Back to top

Paradicsom: várható mennyiségek, árak

A paradicsom-feldolgozókat tömörítő WPTC (World Processing Tomato Council) február közepi, Sacramentóban megrendezett ülésén kiadta a 2023-as évre vonatkozó első hivatalos előrejelzését. A szervezet szerint a világon összesen várhatóan 41,8 millió tonna paradicsomot dolgoznak fel, 10%-kal többet, mint tavaly.

Az AMITOM-tagállamok, vagyis az euro-mediterrán régió tizennégy ipariparadicsom-termelő országa közül Magyarországon a korábban kiadott előrejelzéshez képest nincs változás, a 2022-es 80 ezer tonna körüli termést követően a WPTC az idei szezonra mintegy 100 ezer tonna ipari paradicsomot, illetve az árak emelkedését vetíti előre.

Algériában 2,5-2,7 millió tonna közötti országos paradicsomtermés valószínűsíthető, amelynek 50-60%-a kerülhet feldolgozásra, így a WPTC 1,35 millió tonnás terméssel számol.

Egyiptomban a téli betakarítási csúcs idején a termésminőség Brix-érték és színeződés szerint is jónak tűnik, a WPTC 500 ezer tonna paradicsomot vár ebben az évben.

Franciaországban jelenleg a tavalyinál valamivel nagyobb, 150 ezer tonna körüli termést valószínűsít a szervezet.

Görögországban tavaly a paradicsom helyett termesztett kultúrák jóval kevésbé bizonyultak jövedelmezőnek a vártnál, így a feldolgozók remélik, hogy idén nagyobb területekre tudnak szerződni a paradicsomtermelőkkel, és 420 ezer tonna körüli termést dolgozhatnak fel. A garantált áras szerződéseket jelenleg tonnánként 130-140 euróval (51-55 ezer forint) kötik.

Olaszországban a becslések szerint körülbelül 5,7 millió tonna termésre szerződnek majd a feldolgozók.

A déli országrészben a víztározók tele vannak, így remélhető, hogy lesz elegendő víz az állományok öntözéséhez. Északon több hóra lenne szükség ahhoz, hogy a szezon vízigénye kielégíthető legyen.

Az ártárgyalások még folyamatban vannak, egyelőre nem született megállapodás: a feldolgozók kezdeti ajánlata egy tonnára 126 euró (49 ezer forint) volt, ami elég távolinak tűnik a termelők szerint elfogadható 155 eurós (60 ezer forintos) átvételi ártól.

Oroszország hagyományos nagy termelő körzeteiben (Nalcsik, Asztrahán, Volgográd régiók) körülbelül 8000 hektár lesz a termőterület, ami az előző évihez igen hasonló, 650 ezer tonna termés betakarítását teszi lehetővé.

Portugáliában a rengeteg csapadék miatt előreláthatólag nem lesz gond az öntözővíz mennyiségével. Mivel a termelők ott is magasabb árakat szeretnének kiharcolni, a tárgyalások még nem értek véget. A szerződések bejelentési határidejét is március közepére tolták ki a szokásos február közepi dátumról. A WPTC korai becslése szerint 1,4-1,5 millió tonna közötti termés várható.

Spanyolországban lényegesen javult és most már közel szokásosnak tekinthető a vízellátottság Extremadura körzetében, Andalúziában viszont a tavalyi rekordalacsony szintnél is rosszabb a helyzet, ezért igen nehéz megbecsülni a termést. A WPTC úgy véli, hogy ha Andalúziában nem javulnak a körülmények, 2,6 millió tonnás termésre lehet számítani.

Az ártárgyalások Extremadura régióban befejeződtek, ott a termelők kezdeti követelése 165 euró (64 ezer forint) volt, végül 150 eurós (57,4 ezer forintos) tonnánkénti árban sikerült megállapodni (2021-ben 102 euró, 2020-ban pedig 78 euró volt az átvételi ár).

A körzetben a termőterület a tavalyi 18 700 hektárról 20 ezerre bővül. A Conesa Group ügyvezető igazgatója, Manuel Vázquez szerint ez a termelők részére kitűnő ár, a feldolgozók viszont jelentős nemzetközi versenyre készülhetnek fel, mivel Kínában tonnánként 75 euróért (28,7 ezer forint), Kaliforniában pedig 140 euróért (53,6 ezer forint) veszik majd át a paradicsomot, és bár a tárgyalások még nem fejeződtek be, Olaszországban vélhetően 135-140 euróban (51,7-53,6 ezer forint) sikerül majd megegyezni. A Cooperativas Agro-Alimentarias Extremadura termelői szövetség szerint az ipari paradicsom termesztésének költségei 2022-ben 27,4%-kal emelkedtek (a közvetlen költségek 31%-kal, a közvetett költségek, beleértve a munkabéreket is, 19,5%-kal). Ezen adatok alapján az ipari paradicsom hektáronkénti termesztési költsége a régióban 11 448 euró (4,38 millió forint), a tavalyi 82,45 tonnás hektáronkénti átlaghozammal számolva tehát egy tonna paradicsom megtermelése 138,85 euróba (53,15 ezer forint) kerül.

Dél-Törökországban a gazdák tavaly a paradicsomról gyapot termesztésére álltak át, ám csalatkoztak e kultúra jövedelmezőségében, így várhatóan a kieső területek legalább egy részét újra ipari paradicsommal hasznosítják.

A WPTC ezért a tavalyi 2,2 millió után 2,35 millió tonnás termést valószínűsít, de nem zárja ki, hogy még ennél is többet takarítanak be attól függően, mekkora területen pártolnak vissza az ipari paradicsom termesztésére. Törökországban az ártárgyalások majd csak akkor kezdődnek meg, ha a feldolgozók megteszik első árajánlataikat.

Tunéziában a rendkívül súlyos aszály miatt a mezőgazdasági minisztérium megtiltotta az idényzöldségek termesztését minden olyan öntözött területen, ahol szántóföldi növények termeszthetők. A rendelkezés alól csak az északi és a középső országrész egyes nagy, magánkézben lévő gazdaságai kaptak kivételt. Az előző, korai prognózisban szereplő igen optimista, 12 ezer hektáros termőterületet február közepi jelentésében a WPTC 10 ezer tonnára csökkentette. A 600 ezer tonna helyett pedig 524 ezer tonna körüli termést valószínűsít.

A január 25-én kiadott California Processing Tomato Report adatai szerint a kaliforniai feldolgozók eddig 11,25 millió tonna ipari paradicsomra szerződtek le. Ez 18%-kal több a tavaly augusztusi jelentésben szereplő 9,5 mil­liónál.

A becsült területnövekedés 8%, az előző évi 92 700 hektár után tehát 100 300 hektáron termesztenek majd. A beszállítói szerződések alapján becsült termésátlag várhatóan 113 tonna/hektár körül alakul.

Kanadában a WPTC előrejelzése szerint idén várhatóan 505 ezer tonna ipari paradicsomot dolgoznak föl.

A 2023-as kínai ipariparadicsom-termést 7,3 millió tonna körül valószínűsíti a WPTC. Japánban pedig mintegy 30 ezer tonnát becsül.

Délen már szedik

Argentínában San Juan környékén január 3–5. között kezdődtek meg a betakarítási munkálatok, és az előzetesen becsült 100 tonna körüli, elfogadhatónak tekinthető hektáronkénti hozamok helyett 95 tonnás termésátlagokat értek el a teljes terület 30-40%-án. A termés a száraz idényhez képest jónak tűnik, bár az érettségi állapot meglehetősen egyenetlen. A teljes argentin termőterület 8200 hektár, ennek alapján 655 ezer tonna paradicsom várható.

Ausztráliában rendkívül rosszul alakul a szezon eddigi része: a folyamatos esőzések minden termesztő régiót érintenek, októberben áradások borotváltak le állományokat, a korai idény pedig túl hideg volt a növények számára, ráadásul erős szél és esőzések késleltették az ültetést. Az előrejelzésben szereplő számok jelentősen csökkentek: eredetileg 250 ezer tonnás termést vártak, ám a jelenlegi helyzet szerint 1631 hektárról 139 ezer tonnát takarítanak majd be. A munkálatok február 15. körül kezdődtek meg, és várhatóan május közepéig tartanak.

Chilében január végén, a szokásosnál néhány nappal korábban kezdődött meg a betakarítás, ami az előrejelzések szerint 1,15 millió tonna termést ígér, szemben az októberi, 1,3 millió tonnás prognózissal. A becsléseket a decemberi erős hőhullámok miatt kellett mérsékelni.

Peruban jól halad a betakarítás, márciusban véget is ér majd, és kifejezetten jó, 150 ezer tonna körüli termés várható a WPTC szerint.

A Dél-afrikai Köztársaságban a 2023-a szezonra mintegy 2000 hektárról 152 ezer tonna termést valószínűsít a WPTC. A nyári termelés már januárban megkezdődött, és áprilisban fejeződik be. A hektáronkénti hozamok 100 tonna körül alakulnak, a szezon jól halad, a viszonylagos szárazság segíti a betakarítást. A téli területek 25%-án még csak ültetnek, ott az idény áprilistól szeptemberig húzódik, általában 70-75 tonnás hozamokkal. Érkeztek hírek olyan feldolgozókról, amelyek idén nem szerződtek le előre a termelőkkel, azaz megkockáztatják, hogy a szabad piacról szerzik majd be az alapanyagot.

Forrás: 
FruitVeB/WPTC
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2023/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Spárgából műanyag?

Felhasználható-e a spárgaszedéskor keletkező hulladék új műanyagokhoz? Egy németországi kutatási projekt tanúsága szerint igen; az alsó-szászországi spárgamúzeum új állandó kiállításán pedig meg is lehet tekinteni, hol tart a tudomány ezen a téren, írja a fruchthandel.de.

Új vezérigazgatója lesz júliustól a Penny Magyarországnak

Mathias Mentrop lesz a Penny Magyarország vezérigazgatója július 1-jétől, aki a csehországi hálózat operatív igazgatója jelenleg - közölte a diszkontáruházlánc csütörtökön az MTI-vel.

Kanadai olívaolaj?

A világ meghatározó olajbogyó termesztője, Spanyolország, második éve küzd az aszállyal és a hőséggel. Ennek pedig komoly hatása van az olívaolaj világpiaci árára is. A szélsőséges időjárás a klímaváltozás számlájára írható, aminek a következménye az is, hogy új területek válnak alkalmassá az olajfák telepítésére: történetesen Kanadában is.

A kertészkedés meglepő egészségügyi előnyei

A Coloradói Egyetem tanulmánya szerint a kertészkedő emberek egészségesebbek, mint azok, akik nem végeznek kerti munkákat. Ennek több oka is van, mint például, hogy több rostot fogyasztanak, és több testmozgást végeznek.

Négy étel, ami öregíti az agyat

Az ételek nem csak a testünk számára jelentenek üzemanyagot, hanem agyunk egészségében is jelentős szerepet játszhatnak, de a kiegyensúlyozott táplálkozás segíthet az agyműködés javításában és a kognitív hanyatlás megelőzésében. Ha azonban nem vagyunk körültekintőek az ételválasztásunkkal, bizonyos élelmiszerek felgyorsíthatják az agy öregedését, és növelhetik a demencia kialakulásának kockázatát.

Napelemek alatt kibírhatóbb az aszály

A növényállományok fölé telepített fotovoltaikus rendszerek árnyéka enyhítheti az aszályos időszakok negatív hatásait, publikálták nemrég a Hohenheimi Egyetem kutatói. Az Agra Europe hírét a fruchthandel.de portálon olvastuk.

Harmadával növelte adózott eredményét sátoraljaújhelyi dohánygyár tulajdonosa

Pénzügyi és értékesítési szempontból is eredményes évet zárt tavaly a Continental Dohányipari Zrt., a sátoraljaújhelyi dohánygyárat tulajdonló társaság árbevétele közel 13, adózott eredménye pedig 30 százalékkal nőtt 2021-hez képest - közölte a cég szerdán az MTI-vel.

Fejlesztések a dunaharaszti italgyárban

A Coca-Cola HBC Magyarország mintegy 23 millió euró (mintegy 8,7 milliárd forint) értékben fejleszti gyártási és logisztikai kapacitásait Dunaharasztiban - közölte a társaság szerdán az MTI-vel.

Már kóstolható az Ország Söre!

A magyar sörkedvelő közönség szavazatainak összesítése alapján az egyik legtrendibb és legizgalmasabb kisüzemi sörtípust képviseli a 2023-as Ország Söre, amit mostantól dobozban, a PLACC Fesztiválon pedig már csapolt formában is kóstolhatnak a fogyasztók.

Egerek a búzában

Egy vegyszermentes módszernek köszönhetően megakadályozható, hogy az egerek felfalják a búzatermést. Az eljárás drasztikusan csökkenti a magveszteséget.