Back to top

Modellezik az invazív fajok terjedését

Mi a közös a kaukázusi medvetalpban, a japán keserűfűben és a parlagfűben? Mind a három invazív növény, agresszív terjedésük következtében kiszorítanak más fajokat, és komoly gazdasági károkat is okoznak. A Lipcsei Egyetem geográfusai egy szimulációs tanulmányban különböző adatsorokat kapcsoltak össze annak érdekében, hogy előre jelezhessék a kiválasztott invazív növényfajok előfordulásának valószínűségét.

Japán keserűfű
Japán keserűfű
Az eredményeket az International Journal of Applied Earth Observation and Geoinformation című folyóiratban tették közzé, és egy webes alkalmazást is fejlesztenek kifejezetten ezen fajok monitoringjára.

A parlagfüvet (Ambrosia artemisiifolia) körülbelül 150 évvel ezelőtt hurcolták be Észak-Amerikából.

Már kis mennyiségű pollenje is heves allergiás reakciókat válthat ki, és ezáltal mind több ember életét keseríti meg, miközben tömeges előfordulása veszélyezteti a mezőgazdasági termelést is.

Kaukázusi medvetalp
Kaukázusi medvetalp
A Lipcsei Egyetem Földrajzi Intézetének doktorandusza, Fabian Sittaro egyedülálló modellt állított fel az invazív növényfajok elterjedésére vonatkozóan, és egészen 2080-ig előre jelezte, hol várható a megjelenésük. A kutató a doktori disszertációjában összesen 46 invazív növényfajt vizsgált meg, amelyek elterjedésük különböző szakaszaiban vannak. A tanulmányhoz műholdképadatok segítségével Németországot kvadránsokra osztotta, mindegyiknek meghatározták a talajtípusát, a földhasználatát, az éghajlatát, tengerszint feletti magasságát, az épített infrastruktúrát, valamint a meglévő növénytársulásait, és ezekből az adatokból különböző módszerekkel, például gépi tanulással kiszámították, hogy az adott faj képes lesz-e elterjedni a meghatározott régiókban.

A számításokhoz használt elterjedési adatok a németországi növényborítást mutató FlorKart adatbázisból és az európai természetvédelmi területekre vonatkozó Natura2000 adatbázisból származnak.

A jövőbeni éghajlati viszonyok egyértelműen meghatározzák majd, hogy az egyes fajok melyik élőhelyet foglalhatják el, fogalmazott Michael Vohland, a Lipcsei Egyetem geoinformatikával és táv­érzékeléssel foglalkozó földrajzprofesszora és a disszertáció témavezetője. Az invazív növényfajok terjedését potenciálisan lehetővé tevő élőhelyek lényegesen nagyobbak lesznek, mert sokuk száraz és meleg éghajlatú régiókból származik. A tanulmányban felvázolt modell fontos információkat szolgáltat az invazív növényfajok elleni célzott védekezéshez.

Számszerűsítették a károkat

A behurcolt növény- és állatfajok több mint 116 milliárd eurós kárt okoztak Európában az elmúlt hatvan évben. Egy 2021-ben készült nemzetközi felmérés eredményei alapján első ízben számszerűsítették átfogóan és részletesen az invazív fajok által az európai országokban okozott költségeket. A felmérés vezetője, Phillip J. Haubrock a frankfurti Sen­ckenberg Kutatóintézet munkatársa volt, az általa irányított nemzetközi kutatócsoport számításai alapjául pedig az InvaCost adatbázis szolgált. A felmérés arra is kitért, hogy Európában 1960 és 2020 között keletkezett költségek Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Franciaországban és Németországban a legmagasabbak. Németországban például a vizsgált időszakban az invazív fajok által okozott gazdasági károkat 8,21 milliárd euróra becsülték.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet/Leipziger Universität/taspo.de
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2023/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ősláp és erdőrezervátum

Magyarország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdőtömbje, Somogy zöld szíve 1993 óta áll a KASZÓ Zrt. gondozásában. Története azonban sokkal régebbre nyúlik vissza, már hercegi tulajdonban is színvonalas, fenntartható gazdálkodás zajlott a területen. Ezt az örökséget őrzi az erdőgazdaság, miközben óvja és népszerűsíti a természeti értékeket, köztük a Kaszó település határában lévő Baláta-tavat.

Légi kémiai szúnyogirtás is lesz a héten

A héten 85 ezer hektárnyi területen irtják a szúnyogokat a szakemberek - tájékoztatta a szúnyoggyérítési program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) kedden az MTI-t.

Környezetbarát növénytálcák

A holland Modiform cég két új növénytálcát fejlesztett ki. Az egyik sorozat automata cseréptöltő rendszerekhez alkalmas, és természetesen újrahasznosítható. A másik új terméket kifejezetten a ciklámentermesztés igényének figyelembevételével készítették.

Miért dalolnak a madarak? Olvassa és hallgassa!

Íme, a napkelte kórus leggyakoribb részvevői. A természetben élő madarakat a különböző erősségű napfény ébreszti fel. Talán ezt ők éppen olyan áldott dolognak érzik, mint azok az emberek, akik reggel elektronikus zörejek helyett madárdalra ébredhetnek.

Minden adott a jó szőlőterméshez

Az időjárási viszontagságok, elsősorban a hűvös miatt lassan fejlődik a szőlő, minden esély és feltétel adott hozzá, hogy idén kiváló borok készüljenek a jó minőségű szőlőből, mondja Kocsis László szőlőnemesítő és szőlőtermesztő, akinek cége, a Göcsej Gyümölcse Bt. Zalaapátiban rendelkezik ültetvénnyel.

Komoly potenciál van a gyógynövény ágazatban

A magyar gyógynövények iránt nagy a kereslet, az ágazatban jelentős a fejlődési potenciál – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács.

Kizárólag helyi spárgát és szamócát kínál

A németországi Aldi Süd április eleje óta kizárólag német spárgát értékesít, május közepétől pedig csakis német szamócát tart, ezzel is támogatva a helyi gazdákat.

A meztelencsigák rejtett világa

Kevés kutatás irányult a meztelencsigákra, holott a körülbelül harminc magyarországi fajuk közül öt-tíz lehetséges vagy aktuális kártevő. Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetében 2018 óta tart a hazai meztelencsiga-fauna szisztematikus feltárása, és ez idő alatt hét, a magyar faunában új vagy bizonytalan adattal rendelkező faj került elő.

A tavasz idén sem maradt el

Az idei ültetési szezonra, az anyák napjára, valamint a ballagásra való fölkészülést megannyi kérdés, bizonytalanság előzte meg, a növényházi kertészek, a díszfaiskolai termelők és a dísznövény-kereskedők sem voltak könnyű helyzetben. Nemcsak az elszabadult infláció, a mindenkit sújtó drágulás, hanem a hűvös, csapadékos tavasz is kiszámíthatatlanná tette, hogy milyen lesz a kereslet, a vásárlási kedv.

Egy egész sor károsítónak kedvez az idő – növényvédelmi előrejelzés 22. hét

Alig van növényfaj, ami ne lenne levéltetves, rajzik az almamoly, fertőz a lisztharmat, mindent lerágnak a csigák, kezdődik a cseresznyelégy szezonja, és még hosszan sorolhatjuk. Egyedül a tűzelhalás nem fertőz még, de az időjárási feltételek ahhoz is egyre kedvezőbbek.