáján több előadás érintette a magkeverékek kérdéskörét. A szakemberek hazai fejlesztésű biodiverz magkeverékek vetését javasolták zöldtetőkre és szabadföldre. Egy másik előadásban a vadvirágkeverékek és a virágos fűmagkeverékek alkalmazásának tudnivalóit összegezték.

A brazil tölcsérjázmin károsítói

Brazil tölcsérjázmin (Mandevilla sanderi) igen látványos, Dél-Amerikában őshonos örökzöld kúszó dísznövény, a kutyabengefélék családjába tartozik. Tudományos nevét a 18. században kapta Henry Joseph Mandeville angol diplomatáról, lelkes kertészről.

A permetszer hatékony kijuttatása pénzben mérhető

A házikertekben kicsiben ugyanolyan fontos a megfelelő permetezési gyakorlat, mint a nagyobb, üzemi ültetvényekben. Aki pedig vegyszermentes kertet tart fenn, neki is érdemes megtanulnia jól permetezni, hiszen a növényi levek, biostimulátorok, és sok más biotermesztésben használt anyag kijuttatása is így történik.

Növényalkalmazás új szemlélettel - minierdők Budapesten

Az Ökológiai és gazdasági fordulat címmel februárban megrendezett szakmai konferencián a Miyawaki-minierdőkről és a klímaválsággal összefüggő növényalkalmazásokról is hallhattunk előadást. A japán mintára létrehozott minierdőkkel növelhetők a zöld szigetek a városokban.

Egyre erősebbek az agrárkapcsolatok Georgia és hazánk között

Nagy lehetőségek vannak a hazánk és Georgia közötti mezőgazdasági együttműködésben, nem véletlenül jött létre stratégiai partnerség a két nemzet között - jelentette ki Nagy István agrárminiszter, miután hivatalában fogadta Tamara Liluashvilit, Georgia nagykövetét.

Viharkárra fizették ki a legtöbbet

A kertészetek kárbiztosítására szakosodott Gartenbau-Versicherung biztosítótársaság második éve egyértelműen átlag feletti káresetet regisztrált, és több mint 50 millió eurót fizetett ki tagjainak.