Magyarország ökológiai területeinek részaránya mindössze 2,7 százalék – mondta dr. Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemei docense a boon.hu-nak. – A legnagyobb jelentősége a biotermékek fogyasztásának a legfejlettebb nyugat- és dél-európai, valamint a skandináv országokban van, élenjáró ezen belül is: Dánia, Svájc, Ausztria, Svédország, Németország, Luxemburg és Hollandia, ahol a biotermékek élelmiszerpiacon belüli részaránya meghaladja a 3 százalékot.
Amennyiben a biotermékekre fordított kiadások mértékét összevetjük az országok egy főre jutó nettó átlagkeresetével, egyértelműen arra a következtetésre juthatunk, hogy az egyes országok biotermék-fogyasztásának színvonala nagyon szoros korrelációban van a háztartások átlagjövedelmével.
Tekintettel arra, hogy a magyarországi átlagjövedelmek mindössze egynegyed és egyhatod részét teszik ki a biotermék-fogyasztásban legjelentősebb országokénak, hazánkban a biotermékek fogyasztása messze elmarad a fejlett bio szegmensekkel rendelkező országokétól, de még az EU-28 átlagától is.
Nemzetközi kitekintés
A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi docense tartott egy kis nemzetközi kitekintést is: a világ összes ökológiai termőterülete 2014-ben meghaladta a 43 millió hektárt, melyből legnagyobb arányban (csaknem 40 százalék) Ausztrália és Óceánia részesedik, második helyen pedig Európa áll a maga 27 százalékos részarányával. Az európai kontinensen az ökológiai gazdálkodás terén kiemelkedő jelentőséggel bír az Európai Unió, ugyanis 90 százalékban az EU-hoz kapcsolódik az európai ökogazdálkodás.
Az EU-28 elmúlt 10 évben produkált növekedése (60 százalék) meghaladja a világátlagot (50 százalék), és figyelemre méltó, hogy az EU-15 44 százalékos bővülése mellett a dinamikus növekedés – ennek több, mint háromszorosa (145 százalék) – az EU-13 tagállamaiban következett be.
Nem volt növekedés
– Magyarország ezen tendenciáktól messze elmarad, az ökológiai területek részaránya mindössze 2,7 százalék, a vizsgált 10 évben pedig gyakorlatilag semmilyen növekedést nem volt képes felmutatni, az ökológia területek mérete stagnál – fogalmazott dr. Apáti Ferenc.