Back to top

Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja

Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.

A vizes élőhelyek a Föld egyik legnagyobb diverzitású természeti egységei. A vizes élőhelyek jelentős méretű területet borítanak az összes kontinensen, napjainkban a szárazföldek területének 6,4 százalékát teszik ki. Számuk az emberi beavatkozások hatására jelentősen lecsökkent. A még fennmaradt ilyen területek pedig az emberi tevékenységek hatására is érzékenyen reagálnak. Hazánkban a folyószabályozás után kialakult holtágak tudták leginkább átmenteni és megtartani a folyószabályozások előtti ökológiai rendszereket.

Fotó: wikipedia

Ramsari egyezmény

A vizes élőhelyek átalakításának és pusztulásának felgyorsuló üteme hívta életre ezt a nemzetközi összefogást, mely az egyezmény létrehozásához vezetett. A Ramsari egyezmény az egyik legdinamikusabban fejlődő nemzetközi természetvédelmi egyezmény amelyben jelenleg 171 ország vesz részt.

Eredetileg a rohamosan csökkenő vízimadár-állományok megmentéséért kívántak a csatlakozni az országok, ám a tapasztalatok alapján hamar rávilágítottak arra a tényre, hogy önmagában az élőhelyek védelme nem elegendő megmentésükhöz, magát az ökológiai rendszert kell megőrizni, amely képes az ott előforduló állatfajok eltartására.

Az egyezményben a vizes élőhelyek magukba foglalhatják a tengerparti részeket közvetlenül a vizes élőhely területe mellett, valamint szigeteket és az édes vizeket is.

Hazánk 1979. augusztusában csatlakozott az egyezményhez, jelenleg 23 nemzetközi jelentőségű magyarországi vizes élőhely található a Ramsari Jegyzéken, összesen 180 000 hektár kiterjedéssel: Balaton, Baradla barlangrendszer, Béda­ Karapancsa, Biharugrai halastavak, Bodrogzug, Csongrád­bokrosi Sós­tó, Felső ­Tisza, Fertő­tó, Gemenc, Hortobágyi NP, Ipoly völgy, Kardoskúti Fehér­tó, Kis Balaton, Kiskunsági tavak, Kolon­tó Izsáknál, Mártély TK, Ócsai TK, Pacsmag, Pusztaszeri TK, Rétszilasi tavak, Szaporcai Ó­Dráva meder, Tatai Öreg­tó, Velencei ­tó, Dinnyési ­fertő.

Vízimadarak Magyarországon

A fülemülesitke márciustól októberig tartózkodik Magyarországon. A nagy kiterjedésű nádasokat kedveli, amelyek a neki megfelelő táplálékbázist nyújtják. Felülről zárt fészkét az évek során lehullott, összetöredezett nádakra és zsombékokra építi közel a víz felszínéhez. Emiatt különösen érzékeny a költési időben fellépő vízszintingadozásra. Az iszapból kitúrt gerinctelenekkel, rovarokkal táplálkozik.
A nádi tücsökmadár szintén a nádas alsó részében rak fészket, száraz nádlevelekből. Főleg pókokkal és rovarokkal táplálkozik. Magyarországon rendszeresen fészkel, a fülemülesitkéhez hasonlóan, állományukat 50-60 ezerre becsülik.

A vízes élőhelyek hazánkban is veszélyeztetettek
A vízes élőhelyek hazánkban is veszélyeztetettek
Fotó: wikipedia

A hazai madárállomány egyik legszebb madara, a jégmadár. Nagyon sokan kedvelik gyönyörű tollazata miatt, ám kevesen tudják milyen célt is szolgál ez a tollazat. Tarka színe a védekezést és a megtévesztést egyaránt segíti.

A hasa színe, a száraz levelekre hasonlít, így a hal nem gyanakszik rá. Háta viszont olyan, mint a csillogó kék víztükör, ezért felülről nem veszik észre a ragadozó madarak. Egy-egy a vízhez közeli fán, vagy földbuckán telepszik meg és néha a víz fölé szállva, a víztükör fölött lebegve vadászik, a kis halakra.
A mandarin réce is hasonlóan színpompás tollazattal rendelkezik, ám ő teljesen másra használja azt. A tőkés récékhez hasonlóan a tojó szürkés, barnás színezetű, a hím pedig színes, aminek a párzási időszakban veszi hasznát.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Budai-hegyekben lovasrendőrök ügyelnek az erdő nyugalmára

Márciustól rendszeressé válik a lovasrendőrök jelenléte a budai hegyekben. A Készenléti Rendőrség, a II. Kerületi Rendőrkapitányság és a Pilisi Parkerdő együttműködésében járőröző rendőrök elsősorban a főváros leglátogatottabb erdeiben, például a védett Hárs-hegyen segítik az erdő természetes állapotának megőrzését, illetve a természetjárókat, kutyasétáltatókat, kerékpárosokat és gyalogosokat, hogy konfliktusmentesen élvezhessék az erdei kikapcsolódást.

Több mint húsz hektáron égett le egy természetvédelmi terület Erdélyben

Több mint húsz hektáron égett le egy természetvédelmi terület kedden Erdélyben a Torockói-hegységben; a tűzoltóknak hatórás erőfeszítés után sikerült megfékezni a lángokat.

Kétszáz kormoránt lőttek ki a Duna táti szakaszán

A Komárom-Esztergom Megyei Horgászegyesületek Szövetsége szeptember elejétől február végéig közel 200 kormoránt lőtt ki a kezelésében lévő 2000 hektáros Duna-szakaszon - közölte a szövetség elnöke az MTI-vel.

Magyar biodiverz magkeverékek

A díszkertészek februári szakmai konferenciáján több előadás érintette a magkeverékek kérdéskörét. A szakemberek hazai fejlesztésű biodiverz magkeverékek vetését javasolták zöldtetőkre és szabadföldre. Egy másik előadásban a vadvirágkeverékek és a virágos fűmagkeverékek alkalmazásának tudnivalóit összegezték.

Mi lesz a pampafűvel?

Február közepén tizenhat országból több mint száz szakember vett részt az évelőtermesztők nemzetközi szövetsége (ISU) által szervezett tanácskozáson Németországban, a grünbergi kertészeti képzési központban. A szakemberek közt parázs vita alakult ki a pampafű invazív fajként való listázása kapcsán.

Fejlesztik a váraljai parkerdőt

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz 237 millió forintos támogatásával fejleszti a váraljai önkormányzat a település határában fekvő parkerdő infrastruktúráját.

Várnak Tolna vármegye vadregényes erdői

Magyarország majdnem összes erdőtípusa megtalálható a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. kezelésében lévő erdőterületen a Duna-menti ártéri erdőktől az árvalányhajas homoki gyepekkel tarkított ligeterdőkön keresztül a bükk elegyes szurdokerdőkig. A magyar vadgazdálkodás világában pedig egyedülálló értékként a gyulaji dám került fel a kiemelkedő nemzeti értékek listájára.

Geotermikus energia segíti a távfűtést Mosonmagyaróváron

Az élhető környezet kialakítása és a megbízható energiaellátás alapvető fontosságú a magyar családok életminősége szempontjából – jelentette ki Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője pénteken, Mosonmagyaróváron az EU-Fire Csoport geotermikus fűtőművének átadásán, ami a településen távfűtést segíti majd.

Modellezik az invazív fajok terjedését

Mi a közös a kaukázusi medvetalpban, a japán keserűfűben és a parlagfűben? Mind a három invazív növény, agresszív terjedésük következtében kiszorítanak más fajokat, és komoly gazdasági károkat is okoznak. A Lipcsei Egyetem geográfusai egy szimulációs tanulmányban különböző adatsorokat kapcsoltak össze annak érdekében, hogy előre jelezhessék a kiválasztott invazív növényfajok előfordulásának valószínűségét.

Magyar tapasztalatokra alapozva védekeznek az osztrákok az aranysakál ellen

Mivel Magyarországon jóval nagyobb számban van jelen az aranysakál, mint Ausztriában, ezért osztrák kutatók a nádifarkasról alkotott ismereteik bővítése céljából a SEFAG Zrt. munkatársainak közreműködését kérték. Főként az erdőgazdaság csapdázási tapasztalataira voltak kíváncsiak a kutatók.