Back to top

Vadvirágszőnyeg a ligeterdőben

A Kerka-mente jellegzetes élőhelyét mutatja be a Lenti Parkerdőben kialakított 1,5 kilométer hosszú Vadvirág tanösvény, amelyet a Zalaerdő Zrt. jóvoltából 2015 tavaszán vehettek birtokba a látogatók. A tanösvény a játszva tanulás elve szerint készült sok izgalmas forgatható, mozgatható elemmel a kicsiknek, a nagyoknak pedig érdekes információkkal a környék növény- és állatvilágáról.

A parkerdő Lenti keleti határában, közvetlenül a Kerka partján terül el. Gyalogosan és kerékpárral egyaránt jól megközelíthető, de néhány parkolóhelyet kialakítottak az autók számára is. A terület minden évszakban szabadon látogatható, ám legszebb arcát a tavaszi időszakban mutatja: amerre a szem ellát, virágtenger borítja a talajt az erdőben.

A Kerka-patak a szabályozása előtt évente elöntötte a területet, és az időszakos vízborítás hatására tápanyagban gazdag talajon kiváló, magas biodiverzitású ligeterdő alakult ki.

lukacs_istvan_10.jpg

Csillagvirág
Csillagvirág
A felső lombkoronaszint jellemző fafajai a kocsányos tölgy, a magas és a magyar kőris. Kísérő fafajként a második koronaszintben előfordul a mezei szil, a mezei juhar, a zselnicemeggy, a gyertyán, a kislevelű hárs, valamint a vadalma és a vadkörte. Régi patakmedrek, holtágak mentén megjelenik a mézgás éger és az idegenhonos amerikai kőris. Cserjeszintje is fajokban gazdag, az idős, kiritkult állományok alatt szinte áthatolhatatlan akadályokat képez, benne veresgyűrű sommal, galagonyával, kökénnyel és fekete bodzával. Mélyebb fekvésű területeken hamvas szeder borítja a talajt, a törzsekre borostyán kúszik. Gyepszintjében a lombfakadás előtt fényhez jutó tavaszi virágok szinte szőnyeget alkotnak.

A helyiek büszkesége

A mocsári kockásliliom, más néven kockás kotuliliom Magyarországon különösen ritka, éppen ezért büszkék rá a lenti emberek, hogy ilyen szépség található a környékükön. Ártéri rétek, lápos, erdős sávok védett, különlegesen kecses megjelenésű, hagymás évelő növénye. A tulipánéra emlékeztető bókoló virágai valójában nem szirom-, hanem lepellevelekből állnak. Népi elnevezései anyanyelvünk sokszínűségéről tanúskodnak, egyes vidékeken bíbicvirágnak, bíbictojásnak, fekete tulipánnak, kakukkvirágnak, konyócskának, szerencsemáknak és vadtulipánnak is hívják. Kotuliliomnak a tőzeg, vagyis a kotu miatt nevezik, utalva a vizes élőhelyre. Akár 20-30 centiméterre is megnő, azonban márciusban és áprilisban a dúsabb növényzet miatt nem könnyű észrevenni bókoló virágait. 2016-ban elnyerte az év vadvirága címet.

A hóvirágok az időjárástól függően akár már januárban előbújhatnak. Februárban a tavaszi tőzikék végtelen sokasága várja a látogatókat, friss illatuk már messziről érződik. Egészen április végéig egymás után bontják szirmaikat a tavasz virágai: a szellőrózsák, a kétlevelű csillagvirág, a rózsaszínes-lilás-kékes keltikék, a kisvirágú hunyor, majd a hazánkban ritka mocsári kockásliliom. Közülük a hóvirág, a tavaszi tőzike és a mocsári kockásliliom országosan védett faj, a virágaikat sem szabad leszedni!

A színes vadvirágokon kívül számos énekesmadarat figyelhetünk meg a kihelyezett etetők körül.

Ha csendesek és óvatosak vagyunk, láthatunk néhány cinkét, meggyvágót, szajkót vagy csuszkát. A szerencséseknek pedig a fekete harkály és a zöld küllő is megmutatja magát a közelben.

A Vadvirág tanösvény a területre jellemző keményfás ligeterdő gazdag növény- és állatvilágát, köztük a Kerkában élő halakat, valamint a Natura 2000-es területek jellemzőit mutatja be tematikus táblákon, illetve interaktív elemek segítségével. Külön táblákat kaptak az évszakok: a tavaszi virágpompa és a nyári madárvilág után következik a nagyvadfajok őszi élete, majd röviden olvashatunk a téli fakitermelésekről is.

Lukács István, Molnárné Vitális Anikó, Steyer Edina
Zalaerdő Zrt.

Fotók: Fűr Tamás, Kovács Tünde, Lukács István, Molnárné Vitális Anikó

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2023/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az ázsiai lódarazsak „már a spájzban vannak”

Az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) Délkelet-Ázsiában őshonos, társas életmódú darázsfaj. India északi területeitől Kínán és az Indokínai-félszigeten át Indonéziáig mindenütt előfordul. Nagyjából húsz évvel ezelőttig a magyarországi fauna szempontjából semmilyen szerepe nem volt ennek a fajnak...

Rétegvízzel teszik termővé a sivatagot. De meddig?

Irak elkezdett sivatagi kutakat használni az öntözésben, aminek az eredményeként idén megduplázódott az országban a búzatermő terület, elérte a 8,5 millió danamot, ami kb. 850 ezer hektár.

Ősláp és erdőrezervátum

Magyarország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdőtömbje, Somogy zöld szíve 1993 óta áll a KASZÓ Zrt. gondozásában. Története azonban sokkal régebbre nyúlik vissza, már hercegi tulajdonban is színvonalas, fenntartható gazdálkodás zajlott a területen. Ezt az örökséget őrzi az erdőgazdaság, miközben óvja és népszerűsíti a természeti értékeket, köztük a Kaszó település határában lévő Baláta-tavat.

Az EU megkettőzi nyáron az erdőtüzeket oltó légiflottáját

A nyári szezonra készülve az Európai Unió megkettőzi az erdő- és bozóttüzek oltására felkészített légiflottáját - tájékoztatott az Európai Bizottság kedden.

A fa a 21. század építőanyaga

Sopronban a III. Erdei Szabadegyetem – döntéshozóknak című két napos eseményen június elején a faalapú gazdaság, az erdészet, a fa- és az építőipar szereplői és irányítói körüljárják a fa, mint megújuló nyers- és építőanyag alkalmazási lehetőségeinek kérdéseit.

Életbe vágó vízügyek

Az elmúlt évek tendenciáit figyelve azt gondolhatnánk, darázsfészekbe nyúl, aki a vízgazdálkodással akar foglalkozni. Főleg, ha teszi ezt törvényi szinten.

Egyre több problémát okoznak a medvék Románia keleti részében

Egyre több a panasz a túlszaporodott medveállományra Románia keleti részében, a székelyföldi megyék, települések vezetői után moldvai elöljárók is szóvá teszik a problémát.

Hogyan szedjük ki a kullancsot?

A jó idő beköszöntével egyre többen keresik fel a természetet. Ilyenkor a kirándulók, túrázók, kutyasétáltatók könnyen egy szorosan kötődő „baráttal” lehetnek gazdagabbak hazatértükkor, a kullanccsal. Ezekről a pókszabásúakról kért általános tájékoztatást az Ökológiai Kutatóközpont munkatársaitól Bányavölgyi Donáta, az AgroTime műsorvezetője.

Farkastörvény?

A farkas a hazai fauna egyik őshonos, ökológiai szempontból fontos faja. Ám pechjére ragadozó, így lépten-nyomon összetűzésbe kerül az emberrel. S általában ő húzza a rövidebbet…

Szoros együttműködést követel a természetkárosító bűncselekmények elleni fellépés

A klímaválság mellett ökológiai válság tanúi is vagyunk, amely válaszlépésekre kell, hogy késztessen minket – jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a LIFE SWIPE (Successful Wildlife Crime Prosecution in Europe) projekt záróeseményén, kedden.