A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területén, a futópályák, gurulóutak, parkolók, állóhelyek és hangárak közötti nagy kiterjedésű gyepen Magyarország egyik legjelentősebb ürgeállománya él - olvasható a közleményben.
A világállományhoz hasonlóan a magyarországi állomány is az alkalmas élőhelyfoltok számának drasztikus csökkenésével erősen visszaszorult, ezért a fajt 1982-ben védetté nyilvánították. A megmaradt élőhelyfoltok csökkenése mellett problémát jelent azok egyre erősebb elszigetelődése is, ma már ezek az élőhelyfoltok szinte kizárólag önálló, egymással nem kapcsolatban álló ürgepopulációk.
europaischer_ziesel_in_hockstellung.jpg

A budapesti repülőtér üzemeltetője a madarak és a vadon élő állatok védelmét a Madár- és Vadvédekezési Kézikönyvvel összhangban szabályozza.
Az április 3-ai, nagy területre kiterjedő ürgefelmérés során a szakemberek alaposabb képet fognak kapni a repülőtér ürgeállományának térbeli eloszlásáról. A felmérésben részt vesznek a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. természetvédelmi szakemberei is, akik az Agrárminisztériummal közösen működtetett Vadonleső Programban - 17 másik védett állat- és növényfajjal együtt - az országos ürgeelterjedést és bizonyos veszélyeztető tényezőinek adatait gyűjtik önkéntesek aktív közreműködésével, immáron közel másfél évtizede. A felméréssel jelentős adatállománnyal bővíthetik az adatbázist, hiszen a helyszínről eddig kevés adattal rendelkeztek - írták.
Hozzátették: az áttelepítésre azért van szükség, mert a repülőtér egyes gurulóútjait, illetve előtereket repülésbiztonsági előírások miatt néhány méterrel ki kell szélesíteni, a felújítással érintett területeken pedig ürgék is élhetnek. A szélesítésre azonban a magyar jogszabályok szerint csak az ott élő ürgék kitelepítése után kerülhet sor.
Kiemelték: a befogott ürgék a repülőtéren belül távolabb kijelölt, biztonságosabb, csenkesz dominálta gyepterületen kapnak új otthont.