Május 5-én normalizálódni látszott a koronavírus-helyzet. Jól érzékelhetően mindenki beletanult az új szituációba, legalábbis erre utalt a vezetők feszültségének enyhülése. Viszont a baj nem jár egyedül: csakúgy, mint tavaly, úgy lett tavasz és nyár a télből, hogy május 1-jéig alig kaptunk valami kis csapadékot. Ezúttal is három gazdaságot kerestünk fel.
gabona
A Magyarok Kenyere program nyitánya
A „Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem” program keretében Magyarországról és a környező országok magyarlakta településeiről ajánlanak fel búzát a gazdálkodók. A lisztté őrölt búzát Kárpát-medencei magyar gyermekek, családok ellátására ajánlják fel a szervezők.
KSH: márciusban 10,3 százalékkal nőttek a mezőgazdasági termelői árak
Márciusban 10,3 százalékkal magasabbak voltak a mezőgazdasági felvásárlási árak, mint egy évvel azelőtt, az éves áremelkedés 4,2 százalékponttal nagyobb volt a februárinál - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.
Állattenyésztés az eddigieknél is több figyelemmel
Az állattenyésztők számára nem rendkívüli a mostani helyzet. Évtizedek óta különleges óvatossági intézkedések vannak érvényben valamennyi telephelyen, ezeken a helyeken nem divat a turizmus. A nem szakemberektől is joggal várják el, hogy mielőtt belépnének egy-egy szarvasmarha-, sertés- vagy baromfitelepre, fertőtlenítsék a kezüket, lábbelijükkel pedig lépjenek rá a vegyszerrel átitatott szivacsra.
Árutőzsde: emelkedés Párizsban
A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel.
Komoly fejlesztéseknek köszönhetően a malomipar is helytállt
Miután Magyarország az Európai Unió tagjává vált, a szakembereknek be kellett látniuk, hogy a hazai malomipar lemaradt más tagállamokkal szemben. Hogy felvehessék a versenyt, az elmúlt 15 évben jelentős fejlesztések valósultak meg. A megfelelő anyagi forrással rendelkező vállalatok 150-300 tonna napi kapacitású malmokat hoztak létre, míg a kisebb malmok, fejleszteni híján, megszűntek.
A népek joga az élelmiszer-önrendelkezés
Jakab Istvánt, az Országgyűlés alelnökét, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnökét egyebek mellett arról is kérdeztük, tapasztalatai szerint mi okozza a legnagyobb fejtörést most a gazdáknak; a kistermelők, akiknek zöme elveszítette az értékesítési lehetőségeit, milyen segítségre számíthatnak?
Napraforgó, a hiányzó láncszem
Minden, többnyire 60–70 hektáron vagy ennél valamivel nagyobb területen gazdálkodó kárpátaljai földműves tudja, hogy Ukrajna napraforgó-termesztő nagyhatalom. Nem ritka, hogy az ország belső vidékein a bő termést biztosító csernozjomon tevékenykedő agrárholdingok tavasszal esetenként 10–15 ezer hektáron is vetik ezt az olajos növényt.
A cirok mint az egygyomrúak takarmánya
A cirok az egygyomrúak szemestakarmányaként is felveszi a versenyt az elterjedt takarmánynövényekkel. A legtöbb tévhit az egygyomrúak takarmányozása kapcsán övezi ezt a terményt, jóllehet a régebben problémát jelentő tannint már évtizedek óta nem tartalmazzák a nemesített fajták, amelyek beltartalma és tulajdonságai meglepően jók. Ráadásul a kártevőknek is jól ellenáll a növény.
Hogy áll a hazai állattenyésztés?
Ha minden rendben lenne, ezen a héten tartották volna az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokat. Hogyan élik meg ezt a helyzetet a kiállítás szervezői, a cégek? Erről is olvashat a Magyar Mezőgazdaság e heti, 19. számában. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke a lapnak adott interjúban összefoglalja a járvány tanulságait.