A dobogó tetején

Így történhetett ez akkor is, mikor Gerner László édesanyja egy vasárnapi ebéd közben megkérdezte a fiától:

Gerner Lászlónak nem voltak erdész felmenői. Egyedül nagyapjával járta hébe-hóba az erdőt, ahol örök időkre magába szívta a természet szeretetét. Szülei gépipari technikumba járatták volna, ám ő a soproni Roth Gyula Erdészeti Technikumba adta be jelentkezését, ahová a túljelentkezés ellenére felvették. 1978–1982 között elvégezte a képzést; gyakornoki idejét a Mecsekerdő Zrt. Váralja Erdészkerületében töltötte, ahol később kerületvezető erdészként kapott állást. Azóta is ott dolgozik, idestova 40 éve.

Az erdészetnél végzett munkája mellett karácsonyfatelepet üzemeltet, valamint 50 éves fejjel a húsmarhatartásba is belekezdett. Állatait legeltetéses szabadtartásban neveli a földjein, mintegy 50 Hereford marhát tart. A borjakat az elválasztás után feleségével közösen értékesítik. Szabadidejében vadászmester a váraljai vadásztársaságnál, ő kíséri a külföldről érkező vendégvadászokat. Különösen szeptemberben, a bőgés idején fordul meg terepjárójában a legtöbb vendég a sikeres vadászat reményében. Nem hiába választják többen ezt a területet: ottjártunkkor is épp egy gímbika bőgött a közelben; Lászlónak sem kellett több, elővette bőgőkürtjét, hogy behívja az erdő királyát.

A szakmában töltött 40 év alatt autodidakta módon és tapasztalati úton egyaránt bővítette vadbiológiai, növény- és állattani ismereteit. Ezeket a mai napig igyekszik továbbfejleszteni, hiszen elmondása szerint az erdő minden nap tanít valamit, csak észre kell vennünk.

Kiemelkedő tudására már 11 évvel ezelőtt is felfigyelt az állami erdészet vezetősége, ezért felkérték, vegyen részt az Év erdésze versenyen. Az elsőt később újabb követte, tavaly pedig már harmadik alkalommal mérettette meg magát. A Mecsekerdő Zrt.-t képviselő Gerner László könnyedén jutott tovább a 2022. évi előválogatón. A döntőben 15 versenyszámban nyújtotta tudása legjavát. Az elméleti feladatok során számos növény- és állat-, illetve gombafajt kellett felismerni, míg a gyakorlati számokban a szervezők az erdészek napi munkáját emelték versenyszintre. Az egyik feladat például a választékolás, amikor a kivágott fán úgy kell meghatározni a későbbi darabolás helyeit, hogy abból az értékesítés során a legjobb eredmény szülessen. Erről a fafajok tulajdonságainak ismeretében és a fa tüzetes átvizsgálása után dönthetünk jól.

„Büszke vagyok rá, hogy a gyérítésjelölés-versenyszám megnyerésével különdíjban részesítettek. Ennél a feladatnál azokat a fákat kellett meghatározott időn belül megjelölni a mintaterületen, amelyek egészségesek, jó minőségűek, és így nélkülözhetetlenek az erdőállomány minőségének fenntartásához. Ez a válogatás alapozza meg a jövő erdőgazdálkodását, ennek köszönhetően lesznek egyedülálló minőséget képviselő erdőink”, hangsúlyozza Gerner László, mennyire fontos az erdészek szakszerű munkája.

A 2022. évi döntőn végül Gerner László állhatott a dobogó legfelső fokára. Szerinte minden erdésznek érdemes lenne megmérettetnie magát, ugyanis a felkészülés alatt és a verseny során nemcsak felfrissül a korábban elsajátított tudás, de olyan további ismeretekkel is bővülhet, ami másként szinte megszerezhetetlen.

Ahogy visszagondol 40 évet átölelő pályájára, amit most megkoronázott az Év erdésze címmel, úgy érzi, élete egyik legjobb döntése volt az erdész szakmát választani. Örül, hogy gyerekként azt tette, amit a szíve diktált. Hívta az erdő, és egy ilyen felkérésnek eleget kell tenni. A versengést pedig szerinte a csúcson kell abbahagyni, ezért többet már nem méretteti meg magát.

Erdész technikusok versenye Az Országos Erdészeti Egyesület tavaly 14. alkalommal hirdette meg az erdészek országos vetélkedőjének döntőjét, amelynek házigazdája ezúttal a Pilisi Parkerdő Zrt. Gyarmatpusztai Erdészete volt. Az Év erdésze kitüntető címért 19 állami erdőgazdaságot képviselő szakember, illetve 1 Székelyföldről érkező erdész technikus (versenyen kívül) indult. A kétnapos rendezvény során a versenyzőknek számos elméleti és gyakorlati feladatot kellett minél sikeresebben teljesíteniük. A döntőt megelőző helyi válogatókon több mint 200 erdész versenyzett. A rendezvény célja az erdész hivatás társadalmi és szakmai elismertségének növelése, valamint a résztvevők szaktudásának bővítése. A versenyre az erdőgazdálkodásban dolgozó, felsőfokú erdészeti képesítéssel nem rendelkező erdész technikusok jelentkezhettek. Az elméleti és a gyakorlati feladatok során megszerzett összesített pontok alapján a dobogós helyezést elért versenyzők a díjaikat a Kárpát-medencei erdészek kiemelkedő országos rendezvényén, a Gödöllőn megrendezett 152. OEE Vándorgyűlésen vehették át.