A lakás sokszor egész évben meleg és száraz klímája ideális környezet lehet például a takácsatkák számára, és ha valahogy rákerülnek a szobanövényeinkre, gyorsan megfigyelhetők lesznek a jellegzetes hálóik, és gyakran láthatjuk a szívogatásuk nyomát is.
Honnan is kerülhetnek a lakásban tartott szobanövényekre ezek a kártevők? Sokszor már fertőzötten vesszük őket.
Elég a dísznövény- vagy a virágkereskedésből néhány nőstény atka, amely a lakásba kerülve gyorsan elszaporodik, és a kártétele rögtön szembetűnik. De a nyári időszakban mi magunk is elfertőzhetjük a növényeinket, ha esetleg rövidebb-hosszabb ideig a kertben vagy az erkélyen tartjuk azokat, ugyanis a környezetükből gyorsan áttelepülhetnek rájuk az atkák.
De nézzük, milyen atkák is jelenhetnek meg leggyakrabban a szobanövényeinken.
Közönséges takácsatka
Hazánk egyik leggyakoribb takácsatkafaja, a közönséges takácsatka (Tetranychus urticae) nagyon sokféle tápnövényről ismert. Igazi szélsőségesen polifág atka, ráadásul az egész világon elterjedt, így a tápnövényeit szinte számba sem lehet venni. A hazai fajok közül a T. turkestani atkára hasonlít, annyira, hogy csak nagyon alapos vizsgálattal lehet elkülöníteni őket. Bár lehet, hogy a két faj azonosítása nem is szükségszerű, hiszen védekezni ugyanúgy tudunk ellenük.
A nedvesebb, hűvösebb körülményeket nem kedvelik, így ha a lakás páratartalmát emeljük, az kevésbé lesz kedvező a számukra.
Borostyán-takácsatka
Alkalmanként a szobaborostyánon is megjelenhet a borostyán-takácsatka (Bryobia kissophila), amely a hazai borostyánnövényeken mindenhol előfordul. Jellegzetes kárképe nincs, nagy tömegű károsítás esetén a levelek sárgulása, majd elszáradása utal a jelenlétére.
Orchideaatka
Az orchideaatka (Tenuipalpus pacificus) nem takácsatka, hanem a közeli rokon laposatkák (Tenuipalpidae) családjába tartozik. Apró, maximum fél milliméteres, narancssárgás idegenhonos atka, amely a trópusokról került Európába, így hazánkba is. Kizárólag lakásban tartott orchideákon (pl. Phalaenopsis, Dendrobium és Laeliocattleya) fordul elő. Nagyon jellegzetes kárképe van, hálót a többi laposatkához hasonlóan nem sző, azonban az orchidea levelei a sok apró, fehéres, pontszerű szúrásnyom miatt ezüstös színűek lesznek.
Ez az atka azonban nemcsak a leveleket, hanem a virágot és a virág szárát is szívogatja, így lehetetlenné teszi a virágok kifejlődését.
Kaliforniai laposatka
Ez a trópusi eredetű laposatkafaj (Brevipalpus californicus) nem őshonos nálunk és a hazai éghajlati viszonyok nem megfelelőek a számára, így kizárólag lakásban vagy botanikus kertek üvegházaiban fordul elő. Apró, vörösesbarna színezetű atka, amelyet jellegzetes mintázata alapján lehet elkülöníteni a rokon fajoktól. De nagyban nehezíti ezt, hogy négy úgynevezett morfotípusa van.
több növényi vírus, például a nuclear citrus leprosis virus, a citrus leprosis virus N (CiLV-N), illetve a citrus necrotic spot virus (CiNSV) átviteléért is felelős. Így nemcsak a növény szívogatásával okoz kárt, hanem a különböző vírusok terjesztésével is. Apró termete és nem szembeszökő kárképe miatt a hazai gyakoriságát nem ismerjük.
Védekezés
Ha védekezni szeretnénk ellenük, jól jöhetnek a különböző atka elleni szerek, de sok állatot el tudunk távolítani a növény zuhanyos lemosásával is. Szintén hasznos lehet a kereskedelmi forgalomban kapható ragadozó atkák bevetése, amelyek jelentősen tudják csökkenteni a takácsatkák számát a szobanövényeken. Sajnos a laposatkák ellen nem hatásosak. De talán
a megelőzés a legfontosabb, a megvásárolni kívánt növényen ne legyen atka, illetve ha nyáron kivisszük a növényeinket a szabadba, a behozatal után mindig kezeljük azokat atka elleni szerekkel.
