Back to top

Dr. Almási István: A nagy halász

„Orvosként dolgozom Szekszárdon. A természetfotózás mellett vadászok, horgászok, gombászok és sok időt töltök madármegfigyeléssel is. Abban a szerencsében volt részem, hogy gyermekkoromat – immár több mint fél évszázada – a Mecsek lankái között tölthettem. Ez a környezet ideális volt arra, hogy kiélhessem a természet megismerése iránti vágyamat.”

„Annak ellenére, hogy családomban nem volt erdész, vadász, madarász, kisgyermek korom óta az volt legfőbb törekvésem, hogy a Természettel minél szorosabb kapcsolatba kerüljek. Fekete István, Kittenberger Kálmán és Széchenyi Zsigmond könyvei nagy mértékben erősítették meggyőződésemet, hogy csak úgy érdemes élni, ahogy ők is tették.

A Gondviselés kegyelméből Szekszárdra kerültem dolgozni. Annak idején nagyon gyorsan fölfedeztem a környék természeti szépségeit, köztük a Gemenci-erdőt.

Természetfotós témák szempontjából „mindenevő” vagyok, de az utóbbi években leginkább vadfotózással foglalkozom. Meggyőződésem, hogy az élővilág és a fotós technikák ismerete mellett a természetfotósnak törekednie kell a természeti területek tulajdonosaival és használóival való jó kapcsolatra. Én az eredményeim jelentős részét a Gemenc Zrt. vezetőinek és alkalmazottainak is köszönhetem. Több alkalommal eljutva álmaim kontinensére, Afrikába, arra a véleményre jutottam, hogy csodálatos helyek vannak a világban, de a legjobb fotós témák a lakóhelyünk közvetlen közelében találhatók.

A nagy halász
A nagy halász
Fotó: Dr. Almási István

Az itt bemutatott kép több mint egy évtizedes tervezés és próbálkozások sora után készülhetett el.

Régóta szerettem volna „megfotózni”, amikor a gemenci holtágak fogyatkozó vizében összeszorult halakat emlősök és madarak együtt prédálják. Ez nem ritka jelenség felénk, de ha esztétikus formában akarjuk fényképezni, akkor bizony nem egyszerű dolog.

Egy késő tavaszi terepfelderítés során figyeltem fel arra, hogy az egyik kiszáradó holtágban fényes nappal vaddisznók halásznak a vízimadarak között. Akkor nem voltak ideálisak a viszonyok a fényképezéshez. A szomszédos holtágban azonban találtam egy jó helyet, ahová lessátrat lehetett elhelyezni. Szerencsére sikerült szabadságot kivennem. Majd’ egy hétig ott töltöttem az összes hajnalt és délutánt. Amellett, hogy a fényképek kézzelfogható eredményei azoknak a napoknak, örök élmény marad számomra, amit a természet tobzódásának abban az epicentrumában tölthettem.”

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2023/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az ázsiai lódarazsak „már a spájzban vannak”

Az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) Délkelet-Ázsiában őshonos, társas életmódú darázsfaj. India északi területeitől Kínán és az Indokínai-félszigeten át Indonéziáig mindenütt előfordul. Nagyjából húsz évvel ezelőttig a magyarországi fauna szempontjából semmilyen szerepe nem volt ennek a fajnak...

Rétegvízzel teszik termővé a sivatagot. De meddig?

Irak elkezdett sivatagi kutakat használni az öntözésben, aminek az eredményeként idén megduplázódott az országban a búzatermő terület, elérte a 8,5 millió danamot, ami kb. 850 ezer hektár.

Ősláp és erdőrezervátum

Magyarország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdőtömbje, Somogy zöld szíve 1993 óta áll a KASZÓ Zrt. gondozásában. Története azonban sokkal régebbre nyúlik vissza, már hercegi tulajdonban is színvonalas, fenntartható gazdálkodás zajlott a területen. Ezt az örökséget őrzi az erdőgazdaság, miközben óvja és népszerűsíti a természeti értékeket, köztük a Kaszó település határában lévő Baláta-tavat.

Az EU megkettőzi nyáron az erdőtüzeket oltó légiflottáját

A nyári szezonra készülve az Európai Unió megkettőzi az erdő- és bozóttüzek oltására felkészített légiflottáját - tájékoztatott az Európai Bizottság kedden.

A fa a 21. század építőanyaga

Sopronban a III. Erdei Szabadegyetem – döntéshozóknak című két napos eseményen június elején a faalapú gazdaság, az erdészet, a fa- és az építőipar szereplői és irányítói körüljárják a fa, mint megújuló nyers- és építőanyag alkalmazási lehetőségeinek kérdéseit.

Életbe vágó vízügyek

Az elmúlt évek tendenciáit figyelve azt gondolhatnánk, darázsfészekbe nyúl, aki a vízgazdálkodással akar foglalkozni. Főleg, ha teszi ezt törvényi szinten.

Egyszerű módszer, hogy ne a rigók szüreteljék le a szamócát

Hobbikertészként csak egészen apró területen van lehetőségem pár tő szamócát termeszteni. Azonban néhány éve nem sokat ettünk belőle, mivel a rigók minden hajnalban leszüretelték az éppen megérett szemeket. Eleinte hálóval próbáltam védeni őket, ami ugyan sikeres volt, de borzasztó macerás, és nem is túl esztétikus...

Egyre több problémát okoznak a medvék Románia keleti részében

Egyre több a panasz a túlszaporodott medveállományra Románia keleti részében, a székelyföldi megyék, települések vezetői után moldvai elöljárók is szóvá teszik a problémát.

Szeretjük az izgalmakat: struccfarm Kemenesszentpéteren

A könyvelőként végzett Nemes Fédra és a kőművesnek tanult Müller Gábor Kanadában töltötte húszas éveit. Kalandvágyból indultak útnak, de egy idő után már nagyon hiányzott a család, így 2001-ben hazatelepültek. Biztosak voltak benne, hogy farmot szeretnének, mivel Gábor vidéken nőtt fel és mindig szeretett volna saját állatokat.

Hogyan szedjük ki a kullancsot?

A jó idő beköszöntével egyre többen keresik fel a természetet. Ilyenkor a kirándulók, túrázók, kutyasétáltatók könnyen egy szorosan kötődő „baráttal” lehetnek gazdagabbak hazatértükkor, a kullanccsal. Ezekről a pókszabásúakról kért általános tájékoztatást az Ökológiai Kutatóközpont munkatársaitól Bányavölgyi Donáta, az AgroTime műsorvezetője.