Rengeteg növényfaj, a zárvatermők közel 90 százaléka rovarbeporzású. A termesztett növényeink mintegy háromnegyede profitál a beporzók „munkájából”, a dinnyefélék például egyáltalán nem teremnének beporzók nélkül.
A beporzók önkénytelen folyamatot végeznek a beporzás során. Nem az a céljuk, hogy megtermékenyítsék a virágokat, hanem táplálékot, fehérjében gazdag virágport és cukorban, szénhidrátokban dús nektárt keresnek. A gyűjtés során rászállnak a virágra, testükhöz rögzítik a virágport, és azzal együtt keresik fel a következő virágot, segítve ezzel beporzásukat. A méhek ugyanakkor nemcsak maguknak, hanem utódaiknak is táplálékot gyűjtenek, ez tehát létkérdés a számukra.
A vadméheknek hazánkban körülbelül 700 faja ismert, és ezzel fajgazdag országnak számítunk.
A házi- és a vadméhek egyaránt hatékony beporzók: előbbiek sokféle növényfajt látogatnak, egyszerre ellepve egy adott kultúrát. A gazdák ezt kihasználva, az Egyesült Államokban például kifejezetten bevált gyakorlat a háziméhekkel történő beporzási szolgáltatás. A méheken kívül számos rovarfaj, például a zengőlegyek vagy a nappali és az éjszakai lepkék, a szenderek is fontos beporzók. De a trópusokon a kolibrik és bizonyos denevérfajok is látogatnak virágokat.
Mi magunk is segíthetünk a beporzóknak táplálékot és fészkelési lehetőséget találni. Érdemes különböző időpontokban virágzó növényeket ültetni kertünkbe. A tavasszal nyíló nárcisz, tulipán és jácint után a melegebb idő beköszöntével szívesen látogatják a beporzók a margaréta-, szarkalábféléket, valamint liliomokat. De egyes fűszernövények is kifejezetten jó táplálékforrások, mint a kakukkfű, a mentafélék vagy a rozmaring, a fák, bokrok közül pedig a galagonyák, rózsafélék, kökénybokrok, díszfák, gyümölcsfák. Emellett a méhhotelek kihelyezését is jó néven veszik, amiket könnyedén össze lehet barkácsolni a szabadban.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
