0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Isten nyila és a szegényember gesztenyéje

„Több mint húsz éve határoztam el, hogy egyszer megcsinálom a Tisza-tó csokoládéját. Nem a századik Milkát vagy mogyoróst, hanem a Tisza-tó egyediségét magában hordozó csokoládét, bonbont – mesélte Szabó István az Egy csepp Tisza-tó márka megalkotója, akivel a 30. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon találkoztunk.

Nagyon sok víz folyt le a Tiszán, és sokat hallgatta az üdülővendégek panaszait a hegyes tüskéikkel kellemetlenkedő sulyommagok miatt, amikor néhány éve egyikük, történetesen egy rajztanár a termés különleges formájára is felhívta a figyelmét. Azt mondta, kiváló logó lehetne belőle. Így történt, hogy gombhoz kabátot, logóhoz terméket alkotott, és megszületett egy lokális, semmire sem hasonlítható élelmiszermárka, amit Egy csepp Tisza-tónak nevezett el.

„Addig is itt volt, csak nem láttam a fától az erdőt!

Szinte minden Tisza-menti ember tudja, hogy az őseink fogyasztották a magját, főként lisztként feldolgozva. Régen egyházi tizedként is elfogadták a szegényebbektől. Én a teljes termést dolgozom fel, szörpként és kivonatként. Ez a kivonat adja a bonbonjaim töltelékének ízesítő anyagát. Ilyen formában az elmúlt évszádok alatt soha, senki nem dolgozta fel ezt a termést, de alkoholos párlatot sem készítettek belőle előttem. Az egyedisége pont abban rejlik, hogy olyan formában kerül a vendégek kezébe, mint még soha, ráadásul üzenetközvetítő ereje van a térségről, a történelemről a korábbi felhasználásán keresztül.”

A sulyom (Trapa natans) a mirtuszvirágúak (Myrtales) rendjébe és a füzényfélék (Lythraceae) családjába tartozó vízinövényfaj. Mivel más hasonló növény Magyarországon nincs, nem lehet összetéveszteni más fajjal. Holtágak növénye. Amikor beérik, termése a víz aljára süllyed vagy a víz messzire elviszi. Védett növény, de nagyon szapora – évente 100-130 termést hoz, amiből csupán mintegy 30 százalékban eszik ki a magot a vízi állatok -, és vízfelszínen úszó levélzete telepeket alkotva minden mástól elzárja napfényt. Ezért a Tisza-tónál engedélyezett a gyérítése. Hogy ennek a módját műholdról is ellenőrizni lehessen, sávosan kaszálják, ami messziről is érdekes látványt nyújt.

Itthon mindig vadon termett, de egy rokonát, a vízi gesztenyét a rizshez hasonlóan, mezőgazdasági kultúrnövényként termelik, főként Dél-Kelet-Ázsiában.

Nálunk, a Tisza-tónál csónakokból „szüretelik” a sulymot, de még a ’60-as években is előszeretettel szedték a fürdőző gyerekek édeskés íze és szomjoltó hatása miatt.

A vizek mellett élő emberek évezredeken át fogyasztották másodlagos élelmiszerként,

sőt, bizonyos időszakokban elsődleges élelmiszerforrásként szolgálta a nincsteleneket magas keményítő- és fehérjetartalmú magja. Gazdag K-vitaminforrás, sok vizet és sokféle ásványi anyagot tartalmaz. Táplál és vitalizál.

Magjának különleges formája – az ördögszarvra emlékeztető kinövésekkel – azt szolgálja, hogy biztosan belefúródjon az iszapba, ahonnan majd az új növény növekedésnek indul. Ha szilárd felületre állítjuk, egy tüskéje mindig felfele mutat. Ennek köszönhető, hogy fegyverként is használták, amit régészeti feltárások is igazolnak.

Láthatatlan kerítésként alkalmazták a lakókörnyezet körül,

de a bronzkorban fém dobócsillagot is mintázták róla, a török időszakban pedig méregbe áztatták és úgy szórták az ellenséges seregek elé. Állítólag innen ered az „isten nyila” kifejezés, amely arra utal, hogy a felfelé álló tüske mutatja, honnan származik a büntetés.

Az Egy csepp Tisza-tó édességeket és italokat valóban egy-egy csepp sulyomkivonat teszi különlegessé, amely herbás, kesernyés, gesztenyés utóízt eredményez az egyébként minden korkövetelménynek megfelelő – cukor-, tartósítószer-, színezék-, laktóz- és gluténmentes – termékeknek.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu