Bolyongás Balin – szigetek

Amikor azt gondoljuk, hogy az indonéz kis szigetek majdnem egyformák, óriásit tévedünk.

Először Gilin tapasztaltuk ezt. A Gili szigetek – három szigetből álló csoport – legnagyobb vonzereje a fehér homokos partok, a szörfösöknek kedvező hullámok és a vízalatti világ korallvirágokkal, színes

halakkal, teknősökkel, szóval búvárparadicsom.  Trawangan a legnagyobb, de ez is csupán 3 km hosszú és 2 km széles. Harminc éve még lakatlan volt, most 1500-an élnek itt. A természeti csodák mellett itt a legpörgősebb az élet, mozgalmas éjszakai bulikkal, ahol nem ritkán a világ leghíresebb DJ-i biztosítják a hangulatot. Ha ezt el karod kerülni, utazz az esős évszakban!

Nem túl megerőltető vállalkozás, két órahossza alatt teljesíthető. De egy egész napot el lehet vele tölteni, mert állandóan megállásra késztetnek a gyönyörű, kristálytiszta, meleg vizű öblök. Szerencsére mindenütt akad egy kókuszdió árus, a friss kókusz ital nagyon frissítő. A sziget másik, sziklásabb felén sem gyorsabb a haladás, a sziklásabb öblökben érdemes felvenni a búvárszemüveget és nézelődni na víz alatt. nem kell mélymerülés, már a felszínről ezernyi színes apró halat, csodálatos korallvirágokat, és békés teknősöket láthatunk. A komolyabbak a mélymerülést is  választhatják,  egy sokkal komolyabb élményért.

 A szemétkezelés általában mindenhol probléma.  balinézek igényesek  a tisztaságra. Az otthonaikban  a lépcsőn kell hagyni a papucsot, és sok üzletbe is csak mezítláb lehet bemenni, de a kerítésen túl mindent elborít a szemét. A szálláshelyeken és az éttermekben a turisták miatt eltüntetik a szemetet, aminek a nagy része a tengerben landol sajnos.  A szegénynegyedekben pedig egyáltalán nem törődnek vele, gyerekek, tyúkok, malacok szaladgálnak a háztartási hulladékok, műanyag csomagolások között.

Mivel már 6 órakor besötétedik, más elfoglaltságot kell keresni, az egyik legjobb választás, a balinéz masszázs kipróbálása. Törékeny, nagyon  fiatal masszőr érkezik, meglepően erőteljes mozdulatokkal. Mint megtudtam a pont-nyomást és a tenyérrel való szorítást alkalmazzák elsősorban. Semmit nem hagynak ki, egy teljes testmasszázs tartalmazza a láb és a fejmasszázst is. Szóval, teljes újjászületés.

Áthajózunk Pennáidra, ahol az őserdőben találjuk magunkat. A hajómegérkezése okoz némi meglepetést. Nincs kikötő, nincs móló. A hajó egyszer csak megáll, a parttól néhány méterre, beugrunk a vízbe és kisétálunk a partra, visszafelé ugyanez. Ha egy nagyobb bőrönddel érkezel, a legénység a fején cipeli ki és leteszi a parti homokban.

A szigetet nagyon keskeny, kanyargós, hegyi utak szelik át, mi  a helyi sofőrökre bíztuk a fuvarozást, mert mindezt tetőzi még a fordított, baloldali közlekedés. A vállalkozó szelleműek tudnak motort bérelni.   

Szállásunk a dzsungelben van, az őserdőből vágtak ki egy „téglalapot”, ahová letisztult, balinéz stílusú bungalókat telepítettek, van étterem, medence, és fantasztikusan gyönyörű trópusi kert. Egyik este a személyzet egy vékony, nagyon hosszú kígyót „vadászott” le az egyik bokorról, vacsora közben meg is

mutatták. Szerintünk néhány méterrel odébb elengedték, úgyhogy ezután megnéztük nagyon, hová lépünk.

A Crystal Bay elnevezésű öbölhöz egy őserdei ösvényen vezetett az út. Néhány házból álló kis település mellett vitt az út, ahol fantasztikus szobrokkal díszített házakat, kerítéseket, kis trópusi kerteket láthattunk, és láthattuk, hogyan főzik a házi kókusz olajat, hagyományos üstökben. Az üstök mellett kisbolt. Van valami hihetetlenül ambivalens érzés abban, hogy sétálsz a dzsungel közepén, melletted, tehenek, disznók, csirkék szaladgálnak, kötélen mosott ruhák, és egy Magnum jégkrémet eszel.  

Elérjük a vad sziklák övezte 200 méter hosszú fehér homokos öblöt.

Zseniális. A gyümölcskehelybe jeget is tesznek, nem hiszem el.