Back to top

Idén a borzas len kap figyelmet

Az Év Vadvirága kezdeményezés célja a hazánkban honos, ritka vagy ritkulóban levő növényfajok megismertetése, védelme és a hozzájuk kötődő problémák feltárása, bemutatása. A szavazásra jelölt fajok ezúttal a szárazabb, sztyeppi élőhelyekhez kötődtek, így a szervezők ezen élőhelyek fontosságára és megőrzésük lehetőségeire kívánják felhívni idén a figyelmet.

A szavazók 3 növényfaj közül választhattak, amely eredményeként a borzas len jelentős fölénnyel maga mögé utasította a tarka nőszirmot és a selymes peremizst.

A borzas len Kelet- és Közép-Európában elterjedt faj, kelet felé a Kaukázusig, délen pedig a Kaszpi-tengerig fordul elő. Hazánkban száraz gyepeken, sztyeppréteken, meszes homokpusztagyepeken találkozhatunk a fajjal.

Az Északi-Középhegységben és a Duna–Tisza-közén gyakoribb, az ország nyugati részén ritkábbnak mondható, míg a Tiszántúlon teljesen hiányzik.
Fotó: Wikipédia

A borzas len 50-80 centiméter magas, felegyenesedő szárú növény. Levelei szórt állásúak, mintegy 3 centiméter hosszúak. Május és július között virágzik, a virágok álfüzért alkotnak, az egyes virágokban 5 liláskék – a klasszikus lenkéknél lilásabb – szirom található, melyek 15-20 milliméter hosszúak, a csészelevelek mirigyes szélűek. A hazai kék virágú lenfajoktól könnyen elkülöníthető, mivel csak ennél a növénynél mirigyes a csészelevél széle, illetve a szára is csak ennek szőrös, innen kapta a borzas nevet. A szőr botanikai értelmezésben általában vékonyfalú, merev és elálló, egyenes, nem szúrós szőr. Termése gömb alakú tok.

Hazánkban 1993 óta védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

A lenfélék ősidők óta fontos szerepet játszottak az emberiség számára. Már az ősember is felhasználta a vadlen rostját és magját. Az egyiptomi múmiákat is eleinte lenvászonba göngyölték, az ókori görögök pedig magjából táplálékot, rostjából ruhát, köteleket, hálót készítettek. A középkorban a lentermesztés már egész Európában elterjedt. A 19. század elején komoly lendületet adott európai termesztésének a napóleoni háborúk kontinentális zárlata, amely a tengerentúli országokból származó textilnyersanyagok behozatalát is megakadályozta.

Magyarország területére a római hódítások nyomán, i. e. 34-ben jutott el.

Fotó: Wikipédia

A lent szép fénye, hűvös tapintása, nagy szakítóereje, rugalmassága, könnyű fehéríthetősége és színezhetősége teszi kedvelt textilipari nyersanyaggá. A legkülönbözőbb rendeltetésű szövetek készítésére használják, a vékony batiszttól a könnyű ruházati szöveteken át a nehéz műszaki szövetekig. Közkedvelt háztartási célú felhasználásra, valamint dekorációs, bútoripari és kárpitosipari szövetek gyártására. Hazánkban a borzas len természetvédelmi oltalom alatt áll, begyűjtése, felhasználása tilos!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hóvirágok a kertben

A hóvirág nemzetségneve (Galanthus) a görög mitológiában a nehezen, de a tél szorításában is megszülető tavaszt szimbolizálja. A nemzetség 21 fajt foglal magába, a Kárpát-medencében csak a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) őshonos, amely az Európai Unióban 2005 óta védett, így sem gyűjteni, sem ültetni nem szabad.

Stressz-evést figyeltek meg gyíkoknál

A tudósok arra voltak kíváncsiak, hogy vagyok egy amerikai légibázis mellett élő gyíkfajra milyen hatással vannak az alacsonyan szálló helikopterek és repülőgépek.

Fadoktorok, faápolók

Hazánkban évről évre nő az erdőterület nagysága, és településeink is egyre több fásítást vállalnak, hogy zöldebbé tegyék a lakókörnyezetet. Az egészséges fák árnyékukkal teszik elviselhetővé a nyári meleget, megkötik a járművek által felvert port, tompítják a város zajait, és rengeteg állatnak teremtenek élőhelyet. A város „zöld közművei” így jóval nagyobb értéket képviselnek, mint ahogy azt sokan gondolják.

Hogyan növelhetjük a terméshozamot 2023-ban?

A magyar gazdaságok teljesítőképessége és hosszútávú jövedelmezősége jelentősen függ a termések hozamának minőségétől és mennyiségétől. A termésátlagok növeléséhez számos tényező járul hozzá, többek között a megfelelő hibridválasztás, a vetésforgó használata, a tőszám és a sortáv megfelelő kiválasztása, a vetésidő meghatározása, a nitrogénveszteségek csökkentése és a tápanyagutánpótlás, valamint az öntözés fontossága.

Igazolták hazánkban a Ralstonia pseudosolanacearum növénykórokozó baktérium jelenlétét

Az Európában először 2015-ben azonosított, növényekre veszélyes kórokozó kapcsán Magyarországon jelenleg három vármegye: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala érintett. A fertőzés eredetének tisztázása további vizsgálatokat igényel. A veszélyes zárlati károsító terjedése csak a növényegészségügyi intézkedések szigorú és következetes betartásával előzhető meg.

A virágültetést népszerűsítették

Az első tavaszi napsugarakkal együtt minden növényrajongó lázasan kezdi el tervezni kertjének, teraszának vagy balkonjának növénybeültetéseit. Hazánkban a húsvéti ünnepek a virágkereskedelem szempontjából is kiemelkedően fontos ünnep, hiszen ha az időjárás is engedi, jellemzően ilyenkor látnak neki az emberek a virágzó növények ültetésének, ilyenkor indul el az igazi ültetési „szezon”.

A britek vadmarhái ritkábbak, mint a pandák

Az Egyesült Királyság északi részén egy különös gulya legel: az utolsó vadonélő szarvasmarhák. Eredetüket homály fedi, de valaha a szigetország erdőségeiben elterjedtek voltak ezek a visszavadult patások.

SEFAG ZRT. az egészséges erdőkért…

A SEFAG Zrt. is csatlakozott az Aktív Magyarország által indított „Tavaszi nagytakarítás” elnevezésű programhoz, amelynek keretében közel 2 tonna szeméttől szabadították meg a kaposvári parkerdőket.

Hasznos fonálférgek a kertészetben

Január második felétől meglepő módon több telefonhívást is kaptam, amiben segítséget kértek a gazdálkodók. Egy apró, „pajorszerű” kártevőre panaszkodtak a szamóca és a cserepes dísznövények gyökerei között. Meglepődtem, ugyanis számítottam a hívásokra, azonban csak egy hónappal később, február végétől.

A Budai-hegyekben lovasrendőrök ügyelnek az erdő nyugalmára

Márciustól rendszeressé válik a lovasrendőrök jelenléte a budai hegyekben. A Készenléti Rendőrség, a II. Kerületi Rendőrkapitányság és a Pilisi Parkerdő együttműködésében járőröző rendőrök elsősorban a főváros leglátogatottabb erdeiben, például a védett Hárs-hegyen segítik az erdő természetes állapotának megőrzését, illetve a természetjárókat, kutyasétáltatókat, kerékpárosokat és gyalogosokat, hogy konfliktusmentesen élvezhessék az erdei kikapcsolódást.