A nemzetség több faja is ismert és termesztett, ilyen például a brazil szereleminda (Mandevilla sanderi), a félörökzöld chilei tölcsérjázmin (Mandevilla laxa), vagy a fényes, kerekded levelű bolíviai meténggyökér (Mandevilla boliviensis).
A brazil tölcsérjázmin tavasszal virágba borul és egészen őszig díszíti környezetét tölcsérszerű, ragyogó, különböző színű virágával. Magról és dugványokról (vízben és földben is) könnyen szaporítható. Ajánlatos a növényt ősszel, virágzás után megmetszeni, ezzel serkentve az új hajtások növekedését és a következő évi bőséges virágzást. Könnyen növekszik, elérheti az 5 méteres magasságot is. Hogy nálunk is megőrizze kezelhető formáját, az oldalhajtásokat két rügyre kell visszametszeni. A fiatal hajtások megkapaszkodnak a támberendezésen.
Ültetéséhez semleges kémhatású, jó vízáteresztő képességű talaj javasolt. Az állandó, világos helyet kedveli, de a déli tűző napot kerüljük. Mozgatásra, különösen a növekedés és virágzás idején, érzékeny.
A tölcsérjázminok egyre népszerűbb növényeknek számítanak Magyarországon, és örömmel láttam, hogy a kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum), 2021-ben az év lepkéje is kedveli.
A kúszó tölcsérjázmin kiválóan alkalmas a lugasok felfuttatására, szépen díszíti a pergolákat, jól mutat a teraszos rácson, de cserepes növényként vagy konténerben is tartható. Nyár elejétől kezdve a szabadban tarthatjuk dísznövényként. Sajnos a növény tejnedve mérgező hatású, metszésekor ajánlatos védőkesztyűt használni, mert nedvének bőrirritáló hatása van.
Termesztése során talán a legnagyobb gondot a sárga mozaik vírus okozza, ami ellen a védekezés a megelőzéssel kezdődik.
Az egészséges növény leggyakrabban a szívó kártevők közreműködésével kapja meg a vírust a beteg növénytől, ezért mindent meg kell tennünk, hogy szívó kártevők (levéltetvek, pajzstetvek, takácsatkák stb.) ne legyenek a növényen.
A megjelenő rovarokat permetezéssel (Admiral, 5 ml/10 l víz) lehet elpusztítani.
A gombabetegségek közül leggyakrabban a Stemphylium gomba fertőzi és károsítja ezt a növényt. Az általa okozott levélfoltosság ovális foltok képződésében és a levél sárgulásában nyilvánul meg. A levélfoltok közepe világosabb, a szélük nagyon sötét. A fertőzés hatására a levelek sárgulnak, ezáltal a növény veszít szépségéből.
Szükség esetén kezeljük rovarirtó szerrel. A gyapjastetű gyakran található a leveleken, a levélerek és a levél hónaljában és a hajtásokon. A gyapjastetvek szívása foltosodást és csökött növekedést okoz, ráadásul a kártevő mézharmatot ürít, ami elősegíti a korompenész megtelepedését. A gyapjastetvek ellen gyakran az a legjobb megoldás, ha kontakt növényvédő szerbe mártott ecsettel vagy vattával lemossuk a növényt és eltávolítjuk a kártevőt.
Gyakori betegsége még a hajtás szürkerothadása. A hajtások és a levelek megbarnulnak és elszáradnak, végül a növény elhal.
A szürkerothadás elleni védekezés során távolítsuk el a beteg hajtásokat, aztán permetezzünk gombaölő szerrel (Amistar – 7-10 ml/4-10 l víz, Vitisan SP – 30-50 g/10 l víz, Topas 100 EC – 5 ml/10 l víz), amivel a kórokozó terjedését megelőzhetjük.
Ősszel, mielőtt behozzuk a növényt a lakásba, meg kell győződni, hogy nincs-e rajta valamilyen károsító, ezután célszerű egyharmadára visszametszeni. Szívós növény, a telet jól viseli, ha hűvös, világos helyen, körülbelül 15 °C-os helyiségben tartjuk. Télen heti egy öntözés elegendő a számára.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
