Back to top

A neandervölgyiek hatalmas elefántokra vadásztak

Egy új tanulmány szerint a neandervölgyiek nagyobb csoportokban élhettek, mint eddig hittük, és hatalmas elefántokra vadásztak, amelyek akár háromszor nagyobbak voltak a ma ismert fajoknál.

A kutatók a Science Advances című folyóiratban közzétett következtetéseiket a közép-németországi Halle közelében talált, 125 ezer éves, egyenes agyarú elefántok csontvázmaradványainak vizsgálata alapján vonták le.

A pleisztocén korból származó mintegy 70 elefánt csontjait az 1980-as években fedezték fel egy hatalmas szénbányában, amelyet azóta mesterséges tóvá alakítottak át.

A korabeli elefántok jóval nagyobbak voltak a gyapjas mamutnál és háromszor akkorák, mint a mai ázsiai elefánt, egy kifejlett hím pedig akár 13 tonnát is nyomhatott.

"Ezeknek az óriási állatoknak a levadászása és a hús feldolgozása a neandervölgyiek megélhetési tevékenységének része volt ezen a helyen" - mondta Wil Roebroeks, a tanulmány társszerzője az AFP-nek.

"Ez az első egyértelmű bizonyíték az elefántvadászatra az emberi evolúcióban"

- mondta Roebroeks, a hollandiai Leideni Egyetem régészprofesszora.

A tanulmány azt sugallja, hogy a 2000-4000 évig a területen élő neandervölgyiek nem annyira voltak vándorló népség és "az korábban véltnél lényegesen nagyobb társadalmi egységeket alkottak".

A kutatók a kőfejtőben talált maradványok profilja alapján megállapították, hogy őseink az elefántokat vadászták, tehát nem az elhullott tetemet hasznosították.

A felnőtt hím elefántokra könnyebb lehetett vadászni, mint a nőstényekre, amelyek hajlamosak csordákban mozogni, ezáltal védve a kicsinyeiket.

"Ezzel szemben a felnőtt hímek legtöbbször magányos állatok" - mondta Roebroeks. "Így sár- vagy gödörcsapdákba hajtva könnyebb őket mozgásképtelenné tenni.”

"Ezek az állatok voltak a legnagyobb kalóriabombák, amelyek ezeken a tájakon járkálnak."

A kutatók szerint a neandervölgyiek képesek voltak tartósítani a hatalmas mennyiségű elefánt húst, mely hónapokig táplálta őket.

Egy átlagos, körülbelül 10 tonnás hím elefánt egy felnőtt neandervölgyi számára minimálisan 2500 napi adagot jelentett volna" - mondta Roebroeks.

Képesek voltak megbirkózni ezzel a mennyiséggel vagy úgy, hogy hosszabb időre tartósították - erről természetesen nincs információnk -, vagy egyszerűen azzal, hogy olyan nagy csoportokban éltek, hogy nem kellett a maradék miatt aggódni

- ez esetben a korábban feltételezettnél is nagyobb lélekszámú társadalmakat kell feltételeznünk.

A kutatók szerint a neandervölgyiek kovaköves szerszámokat használtak az állat húsának feldolgozásához, melyek egyértelmű nyomokat hagytak az elefántcsontokon.

"Ezek klasszikus vágásnyomok, amelyek a hús levágása és lekaparása során keletkeztek a csontokon" - mondta Roebroeks.

További nyomok pedig arra utalhatnak, hogy a neandervölgyiek a húst úgy száríthatták, hogy azt állványokra akasztották, és tüzet raktak alá.

Roebroeks elmondta, hogy bár a tanulmány bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a neandervölgyiek nagy társadalmi egységekben éltek, nehéz megbecsülni, hogy pontosan mekkorák voltak ezek a csoportok.

"Ha van egy 10 tonnás elefántunk, és fel akarjuk dolgozni az állatot, mielőtt megromlana, akkor körülbelül 20 emberre van szükség ahhoz, hogy egy hét alatt végezzünk vele" - mondta.

Forrás: 
https://phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Európai fenntarthatósági fórum

Bár a fenntarthatóságról sokat beszélünk, a fogyasztók számára még mindig nehezen értelmezhető fogalom.

Alzheimer és vércukorszint: éhezés a túlkínálat ellenére

Az orvostudomány jelenleg az inzulinrezisztenciát okolja az Alzheimer betegek megnövekedett számáért. A feldolgozott ételek fogyasztása tetemes mennyiségű cukor-, zsír- és gluténtartalmuk miatt komoly egészségügyi kockázatot jelentenek az emberi test számára.

Méltányos kereskedelem

A Fairtrade-védjegyes virágok nagy részét, hozzávetőleg 97%-át kelet-afrikai virágkertészetekben termelik. De vajon megéri a tanúsítvány a farmoknak és dolgozóiknak? Ezt járta körbe egy közelmúltban elkészült tanulmány.

A kávéfogyasztás nem befolyásolja negatívan a szív egészségét

Négyből három amerikai minden nap iszik legalább egy csésze kávét. Szerencséjükre egy új tanulmány szerint a kávéfogyasztás ugyan idegessé tesz, de nem befolyásolja a szív általános egészségét.

A kutatók eddig nem találtak emberre veszélyes vírusokat a hazánkban terjedő inváziós szúnyogokban

A kutatók eddig nem találtak emberre veszélyes vírusokat a hazánkban terjedő inváziós szúnyogokban - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) az MTI-vel.

Felmérik az ürgeállományt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területén

Felmérik az ürgeállományt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területén áprilisban, hogy a szakemberek alaposabb képet kapjanak a repülőtér ürgeállományának térbeli eloszlásáról - közölte a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. az MTI-vel.

Stressz-evést figyeltek meg gyíkoknál

A tudósok arra voltak kíváncsiak, hogy vagyok egy amerikai légibázis mellett élő gyíkfajra milyen hatással vannak az alacsonyan szálló helikopterek és repülőgépek.

A húsban található baktériumok húgyúti fertőzéseket okozhatnak

Egy új tanulmány szerint a nem megfelelően átsütött húsban található E. coli baktérium lehet a felelős az Egyesült Államokban több százezer húgyúti fertőzésért.

A legrosszabb lefekvés előtti ételek, amelyek növelik az inzulinrezisztenciát és lassítják az anyagcserét

Vannak bizonyos ételek, amelyeket nem szabad reggel fogyasztani a fogyás érdekében, de sokan nem veszik figyelembe a vacsora hatását, pedig néhány étel lelassítja az anyagcserét és növeli az inzulinrezisztenciát.

Mi köze az inzulinnak a zsírégetéshez? Inzulin jelenlétében nincs zsírégetés?

Az inzulin optimális esetben akkor van jelen a szervezetben, amikor feltétlenül szükséges. Jól is van ez így, mert egy különlegesen erőteljes hatású vegyületről van szó, ami kis mennyiségben létfontosságú, nagyobb adagban viszont rengeteg gondot okoz (pl.: fokozza a gyulladást és alaposan belekutyul a hormonrendszerbe).