A sonka bizalmi termék

Míg az előző európai uniós támogatási ciklusban 468 milliárd forint jutott az élelmiszeripar modernizálására és versenyképességének fokozására, az előttünk állóban legalább 750 milliárd forintot tervez erre a célra fordítani a kormányzat – hangsúlyozta dr. Nobilis Márton, élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár.

Húsvétkor is magyar alapanyagból készült, megbízható forrásból beszerzett, Magyarországon előállított húskészítményeket érdemes választani a boltokban és a piacokon. Vegyünk inkább kevesebbet, de abból jobb minőségűt válasszunk! – tanácsolta dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi és -Technológiai Intézetének vezetője. A szakember egyebek mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy

Kiemelte azt is, hogy egyes nézetekkel ellentétben igenis van létjogosultsága a sonkakészítésben a nitriteknek, mivel ezek hozzájárulnak az élelmiszer-biztonság növeléséhez, a tartósításhoz, a szép színhez, de az élvezeti értéket és az emészthetőséget is növelik.

A nyers, hőkezelt és formában vagy bélben hőkezelt sonkáknak is megvan a maguk helye, élvezeti és tápértéke a fogyasztásban, de fontos tudni, hogy fehérjetartalmuk nem egyforma.

Vásárlás előtt érdemes megnézni a készítmények fehérjetartalmát, az adalékanyagok típusát és mennyiségét. Hasznos és érdekes információkat találnak a fogyasztók a magyarelelmiszerkonyv.hu oldalon.

A hús „bizalmi termék”. Olyan gyártótól, olyan forgalmazótól vegyük az ünnepi asztalra valót, amelyben eddig nem csalódtunk! – javasolta Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke. Kétes eredetű terméket, amelynek a címkéjén a gyártót nem tüntetik fel, ne vegyünk! Nagyon sokféle minőségű húsvéti füstölt áru található a piacon, de nem ugyanaz a 2 000 forintos gyorsérlelt, főtt sonka és a 3 500 forint feletti, hagyományos érlelésű sonka. Vásárláskor gondosan ellenőrizzük a minőségmegőrzési idejét és csak legális, a Hússzövetség tagjai által gyártott magyar terméket vegyünk.

A szakember a hazai húsipar aktuális helyzetét és kilátásait is ismertette a sajtótájékoztató résztvevőivel. Mint mondta, nagyon sok, egymással ellentétes hatású tényező teszi rendkívül bizonytalanná a piacot. Nem lehet tudni, folytatódik-e a takarmánygabonák árának csökkenése, és ezzel megáll-e a sertéstenyésztés önköltségének növekedése. Óriási kérdés, hogy miként alakulnak az ágazat számára kiemelt jelentőségű energiaárak, folytatódik-e az állatállomány csökkenése, meddig esik vissza az EU-s és a hazai kereslet a sertéshús iránt, és növeli-e Kína a sertéshúsimportját az afrikai sertéspestis ismételt megjelenése miatt.

Felhívta a figyelmet, hogy

amely egyértelműen az ársapka kedvezőtlen hatása. Az ágazat szereplői nagyon várják a kormányzati intézkedés kivezetését, mivel az aláássa azokat az eredményeket is, amiket a kiskereskedelmi láncoknál sikerült elérni a hazai húskínálat előnyben részesítése terén.

Bár a sertéshúsok és húskészítmények fogyasztói árának növekedése folyamatos volt tavaly, a mértéke lényegesen elmarad a meghatározó önköltségtényezők emelkedésétől, amilyen az 90 százalékkal drágult élősertés, a többszörösére nőtt energiaár, illetve a munkabérek növekedése.

Kiemelte: az átlagkeresetek az EU-csatlakozásunk óta lényegesen nagyobb mértékben növekedtek, mint a húsárak. Bármennyire is fájdalmas, meg kell jeleníteni a fogyasztók felé a termékek valódi önköltségét. Tőlük és a kereskedelmi partnerektől is a megértést, valamint a realitások elfogadását kérte, mert mint mondta: csak így van esély arra, hogy 2, 3, 5 év múlva is legyen magyar húsipar, megfelelő mennyiségben és minőségben legyenek hazai húsok és húskészítmények az üzletek polcain.