Lépjünk be az Agroverzumba!

Nehéz, mert a látogatóiknak néha még azt is el kell magyarázniuk, hogy mi az a szemtermés, és tiszteletre méltó, mert egyebek mellett azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy növeljék az agrártudományok társadalmi ismertségét, megbecsültségét, és hogy egyre többen válasszák ezt a szép hivatást. Az ATK kutatóinak a támogatásával minél érthetőbben és élvezetesebben, egyben gondolkodásra ösztönözve közvetítik a tudományt. Elhivatott munkájuk részleteit mutatta be az MTA Agrártudományok Osztálya ülésén dr. Bajzáth Judit, az ATK kommunikációs osztályának a vezetője.

A martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont látogatóközpontját az 1963/2015-ös kormányhatározat hívta életre, és 4 éve, 2019 márciusa óta működik. Szakmai alapját az ATK kutatóközössége és tudományos munkája jelenti, az intézményt az ATK kommunikációs osztálya működteti. A látogatók igazán különleges helyszínen, a martonvásári Brunszvik-kastély parkjában találják az Agroverzumot, ahol az Agrártudományi Kutatóközpont, a központ kísérleti parcellái és a Beethoven Emlékmúzeum is találhatóak.

Bajzáth Judit azt mondta, küldetésüknek tekintik, hogy növeljék az agrártudományok társadalmi ismertségét, amellett érthetően és élvezetesen, gondolkodásra ösztönözve közvetítsék a tudományos eredményeket.

– mondta az előadó. Célcsoportjukat a 10–18 éves diákok, a családok és fiatal felnőttek alkotják, a tudomány és a civil társadalom közötti kapcsolat erősítésével orientálva őket az agrárpálya felé.

Növekvő látogatottság

E céloknak megfelelően alakították ki az Agroverzum kínálatát, aminek „szíve-lelke” az interaktív agrár- és természettudományi kiállítás, és amihez a célcsoport-orientált foglalkozásokat és élménylabor-bemutatókat kapcsolják. Szerveznek „tudományról mindenkinek” programokat, osztálykirándulást, nyári napközis tábort, szakmai bemutatókat és rendezvényeket.

A „Tudomány a mezőgazdaság mögött” című agrártudományi, természetrajzi kiállítás az élményközpont szakmai hátterét adó intézmény tevékenységét ismerteti, és olyan problémákat mutat be, mint a klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra, vagy hogy az agrártudományok milyen válaszokat és megoldásokat tudnak adni e kihívásokra.

Foglalkozásaik és az élménylabor-bemutatók attól annyira népszerűek, hogy nem formálisan oktatnak és terjesztik az ismereteket, hanem bevezetik a diákokat egy számukra új világba, amire az iskolák falai között nem nagyon van mód. A jól felszerelt élménylaborban az ATK által végzett kutatások témáin keresztül magyarázzák el az agrártudomány alapjait. Megismertetik a látogatókkal a gabonaféléket és a belőlük készülő lisztféleségeket, elmagyarázzák, mi a keményítő, és igen, még azt is, hogy mi az a szemtermés.

Számos más programjuk is van, amelyek családokat és iskolás csoportokat céloznak meg. A kincskereső játékban például magát a tudást fedezik fel a kincskeresők, azonkívül élmény-sétaútvonalat jelöltek ki, jeles napok alkalmából tematikus programokat szerveznek, és felfedező játéklapokat is készítenek.

Anyagaikat online is publikálják, hiszen honlapjuk nemcsak PR-célt szolgál, hanem az ismeretterjesztést. Jelen vannak a Facebookon, a Youtube-on pedig az ATK-ban folyó tudományos kutatómunkáról készített kisfilmeket teszik közzé.

Az Agroverzumot, a Beethoven Emlékmúzeumot, a kastélyparkot és a szervezett programokat egyre többen látogatják. Tavaly már a covid előttinél is több vendéget fogadtak, majdnem 80 ezren keresték fel őket. Ebből közel 30 ezren az Agroverzum látogatói voltak. Ebből 9 ezer iskolai csoporttal érkezett, akik közül 3400 diák a labort is meglátogatta.

„Tavaly 284 napot voltunk nyitva és 212 foglalkozást tartottunk, ami azt jelenti, hogy majd’ minden nap tartottunk foglalkozást” – ismertette Bajzáth Judit az impozáns látogatottsági adatokat.

Élményközpontú foglalkozások

A látogatóktól szerzett tapasztalataik viszont kevésbé biztatóak. Úgy látják, a diákoknak, legyenek akár általános vagy középiskolások, sőt, még a felnőtteknek sincs élő kapcsolata a természeti környezettel, és ami még szomorúbb, a mezőgazdasággal sem.

– érzékeltette Bajzáth Judit, hogy mennyire nincsenek tisztában még az alapvetésekkel sem a látogatóik. A tapasztalás háromdimenziós valósága hiányzik az életükből, ezért a tudás élményével kell megközelíteni őket. Mivel a martonvásári foglalkozások ezt nyújtják nekik, kinyílnak, aktívak és kíváncsiak lesznek, rácsodálkoznak a dolgokra, és a gyerekek visszajárnak, a szüleiket is magukkal hozva.

Ennek legékesebb bizonyítéka a vendégkönyv, amiben olyan látogatói vélemények olvashatók, mint „érdekes, informatív, sok új ismeretet ad, tanulságos, érthető, befogadható, elgondolkodtató, mindenkinek ajánlom, tele van tudással és sokat tanultam”.

A pozitív visszacsatolás annak köszönhető, hogy speciális módszertannal állították össze a kiállítást és szervezik a foglalkozásokat. Másként foglalkoznak a 10 évesekkel és másként a 15 évesekkel, és megint más programot nyújtanak a biológia szakos gimnáziumi csoportoknak.

Átadásra érdemes

A Brunszvik-kastély teljes bevétele tavaly 108 millió forint volt. Ebből az Agroverzum több, mint 38 millió forinttal részesedett, az élménylabor bevétele több, mint 5 millió forint volt. Dologi költségvetésük 20 és 30 millió forint között volt, ami bőven fedezte működésük eddigi költségeit – bár az energiaárak növekedését ebbe még nem számolták bele.

Költségvetési intézményként a kilenc munkatárs bérköltségét az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) állja, így saját bevételeiket fejlesztésre tudják fordítani. Évről évre bővítik az interaktív kiállítást, idén például a precíziós növénytermesztés, illetve az agro-biotechnológiai módszerek bemutatásával, szintén az ATK közreműködésével.

Szívesen átadnák a sikeres módszert és gyakorlatot más intézményeknek, városoknak és kisebb településeknek, amelyek megfelelő szakmai hátteret tudnak teremteni a megvalósításhoz.

Látszólag olyan, mintha iskolai óra lenne, mégsem az. Az ATK eredményeit és kutatói munkáját érdekes foglalkozásokon mutatják be az Agroverzumban. A diákok kutatóvá válhatnak, egy kutató személyén keresztül végzik a kísérleteket: próbálják arra ösztönözni őket, hogy úgy lássák a világot, ahogyan a kutatók látják. Amikor a diákok belépnek az Agroverzumba, ők is kutatóvá válnak. Vadonatúj szerepet játszhatnak az élménylaborban: felfedezővé válhatnak a kincskereső foglalkozáson, hiszen a tudomány a felfedezésről szól

„Nem kell feltétlenül újabb agroverzumokat felépíteni, a meglévő intézményeken belül lehetne ugyanezt a célt szolgáló szolgáltatásokat kialakítani” – mondta el Bajzáth Judit. Alkalmas helyszínnek tartja Keszthelyt, akár a MATE campusát, akár a Magyar Mezőgazdasági Múzeum majortörténeti kiállítóhelyét, vagy a Balatoni Múzeumot, a Festetics-kastélyt és a mosonmagyaróvári Futuramoson Látogatóközpontot.

Nem lehetetlen vállalkozás

A beszámolóból kiderült, nem lehetetlen vállalkozás az, amire az Agroverzum megbízatást kapott. Az előadó szerint minden azon múlik, hogy megfelelő módszertannal és megfelelően összeállított kínálattal és megfelelő szakmai támogatottsággal bírjon az intézmény ahhoz, hogy elérjék a diákokat és a felnőtteket, akik adott esetben az agrárpálya felé orientálhatják gyermekeiket.

„Ez is azt mutatja, hogy saját életüket, a mindennapjaikat semmilyen módon nem kötik össze a mezőgazdasággal, és ezen múlik a mi munkánk sikere vagy sikertelensége” – fogalmazta meg hitvallásukat Bajzáth Judit, vagyis hogy mennyire tudják összekapcsolni a gyerekek és a felnőttek életét az agráriummal azáltal, hogy megtanítják nekik: milyen nagy szükség van a jóléthez a mezőgazdaságra és modern mezőgazdaság mögött álló tudományra. Aki végül megtekintette a kiállítást, az hálásan megköszöni, hogy olyasmiket mutattak neki, amikről fogalma sem volt.

A beszámolót követően Balázs Ervin osztályelnök is támogatandó ötletnek tartotta hasonló agroverzumok létesítését, amihez igény esetén a martonvásáriak szakmai stábja szívesen segítséget nyújt. Már csak azért is hasznosnak tartaná a szemlélet terjesztését, mert a gyerekek 10 éves korukig a legnyitottabbak az új fogalmak befogadására, később beszippantja őket a virtuális világ.

– fogalmazott az elnök, hozzátéve, hogy nulladik évfolyamot kellene indítani az ilyen hallgatók felzárkóztatására, hogy egyetemi szinten beiskolázhatóak legyenek.

Ehhez csak annyit tennénk hozzá, hogy valamikor létezett úgynevezett egyetemi előkészítő, ami azoknak sem ártott meg, akik nem közepes átlaggal jelentkeztek az agráregyetemekre.