Lendületes fejlődési pályára állítható a magyar almatermesztés

Szigorú, de következetes, lobbanékony apaként emlékezett vissza a népszerű egyetemi tanárra leánya, Gonda Andrea. Azt tanulta tőle, hogy jó jónak lenni, önzetlenül segíteni másokon és hogy humorral a legnehezebb helyzetek is megoldhatók. Cikkei, könyvei és tanítványai révén még sokáig fogunk emlékezni Gonda Istvánra.

A tanácskozás célja, hogy megoldást keressünk a problémákra, ne csak keseregjünk rajtuk, hangsúlyozta Apáti Ferenc egyetemi docens, a FruitVeB elnöke. Úgy szeretnénk emlékzeni Gonda professzorra, amilyen ő volt, vidáman. A sikeres embert amúgy is az jellemzi, hogy az erősségeire és a lehetőségeire figyel, nem a múlton rágódik, fogalmazott.

Nagy István agrárminiszter örömét fejezte ki, hogy ilyen sokan (350-en regisztráltak az eseményre) vettek részt a tanácskozáson, ami a gazdák akaratát jelzi a megújulásra. Az almaágazatot töretlenül fölfelé tartó pályára lehet állítani, amihez a minisztérium pénzt, paripát, fegyvert ad, hogy megfordítsuk a kedvezőtlen folyamatokat. Az utóbbi két-három év példátlan terheket hozott a mezőgazdaságnak: kedvezőtlen időjárás, munkaerőhiány, az inputanyagok és az energia áremelkedése, valamint az orosz‒ukrán háború nehezíti a gazdálkodást.

A sűrítőüzemek a kapacitásuk felét sem tudták kihasználni, 15 ezer tonna lengyel almát is feldolgoztak, összegezte a tavalyi évet. Azonban már korábban megkezdődött az ágazat zsugorodása, évente néhány százalékkal kevesebb termelő foglalkozik almával. Tavaly 6290 termelő igényelt támogatást 21 500 hektár almaültetvény után.

Nagyon ingadozó a hazai alma-termésátlag, aminek az öntözetlen ültetvények nagy aránya az oka. A 10%-nyi öntözött ültetvény nem egészen harmadát védik valamilyen módon a tavaszi fagyoktól és 2000 hektárt borít jégháló.

2010-ben már látható volt, hogy elavult az ültetvényszerkezet, ezért az agrárkormányzat kiemelt támogatást kínált az intenzív ültetvények létesítéséhez, továbbá egyszerűsített, célzott pályázatokat írt ki gépbeszerzésre is. Támogatásban részesültek a hűtőházépítésre, fagyvédelmi berendezések beszerzésére, energetikai korszerűsítésre vállalkozók is.

Összesen 280 fagyvédelmi berendezést állítottak munkába és 900 hektár borítottak jéghálóval.

Az új pályázatokban pedig már átalánytámogatást vesznek alapul az elszámoláshoz, ami kevesebb adminisztrációval és gyorsabb kifizetéssel jár majd, hangsúlyozta a miniszter.

Az idén még beadhatók öntözésfejlesztési pályázatok, eddig 266 termelőnek ítéltek meg 52,2 milliárd forint támogatást erre a célra. A 2021-ben megújult AKG és Öko támogatást igénybe vevők köre ugyancsak megnőtt, az előbbire 17 ezer termelő 12, millió hektárra, utóbbira 3500 termelő 175 ezer hektár területre vállalkozott. Az idei kifizetések éppen a debreceni tanácskozás idején indultak.

A hatékony termékláncok kialakítását szolgálja a termelői szervezetek támogatása.

mondta Nagy István. A rossz tapasztalatok ellenére össze kell fogni, nem megy másként. Ez a módja annak is, hogy a kis termelők se hagyják abba a gyümölcstermesztést, integrálódni tudjanak az értékláncba.

Az európai uniós oltalmat nyert megnevezésű termékeket jogszerűen lehet védeni és népszerűsíteni, tehát ez is egy jó lehetőség a piaci érvényesüléshez. Folyamatosan nő a magyar eredetű oltalmazott termékek köre, ide tartozik a Tuzséri alma és a Szabolcsi almapálinka.

Az ágazat fejlődését segíti az újfehértói kutatóállomás és az ott épülő Szabolcsi Almacentrum, ami a szaktanácsadás és kutatás mellett 16-18 ezer tonna alma korszerű tárolását és piacra juttatását teszi majd lehetővé. Ez a beruházás utat mutat másoknak is a versenyképes működésre.