Sótonyi Péter, az ÁE rektora megnyitójában elmondta, a felkért előadók olyan aktuális témákkal készültek, amelyek a mindennapokban foglalkoztatják a gazdákat, mondhatni „húsba vágóak”.
A magyar állattenyésztés helyzetéről szólva annak a – sokak által osztott – véleményének adott hangot, hogy az finoman szólva sincs a legjobb állapotban. „Harminc éve 13 millió sertés volt az országban, ma már kevesebb, mint Szerbiában, számuk mindössze 2 millió 800 ezer. Vannak falvak, ahol korábban tízezer disznót adtak le egy évben, ma 50-et” – sorolta az elszomorító adatokat, hozzátéve, hogy azért maradtak még olyanok, mint például a Hód-Mezőgazda, amelyik több mint 40 ezer sertést bocsát ki évente.
Hogy ez a helyzet változzon, az egyetem bevezette a hetesi szolgálatot, amit különböző fajú állatok mellett kell eltölteniük a leendő állatorvosoknak. Ez idő alatt nem orvosi feladatokat látnak el, „csak” gondozzák, megismerik az állatokat. „Az Állatorvostudományi Egyetem hallgatói elkötelezettek, okosak, a mi felelősségünk, hogy megfelelően képzettek legyenek” – fogalmazott a rektor, majd arra kérte kollégáit, segítsék őket a haszonállatok irányába terelni. Az egyetem is ennek érdekében alapította a Marek József-ösztöndíjat, akik ezt megkapják, vállalják, hogy tíz évig gazdasági haszonállattal foglalkoznak. Tavaly 30, az idén 45 hallgató kapta meg az ösztöndíjat.
Ezt a célt, a gazdasági haszonállattartást vállaló állatorvosok számának növelését segíti az az együttműködési megállapodás, amit a konferencia előtt látott el kézjegyével Sótonyi Péter és Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója.
További cél, hogy a Hód-Mezőgazda Zrt. magas szintű képzési háttértámogatást nyújtson az egyetem oktatási tevékenységéhez, valamint a gyakorlatorientált képzési feltételek kialakításához.
„Valóban, a Hód-Mezőgazda Zrt. éves hízósertés-kibocsátása több mint 40 ezer, ám ennél a számnál is többet mond, hogy kocánként 4300-4600 kilogramm hízót értékesítünk” – ismertette kiváló eredményeiket Antal Gábor. Ennek eléréséhez a szakmai hozzáértés mellett tudományos háttérre is szükségük van, amit a már végzett és leendő állatorvosok biztosítanak számukra.
A rendezvényen részt vett Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes is, aki ez alkalommal arra kérte a már praktizáló és leendő állatorvosokat, hogy vidéki, vidékre kerülő értelmiségiként vállaljanak nagyobb társadalmi szerepet abban a közösségben, ahol élnek.
Az előadások előtt egy további ünnepélyes alkalomra is sor került: kitüntették Kemény Dénest, helyesebben dr. Kemény Dénest. Kevesen tudják, hogy a csapatával három olimpiai aranyérmet és számos világbajnokságot nyert szakedző 1978-ban doktorált az Állatorvosi Egyetemen. Most, a Magyar Állatorvosi Kamara tiszteletbeli tagjává fogadta. A Gönczi Gábor elnök által aláírt felkérő levelet a Csongrád Megyei Állatorvosi Kamara elnöke, Szalai János adta át Kemény Dénesnek.