Még korábban ülhettek nyeregbe az első lovasok, mint azt eddig gondolták

Azonban ebből a klasszikus cowboy-képből még hiányzik a lovaglás. Bár rengeteg szarvasmarhacsont és masszív szekerek kerültek elő, azonban lovak csontjai szinte alig. Emiatt a legtöbb régész úgy gondolja, hogy csak 1000 évvel később kezdtek lovagolni az akkori emberek.

Illusztráció

Egy mostani tanulmány szerint azonban, mely a Science Advances című tudományos lapban jelent meg, már a Jamnaja-kultúrában is találhatunk lovasokat. "Mindenki a lovak maradványaira koncentrált, amikor a lovaglás kezdetét próbálta meghatározni" - idézi a tanulmány társszerzőjét, a Helsinki Egyetem régészét, Volker Heydet a Science. "Mi azonban az emberekre koncentráltunk."

Genetikai és más bizonyítékok alapján a lovakat már időszámításunk előtt 3500-ban háziasították. Az első hátasként való hasznosításról szóló feljegyzések azonban csak 2000 évvel később jelentek meg, jóval azután, hogy a Jamnaja nép szétterjedt volna a sztyeppeken.

Ezért a legtöbb régész szerit a keleti cowboyok gyalog követték a csordáikat.

Martin Trautmann antropológus azonban kollégáival több, mint 150 csontvázat vizsgáltak meg Helsinkiben, melyek Romániából, Magyarországból és Bulgáriából kerültek elő - a Jamnaja-kultúra legnyugatibb előfordulási helyeiről. Azt találták, hogy ezek az emberek fehérjében gazdag táplálékon éltek, ami egybevág az állattartó nomád életmóddal. Azonban a csontvázaikon jelentős kopásokat és sérüléseket is találtak. Ezek között szerepel az összenyomódott gerincoszlop - ennek oka az ülés közbeni gyakori rázkódás - és a megvastagodott combcsontok, ami a guggoló pozícióban eltöltött hosszabb idő eredménye.

A vizsgált 150 Jamnaja csontvázból több, mint felüknél találtak ilyen sérüléseket. Persze nem minden tudós gondolja, hogy ezek a felfedezések a lovaglás egyértelmű bizonyítékai.

Elképzelhető, hogy textilből vagy bőrből készült lószerszámokat használtak, melyek nem maradtak fent - képünk illusztráció

William Taylor, a boulderi Coloradói Egyetem (University of Colorado, CU) állatokra szakosodott régésze szerint túlzás lenne egy ilyen mintázat alapján tényeket állapítani meg. Szerinte az emberi csontokról származó adatokból nem derül ki egyértelműen, hogy azt a lovaglás, vagy esetleg valamilyen más tevékenység okozta.

Ugyan a Jamnaja lelőhelyekről sok szekér, járom és ökör került elő, de a lószerszámok - például kantár vagy nyereg - teljesen hiányoznak.

Trautmann szerint azonban ez jelent semmit, hiszen speciális szerszámok nélkül is lehetséges lovagolni. Ráadásul a bőrből és szövetből is készülhettek ilyen felszerelések, melyek az évek során megsemmisülnek.

További minták - köztük olyan lócsontok, amelyeken lovaglásra utaló nyomok, például a zabla okozta sérülések vagy a lovas súlyától származó gerincbántalmak - segítenének az ügy megerősítésében, mondja Lauren Hosek, a Coloradói Egyetem régésze. Véleménye szerint mindenképpen érdekes a mostani felfedezés, de több munkát kell arra fordítani, hogy megtalálják a legelső "lóra szállás" időpontját.