– emlékeztetett a szakember.
Az állami mezőgazdasági kockázatkezelési eszközök I-es pilléreként működő agrár-kárenyhítés keretében rekord összeg, 50,6 milliárd forint kerül kifizetésre a gazdálkodók számára. Ebből 49,7 milliárd forint az aszálykárok után, a többi forrás pedig más káresemények ellentételezésére szolgál.
Tavaly a mezőgazdasági területek 80 százalékát érintette a súlyos szárazság, 1,45 millió hektárra jelentettek be aszálykárt. Azok a termelők kapnak teljesebb kompenzációt, akik nem csak a kötelező agrárkárenyhítési rendszerben fizették az önrészt, hanem öngondoskodás keretében üzleti alapú biztosítást is kötöttek.
De nemcsak a gazdálkodók, hanem a mezőgazdasági biztosítók számára is nehéz év volt a 2022-es – emlékeztetett Baranyi Szabolcs, akinek a
A Groupama 25-28 százalékos részesedésével a második legnagyobb agrárbiztosítónak számít itthon.
Rekordszámú, 2600 feletti agrárkárbejelentés érkezett hozzájuk, 70 százalék aszály, 20 százalék pedig jégverés miatt. Nem volt még ilyen veszteséges évük, de a rendkívüli volumen ellenére sem maradtak el a teljesítéssel. Az érintett gazdálkodóknak 14 napon belül kifizették az aszálykárt, illetve az előleget. Annál is inkább, mivel az aszályhelyzeti kormányzati intézkedések miatt heti elszámolással tartoztak az MFB felé.
Az Agrárminisztérium március elején közleményben hívta fel a gazdálkodók figyelmét, hogy a mezőgazdaságot sújtó, szélsőségesebbé váló időjárás miatt érdemes mezőgazdasági biztosításokat kötni a termelést nehezítő kockázatok kezelésére, amelynek a díjához az idei esztendőben is az egységes kérelemben igényelhetnek támogatást a gazdálkodók.
A tárca célja, hogy a károk csökkentését szolgáló technológiai fejlesztések és termelési gyakorlatok szélesebb körű alkalmazásának ösztönzése mellett a növénytermesztők és a kertészek minél nagyobb számban egészítsék ki kockázatkezelési eszköztárukat a kárenyhítési alapban való részvétel mellett.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
