Back to top

„Kettő-öt évünk van, hogy a gázpedálra lépjünk”

Átalakul a világgazdaság, azon belül az állattenyésztés és a takarmányipar. Hogyan érdemes reagálni erre a hosszú távú fennmaradás érdekében? Erről beszélt Varga Ákos, az UBM csoport igazgatósági elnöke a Portfolio Agrárium 2023 konferenciáján, Kecskeméten.

Míg Nyugat-Európában csökken a takarmánygyártás, Kelet-Európában stagnál, illetve enyhén növekedik
Míg Nyugat-Európában csökken a takarmánygyártás, Kelet-Európában stagnál, illetve enyhén növekedik
Fotó: Magyar Mezőgazdaság
Mint mondta, a szakmai előrejelzések szerint 2050-ig 120 millió tonnával fog emelkedni a globális kibocsátás baromfi-, sertés-, marha-, bivaly- és kecskehúsból, valamint tojásból. Az élelmiszerellátás továbbra is stratégiai ágazat marad. A növekedés bázisa azonban elsősorban Ázsia, Latin-Amerika és Észak-Amerika lesz, míg Európában stagnálásra, illetve enyhe csökkenésre lehet számítani.

Ez azonban véleménye szerint nem szabad, hogy elvegye az ágazati szereplők kedvét, sőt!

Az UBM takarmánygyártással és -kereskedelemmel foglalkozik Magyarországon és Kelet-Közép- Európában, és mivel alapanyaggal is kereskedik, a gabonapiacot is ismeri.

Az elmúlt 30 évben jelentős mértékben megemelkedtek az állatjóléti és nyomonkövethetőségi elvárások, amely komoly szakmai kihívás a takarmánygyártó cégeknek.

Varga Ákos, az UBM Csoport elnöke szerint most kell piacot szerezni a kelet-közép-európai takarmánygyártóknak
Varga Ákos, az UBM Csoport elnöke szerint most kell piacot szerezni a kelet-közép-európai takarmánygyártóknak
Fotó: Magyar Mezőgazdaság

Az európai takarmánygyártás hangsúlya ugyanakkor nyugatról keletre helyeződik át. Míg Nyugat-Európában csökken a volumene, Kelet-Európában stagnál, illetve enyhén növekszik. Mivel nyugaton sokkal nagyobb a volumen, az ottani enyhe csökkenés itt elég erős növekedést, fejlődést jelenthet.

Mindeközben azonban zajlik az orosz-ukrán háború, aminek nem ismerjük a kimenetelét, de elképzelhető, hogy 1-2-5-10 év múlva Ukrajnából erős, nyugatorientált ország válik, amely a lengyelekkel hatalmas globális szövetséget alkothat az USA támogatásával.

A lengyel-ukrán mezőgazdasági potenciál sokkal erősebb, mint bármely más országé Európában. Ukrajnából pedig már eddig is rengeteg áru érkezett a „lengyel csoda” részeként.

Ha 2-5-10 év múlva létrejön ez a fúzió, egy új világrend veszi kezdetét, amelyben a többi kelet-európai takarmánygyártó már nem sokat tehet, hogy megnyerje magának a nyugati kapacitások csökkenésével felszabaduló piacot.

A szakember szerint tehát most kell a "gázpedálra lépni" és piacot szerezni. Hozzátette: fontos közben megőrizni a meglévő stratégiai partnerkapcsolatokat, amelyek stabilitást biztosítanak.

Számítani kell ugyanakkor a multinacionális versenytársakra, de „a hazai és regionális pálya ismerete minket fog segíteni.”

Fel kell készülni az iparágban arra is, hogy a klímaváltozás miatt megváltozik a takarmány alapanyagbázisa. A kukorica vetésterülete például 800 kilométerrel északabbra került az elmúlt évtizedekben.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A városi méhlegelők hatásait vizsgálják Szegeden

A Mondolo Egyesület, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei és az önkormányzat együttműködésével a városi méhlegelők környezeti hatásait vizsgáló kutatási program indult Szegeden - közölte Ézsiás Tamás, a civil szervezet munkatársa kedden.

Klímaváltozás és állattenyésztés: hatás, alkalmazkodás

Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re várhatóan 33 százalékkal többen, közel tízmilliárdan leszünk a Földön. Az életszínvonal javulása miatt azonban a mezőgazdasági termékek fogyasztása ennél jóval nagyobb mértékben, mintegy 70 százalékkal nő majd, az állati eredetűeké is megduplázódik. Mindez akkor, amikor a klímaváltozás egyre erősebb – főként korlátozó – hatással van az állattartásra.

Párizsban a legmagasabb a hőség okozta halálozási arány Európában

A francia fővárosban nagyobb valószínűséggel halnak meg a magas hőmérséklet következtében, mint 854 másik európai városban. Egy tudományos kutatás szerint a párizsi lakosok más európai városokhoz képest a legnagyobb kockázatnak vannak kitéve a hőség okozta halálozásra.

Kína népességcsökkenése a dollár megerősödését eredményezte

A magyar élelmiszer-termelés kihívásairól és lehetőségeiről rendezett konferenciát a Gazdálkodás agrárökonómiai tudományos folyóirat szerkesztőbizottsága május 25-én, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. Az évente megrendezett tematikus konferencia célja, hogy támogassa a hazai agrárgazdaság elméleti és gyakorlati témáiról, kérdéseiről szóló, minőségében színvonalas publikációkat.

Illatokkal védték meg a termést az egerektől

A módszer humánusabb és környezetbarát alternatívát kínál mind a vetések, mind a betakarított termés védelmére a rágcsáló kártevőktől, ráadásul olcsóbb is lehet a mérgeknél.

Élelemforrás embernek, állatnak: a batáta kisüzemi termesztésre is alkalmas

Az emberek többségének a batátáról még mindig az ugrik be elsőre, hogy Afrika növénye. Ez egyébként nem igaz, Közép-Amerikából származik, és a legnagyobb termelője Kína. Itthon is termesztjük, a szupermarketekben és a zöldségeseknél is van belőle. A növény termesztésének toplistáját Európában Portugália vezeti, de nálunk is egyre népszerűbb. Vannak már néhány száz hektáros termelők is, de alapvetően a kis gazdaságok növénye.

Már a józanabb oldal hangja is hallható az európai állattenyésztésről

A hazai állattenyésztők számára továbbra is biztonságot jelentenek az állami és európai uniós támogatások, számíthatnak a kormány segítségére, de a háború hatásai, az energia-, alapanyag- és takarmányárak volatilitása, a piaci folyamatok kiszámíthatatlansága miatt fontos, hogy mindenkinek legyen egyéni kockázatkezelési stratégiája.

Atomenergia nélkül nincs fenntartható klímapolitika

A Magyar Innovációs Szövetség május 23-án tartotta tisztújító közgyűlését Budapesten. Az eseményen előadást tartott Lantos Csaba energiaügyi miniszter a magyarországi energetikai helyzetről, valamint a szövetség tavalyi Média Díját is átadták.

Nagy a baj, de még nagyobb a veszély

Magyarország uniós csatlakozása óta egyértelműen gabona- és olajosmag-termelésünk alkotja a mezőgazdasági termelés gerincét és jövedelemter­melő képességének zömét, de most mindkettő rendkívül súlyos helyzetben van. A hazai gabonatárolók megteltek Ukrajnából származó áruval, és emiatt a magyar termelők készlete gyakorlatilag eladhatatlanná vált.

A kistermelő a mezőgazdaság arca

A 42 éves Kemes Szabolcs panelban nevelkedett, de kiváló biológiatanárainak köszönhetően mindig erős késztetést érzett a környezeti és biológiai szakterületek iránt. A középiskolát Győrben végezte állattenyésztési és állategészségügyi technikusként, majd Mosonmagyaróváron diplomázott agrármérnökként. Az is mindig egyértelmű volt számára, hogy ha panelban is nőtt fel, élni kertes házban szeretne.