Magyar biodiverz magkeverékek

Hosszú évek után végre van olyan magyar fejlesztésű magkeverék, ami sokféle őshonos szárazságtűrő fajból áll. Kétféle magkeverék kerül majd forgalomba, az egyiket biodiverz extenzív zöldtetőkre, a másikat szabadföldre és félextenzív zöldtetőkre szánják a szakemberek, tájékoztatta a hallgatóságot Dezsényi Péter, a Green Tech Concept Kft. műszaki igazgatója.

Hasznuk elsősorban ökológiai, az esztétika másodlagos, hiszen az állomány évszakonként eltérő arcát mutatja. Létrehozásukkor mindig ökológiai vezérelv mentén gondolkodnak a szakemberek, cél a magas biológiai teljesítmény, az aktív biológiai élet. A telepítés és a fenntartás különösen akkor ökológiai szemléletű, amikor magkeveréket használnak. Biodiverz zöldtetők létrehozhatók Sedum-sarjvetéssel, konténeres palántákkal, a kaszálék elterítésének köszönhető magszóródással, dajkanövényekkel és magkeverékkel. A telepített állomány később spontán betelepült fajokkal gazdagodik. Hazánk éghajlata kontinentális, ezért a száraz gyepes élőhelyek fajaiból, fajtáiból célszerű válogatni. A zöldtetőkre kerülő növények többsége szárazság- és stressztűrő legyen, az ültetőközeg alacsony szervesanyag-tartalmú. Az előadó véleménye szerint hagyni kell, hogy a természet alakítsa ki az életteret, a lehető legkevesebbet célszerű bolygatni a területet.

Teljes felületen vagy foltszerűen

Magvetéshez eddig Nyugat-Európából származó, 20-25 nemzetségből álló magkeverékeket használtak a szakemberek. Ezek azonban a hazai éghajlati viszonyokra kevésbé alkalmasak, mert bár csapadékos évben szépen fejlődik az állományuk, szárazságban kevésbé.

Az extenzív biodiverz zöldtetők hazai fejlesztésű magkeveréke Rooftech Pannonia Mix néven kerül forgalomba, kifejezetten sekély, 8-20 centiméter vastag ültetőközegre állították össze. A tapasztalat szerint nyolc centiméter vastag közegben a növényfajok kétharmada kicsírázik, meggyökeresedik. A magkeverék vethető önállóan vagy Sedum-sarjakkal társítva, a teljes felületen vagy foltszerűen. Száraz, humusz nélküli termőhelyre ajánlják, a javasolt vetési mennyiség négyzetméterenként 3-6 gramm a technológiától függően, így a vetés bekerülési költsége nettó 550-1100 forint.

Szabadföldön kívül a 40 centiméternél vastagabb ültetőközegű fél­extenzív zöldtetőkre is ajánlják a ve­tését. Szárazságtűrő és közepes vízigé­nyű fajokból áll, alkalmas napos és félárnyékos területre is. Négyzetméterenként 3-4 gramm a vetőmagigény, ennek a bekerülési költsége nettó 600-800 forint.

Mindkét keverék fajainak tulajdonságai jól ismertek, de együttes viselkedésükről ezután lesz csak tapasztalat. A magkeverékek fejlesztésében ökológusok is részt vettek. A 100 és 500 grammos kiszerelésű keverékek csomagolása többrétegű, hűtött tárolással a fajták hosszú évekig megőrzik csírázóképességüket. A hazai fejlesztésű magkeverékek mindegyike körülbelül 90 lágyszárú fajból áll, telepítési és fenntartási útmutató is készül hozzájuk.

Homokkal keverve vessük

A javasolt magvetési időszak tavasszal március közepétől április végéig, ősszel pedig augusztus végétől október végéig tart. A szakember nem ajánlja a nyári magvetést, mert a zöldtetőn olyankor gyenge csírázás várható.

A vízigényt a kitettség és az ültetőközeg vastagsága is befolyásolja. A különböző méretű magokat homokkal keverve javasolják vetni. Tápanyag-utánpótlás nem ajánlott, a gyomokat pedig csak nagyon óvatosan lehet eltávolítani.

A tervezés, az előkészítés, a telepítés és a megtelepedési időszak első egy-másfél évéig a gondozás sokkal több szaktudást igényel, mint a későbbi fenntartás. Amikor az állomány eléri a 80-90%-os lefedettséget és viszonylag zárt lesz, attól kezdve önfenntartónak tekinthető. Ezt követően megrendelői döntés, hogy évente egyszer lekaszálják a területet, vagy magára hagyják. A rendszeres karbantartás során a szervizutakat szükséges megtisztítani, ellenőrizni kell a leesésvédelem eszközeinek épségét, a lefolyók működőképességét, a zavaró egynyári gyomokat pedig bolygatás nélkül kell eltávolítani.

Olyan, mint a virágos rét

Egynyári- és évelő-magkeverékekből is lehet virágos rét, mondta Somogyi-Kovács Szilvia, a Bruno Nebelung GmbH cég képviselője. A megfelelő keveréktípus kiválasztásához ismerni kell a terület nagyságát, adottságait, hogy napos vagy félárnyékos, öntözhető vagy nem, milyen a talaj tápanyag-ellátottsága, mennyire gyomos, milyen lehetőségünk van a fenntartásához és végül milyen látványt szeretnénk.

Napelemek a zöldtetőn A lapos tetők hasznosítását a világ több nagyvárosában jogszabályok teszik kötelezővé, a megoldások közül egyre elterjedtebb a zöldtetők és a napelemek együttese. Mivel kettős hasznosításról van szó, mindkét rendszer előnyét és műszaki paramétereit figyelembe kell venni. Ezekről Csabina Péter kertépítő szakmérnök, műszaki tanácsadó osztotta meg tapasztalatait. Minden tető egyedi, ezért egyedi méretezés szükséges, hangsúlyozta. A megfelelő működéshez a napelemeket a zöldtető síkjától el kell emelni, a helyes irányba kell fordítani, és fontos biztosítani az átszellőzést. Olyan tartószerkezetet kell építeni, ami ellenáll a szélszívásnak, a felépítmény pedig nem terhelheti jelentős többletsúllyal a tetőt. A megnövekedett karbantartási igény miatt a biztonságtechnikai rendszer kiépítése itt is kötelező. A zöldtetők növelik a városi zöldfelület nagyságát, melybe a jogszabályokban meghatározott mértékben számíthatók be. Vízvisszatartó képességük jelentős, lassítják a víz lefolyását, ezenkívül hűtik a környezetet, és mint élőhelyek növelik a biodiverzitást, a fajgazdagságot. A napelemek tereptárgyként jelennek meg a tetőn, megváltoztatják az alatta levő terület mikroklímáját, szélviszonyait, árnyékot vetnek, változatos felületet kínálnak a növények számára, lesznek naposabb, szelesebb vagy árnyékosabb, védettebb területek. Napelemek telepítését elsősorban extenzív és félextenzív zöldtetőkre ajánlják. Fontos, hogy a növényzet ne nője túl a napelemeket, figyelni kell a kitettségre, a napsütés mértékére. A hőmérséklet emelkedése csökkenti a napelemek működésének hatékonyságát, ami javítható, ha a környezetet hűteni lehet. Ezért fontos a két rendszer társítása. A növények párologtatásukkal hűtik a környezetüket, tehát a zöldtetőn hatékonyabban működhetnek a napelemek.

Az évelő vadvirágkeverék körülbelül 80 fajból áll, az állomány a harmadik-negyedik évben állandósul, majd azt követően a fajszám fokozatosan visszaesik. A vadvirágfajták között idővel a területre jellemző fűfajok is megtelepednek, ezért a szakember azt javasolja, hogy olyan magkeveréket válasszunk, amiben csak virágmagok vannak. Lesz olyan időszak, amikor a terület nem lesz látványos, mert a fajtákat hagyni kell elvirágozni a magérlelés érdekében. A kaszálék addig maradjon a területen, amíg megszárad, és a magvak kiperegnek. A növényállomány többlettápanyagot nem igényel, minél tápanyagszegényebb a talaj, annál szebbek a növények. A tápanyagpótlással csak a fűféléket erősítenénk, így azok gyorsan kiszorítanák a virágzókat. A fajgazdagság fenntartásához évente legalább egyszer le kell kaszálni a területet. Ha a tápdús talaj vagy több csapadék miatt túl nagy lesz a növekmény, akkor évi két kaszálás szükséges: júniusban, valamint az elvirágzás után októberben.

A tapasztalatok szerint az őszi, szeptember–októberi vetés jobb, mint a tavaszi. Az évelő-magkeverék is tartalmaz 5-10%-ban gyorsabb fejlődésű egynyáriakat annak érdekében, hogy minél hamarabb záródjon az állomány. Ezek a fajták őszi vetéssel nem biztos, hogy megmaradnak. Ha a tavaszi vetésnél kevés a csapadék, az első évben gyengébb lesz az állomány. A második évben viszont kedvezőbb időjárás esetén nagyon látványos lehet. Árnyékba ezt a keveréket ne vessük, mert nem lesz megfelelő virágzás. A fenntartásban a gyomosodás szokott gondot okozni.

Élénk virágú egynyárifajok

Az évelőkeverékekhez képest sokkal kevesebb, mindössze 10-15 fajból állnak az egynyári növények magkeverékei. Nem vadvirágokat, hanem kerti virágokat tartalmaznak, gazdagabb és tartósabb a virágzásuk, és a virágok élénkebb színűek. Díszértékük az első évben kiemelkedő, de nyílnak még a második és a harmadik évben is, bár már nem ugyanazzal a látvánnyal.

Somogyi-Kovács Szilvia azt javasolja, hogy szedjük fel az állományt és vessünk újra. Erre az április elejétől, közepétől június közepéig tartó időszak a legjobb, kerülni kell a 30 °C körüli hőmérsékletet. Vethetők normál kerti talajba, de az öntözést meghálálják. Ne keverjük az egynyárimag-keveréket fűmaggal, mert a tapasztalatok szerint abból csak fű lesz, ami elnyomja a virágokat. Ez a növényállomány másként néz ki különböző időszakokban és eltérő adottságú helyeken.

Fű között virágok

A virágos fűmagkeverékben meghatározóak a fűfélék, és azt egészítik ki 5-30%-ban a virágzó évelők. Az eredmény egy kaszáló, alpesi rét jellegű növényzet lesz. A virágosrét-magkeverék vetése előtt elengedhetetlen a gyomtalanítás. Egyik megoldás a márciusi magágy-előkészítés vegyszeres vagy mechanikai gyomirtással együtt. Ha gyommaggal erősen fertőzött a talaj, célszerű eltávolítani a felső rétegét, vagy 3-5 centiméter vastag, gyommaggal nem fertőzött réteget ráteríteni.

Nagy területen egyesével gyomlálni lehetetlenség, ezért lényeges a gyommentesség.

A vetőmagigény keveréktől függően 1-5 gramm négyzetméterenként. Javasolt homokkal vagy vermikulittal keverve kézzel vetni a magokat, mert különböző méretük és formájuk miatt a vetőgépet nehéz jól beállítani. Meglévő állományba, gyomos területre ne vessünk, hogy ne legyen konkurenciája a kelő magoknak. A talajelőkészítés megegyezik a fűmagvetésnél alkalmazott technológiával.