0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A gazda, akinek mákja van

A mák szedésekor ülök be a traktorba Pém Bálint mellé, aki az édesapja alkotta szerkezettel fésüli le a mákgubókat. A fésülés jól megy, a mákgubók 80 százaléka zsákba kerül. Az otthagyottakat majd a kombájn leszedi. Épp egy termelő mákját aratja, akinek valóban jóra sikeredett az őszi vetésű mákja: tiszta az állomány, egységes az egész tábla, könnyű is a szedése. Bálint 1 tonna feletti eredményt vár, szemben a környéken átlagos 7–8 mázsa terméssel.

Hét-nyolc mázsa már lehetővé teszi, hogy a gabonánál némileg magasabb árbevételt produkáljanak. Persze nem minden a jó termés, mert a mák ára évről évre nagyon változékony.

A tavaszi mák kevéssé illik a szárazabb, melegebb éghajlatú síkságokra, ezért a Duna mentén inkább az őszit preferálják. Itt a szemtermés hamar besülhet, viszont ez nagy alkaloidahozamot eredményezhet.

A máknövény egy apró szemből indul, kevés energiával, ezért eltart egy ideig, míg olyan növénnyé fejlődik, hogy konkurálni tudjon a gyomokkal.

Az április-május határozza meg, hogy milyen lesz a termés. Olyankor hirtelen ugrik, ha kedvez neki az időjárás, amihez tápanyag és csapadék kell.

Ennek az időszaknak az őszi mákok már begyökeresedve, 7–8 leveles állapotban áttelelve vágnak neki. Évről évre egyre nagyobb a kockázata, hogy a tavaszi mákot ki kell szántani.

Pém Bálint a Komárom melletti Patról származik, pedagóguscsaládból. Szülei a szocializmus alatt – több társukhoz hasonlóan – háztájiból egészítették ki a jövedelmüket. Akkor még működött a felvásárlói rendszer, amin keresztül értékesíteni tudták a felesleget. Pém Bálint ekkor tanulta meg: csak azután lehet kimenni a Dunára, ha a kert rendben van. A szülők később, nevelési célzattal, saját területet adtak neki, amiből megvolt a zsebpénze. Így szerette meg a növénytermesztést, és azt, hogy egy kis mag elvetéséből mi minden lehet.

A család elkezdte művelni a rendszerváltás után visszakapott 48 hektárját. A gimnáziumban Bálint matematika tago­zatos lett, majd pedig a Nyitrai Agráregyetemen folytatta tanulmányait, menedzsment szakon. Már egyetemi évei alatt kiváltotta a magángazda-engedélyét. Párjával, későbbi feleségével 15 hektáron kertészkedtek, 15 embert alkalmazva. Akkor még működött ugyan a felvásárlói rendszer, de szintén abban az időszakban érkeztek meg Szlovákiába az üzletláncok. Ennek következtében a felvásárlók egyik évről a másikra eltűntek, amivel a kertészetük piaca is megszűnt.

Ekkor stabilabb növényeket kerestek, olyanokat, amelyek nem igényelnek tárolást, mosást, csomagolást. Pályázati lehetőségek akkor még nem voltak, hogy saját feldolgozósort építhessenek. Viszont már az EU-ba lépés előtt – akkora már 150 hektárosra duzzadt a gazdaság – részt vettek az előcsatlakozási programban. Traktor és kombájn vásárlására nyertek támogatást. Tulajdonképpen emiatt maradt Pém Bálint a mezőgazdaságban, és nem váltott át a közgazdaságra.

A morfinos mák elvileg fogyasztható volna, hiszen magában a mákszemben nincs morfin. Viszont a szem felülete olyan, mint a golflabdáé, és a mélyedésekben megül a gubó morfinos pora. Nem véletlen, hogy nagyanyáink mosták a mákszemeket, majd megszárították, de hőkezeléssel is csökken a tartalma. Ma minden állam szabályozza, mekkora lehet az étkezési mák morfintartalma. A német, az osztrák és a cseh norma 25 mg/kg-ot enged, amit morfinos mákkal nem lehet elérni. Pém Bálinttól is megköveteli az osztrák partnere a 10 mg/kg alatti tartalmat – természetesen felárért. Mellékszál, hogy a világpiacon a 70 mg/kg feletti morfintartalmú mákok 30–40 százalékkal olcsóbbak, mint az étkezésiek. Morfinos mákkal, a szlovákiai gyakorlat szerint, gubóval együtt 1,4–1,5 tonnás hozamot lehet elérni, amiért a morfintartalmától függően 1–1,1 euró körüli árat kapnak.

Természetesen keresték a további lehetőségeket, hiszen a területeiket már nem lehetett bővíteni. Ekkor kezdtek el mákot termelni. Abban az időben még előre lekötötték a termést, de még így is kifizetődőbb volt, mint a gabona. Ezután megpróbálták a csomagolást és az értékesítést is a saját kezükbe venni. Azóta 400 hektáros gazda lett, és ügyesen kihasználja a pályázatokat: először a raktárakat fejlesztette, majd tisztítógépet, aztán csomagológépet állított be.

Rögtön az önállósuláskor elkezdték kézzel szedni a mákfejeket, mivel így magasabb áron lehet értékesíteni.

Ugyanis kombájnolva a mákszemek legalább 0,5 százaléka megsérül, ami idővel avasodáshoz, a mag megkeseredéséhez vezet. Ezt a kézi szedéssel lehet kivédeni.

Pém Bálintnál a „kézi szedés” félig gépesítve folyik, mert a mákgubók nagy részét egy ügyes szerkezettel fésülik le. Ez a gép 30–40 ember munkáját helyettesíti, ami a mostani munkaerőhiányos időkben nagy segítség, főleg nagy melegben. Ráadásul a gubó tökéletes csomagolás a máknak. Kipróbálta, hogy a gubóban 3 éven keresztül is megtartotta a minőségét a mákszem. Tehát ő a gubókat raktározza, és így folyamatosan friss mákot tud kínálni.

Pém Bálinték háromféle színű mákot termelnek. A fehér mák inkább hegyvidéki növény, és annyira emlékeztet az íze a dióra, hogy a kiváltására is alkalmas. A síkságon kevesebbet terem, de van piaca, például a dióallergiások körében. Ha a termésátlagát sikerülne stabilizálni, akkor még igényes betakarítás esetén is olcsóbb lehetne a diónál. Külön probléma, hogy az évek során megtartsák a mák fehér színét.

A barna mák íze a napraforgóéra, a szotyira emlékeztet. Pém Bálint szerint a süteményeknek annyira változatos ízvilágot ad, hogy volna értelme külön foglalkozni vele. Akiket megkínált vele, azok közül volt, aki szezámot, mások napraforgót, megint mások mogyorót vagy gesztenyét mondtak. Sokan el sem hiszik, hogy ez mákos töltelék volna.

Szerinte mindegyik fajtához meg kell találni a hozzá legjobban illő gyümölcsöt. Neki a barna mák körtével vagy őszibarackkal tetszik a leginkább, a kék mák mellé pedig a meggy, az alma és a citrusfélék a kedvenc kombinációi.

A kék mákok közül egy osztrák őszi fajtát, a Zenót részesítik előnyben, a színe, az íze, a termésbiztonsága és alacsony morfintartalma miatt. Az, hogy lilán virágzik, még különlegesebbé teszi a fotósok számára – már ha megengedi fotózni a gazda, engedély nélkül ugyanis tilos bemenni a máktáblába.

Kedvence egy új szlovák fajta, az Azurit, ami csodálatosan kék, illetve a kissárosiak Harlekin fajtája. Tavasziak lévén ezek termése 20–30 százalékkal alacsonyabb, ezért főleg biotermelésben használja őket.

Korábban 100 hektár körül vetett mákot, de ezt most 4–5 hektárra csökkentette, mivel nemrég átállt biotermelésre. Ahogy mondja, biomákot termelni a bizonytalannál is bizonytalanabb, hiszen nem használhatja a bevált peszticideket. Próbálkozik növénytársításban elindítani a mákot, és eddig a retek hozta a legjobb eredményt. De nagyon büszke rá, hogy tavaly ő volt az első Szlovákiában, aki hitelesített biomákkal tudott a piacra lépni. A kísérletezést nem hagyja abba, mert a nyugati piac az összes biomákot vinné.

Az étkezési mák piacát a csehek mozgatják a maguk bő 40 ezer hektáros vetésterületével, amihez Szlovákia 5–6 ezer hektárral társul. A csehek a világ legnagyobb máktermelői közé tartoznak – igaz, ők nem termelnek mákot alkaloidok – például morfinok – kinyerésére. Szlovákia viszont mind étkezési célra, mind morfinnak termeszti, nagyjából fele-fele arányban. A morfinmák egyik legnagyobb integrátora a Slovak mak vállalat, amely a gazdáktól a mák és az összetört gubók keverékét vásárolja fel, amit kiszitál, majd a nagy hagyományokkal rendelkező galgóci gyógyszergyárban nyerik ki a gubókból az alkaloidokat.

Szlovákiában a szocializmusban is a maihoz hasonló volt a mák vetésterülete, bár a rendszerváltás után 1000 hektár alá csökkent, mert egy időre megszigorították a máktermesztés feltételeit. Az utóbbi években viszont enyhítettek a szabályozáson. Pár évvel ezelőtt nemcsak engedélyt kellett szerezni a termesztéséhez, hanem az állami gyógyszerfelügyelet is vizsgálhatta, hogy milyenek feltételek között raktározzák a mákot, és nekik legalább annyi papír kellett, mint az egészségügyi minisztérium engedélyeihez.

A gyógyszerfelügyelet már nem szereplő, de kétévente tanfolyamra kell járnia és vizsgát kell tennie a termesztőknek. Ez 100 négyzetméter feletti mákterület esetén kötelező. Nem támadják ezt a törvényt, mert jobbnak tartják, mint a környező országokban érvényben lévőket. Csehországban ugyan jóval egyszerűbb a szabályozás, viszont nem lehet olyan mákfajtát termeszteni, aminek 70 mg/kg felett van a morfintartalma.

Szlovákia az étkezési mák szempontjából nagyon jó termőhelyekkel és nagyon jó fajtákkal rendelkezik. A csehek is sok szlovák fajtát használnak, amelyek többségét a kissárosi (Malý Šariš) kutatóintézetben nemesítették.

A hagyományos mákot ma már inkább gazdatársaival termelteti meg. Ahogy mondja, a környéken idén mintegy 170 hektáron vetettek mákot a partnerei – igaz, ebből az aratásra csak 70 hektár maradt. Ez elég jól jelzi a máktermesztés bizonytalanságát. Tavasszal még dönthetnek a mák kiszántásáról, akkor még vethetnek helyette kukoricát. A mákhoz használt kelés előtti gyomirtókat tűri a kukorica.

Pem Bálinték „Pemak” márkanév alatt értékesítik a mákot. Idénre tervezik az üzletláncokban való megjelenést.

Eddig saját online boltjukban árulták, és elmondása szerint a kézzel szedett zacskózott mákjuk nem drágább, mint az üzletekben kapható bizonytalan eredetű mák.

A honlapjukon számtalan más terméket is árulnak: péksüteményeket, mákos mézet, sőt, mákpálinkát is. Minden terméknek megvan a maga története, például a mézes máknak is, amit Bálint laktózérzékeny húga talált ki. Egy finom édességet keresett, aminek van kalciumtartalma is. Így született a krémmézzel kevert darált mák, ami akár a Nutellát is pótolhatja. Őt is meglepte, hogy a darált mák a mézben nem romlik meg. Természetesen ezeket már nem ők gyártják, inkább ügyes helyi kézműveseket keresnek, hiszen Pém Bálinték is azzal szeretnének foglalkozni, amihez a legjobban értenek.

Pém Bálint a magyar állam által finanszírozott Baross Program keretében már a biotermeléssel pályázott. Egy konzorcium tagjaként gluténmentes feldolgozóra nyertek támogatást a nagyléptékű programok keretében. Szárító és tisztító telephelyet építenek, amibe kisebb gazdákat is integrálnának, illetve speciális gépekkel és talajmozgatás nélküli technológiákkal segítik a gazdákat. A telephely forgalmát gondosan ellenőrzik majd, nem kerülhet be gluténtartalmú alapanyag. Ez a projekt azért is szép, mert egy másik konzorcium, aminek egy kipróbált kollégájuk a tagja, szintén sikeresen pályázott, és ez dolgozná fel a Pém Bálinték által termelt alapanyagot. Azonkívül teljesen robotizált raktárban tárolná, és a kiskereskedelemnek is az értékesítené, vagyis a teljes termékpályát lefednék. De ez már egy másik történet.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság