0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A kertészet

A magyar gazdaságban számottevő szerepet játszik a mezőgazdaság, azon belül a kertészet igényli a legtöbb hozzáértő, gondos kézi munkát és különösen jelentős a tájkép, környezetünk alakítása és megőrzése szempontjából.

Az összes mezőgazdaságilag művelt terület 1,4 százalékán gazdálkodó kertészek a teljes kibocsátás 9 százalékát termelik meg, tehát jóval értékesebb termékeket hoznak létre, mint a szántóföldi mezőgazdaság. Egy hektár gyümölcsös termelési értéke fajtól és művelésmódtól függően 5–10 millió forint is lehet, ennek ellenére nincs itthon elég friss gyümölcs még a hazai fogyasztás fedezésére sem.

A hazai gyümölcstermés 800 ezer tonna körül alakul, legnagyobb hányada az alma (60 százalék), majd az őszibarack. Ezután a meggy és a szilva következik egyenként 7–8 százalékos részesedéssel. A kajszi aránya 5 százalék az összes termésben. Termeloi árakon számolva körülbelül 60–65 milliárd forintos értéket állít elő az ágazat. Nagy az export aránya, a termés közel fele külföldön talál vevőre, ugyanakkor a hazai fogyasztás kielégítésére olyan gyümölcsöt is kell importálnunk, amit itthon is termesztünk. A magyarországi gyümölcsfogyasztás körülbelül harmadát kell külföldi áruból fedezni. Az export/import egyenleg azonban továbbra is pozitív, vagyis több gyümölcsöt adunk el külföldre, mint amennyit onnan vásárolunk.

Gyümölcs és egészség

Különböző variációkban ismert mondás Európában, hogy napi egy alma távol tartja az orvost. Az utóbbi évek kutatásai szerint ez teljesen megalapozott kijelentés: a gyümölcsökben számos olyan emberi egészségre hasznos anyagot találunk, amely különböző betegségek megelőzésében játszik szerepet. A mindenki által ismert vitaminokon kívül sok antioxidáns (poli fenolok, antocianinok), ásványi anyag, emésztést segítő rost az, amitől a kedvező hatás ered. Különösen magas az antioxidánsok menynyisége a piros gyümölcsökben: bodza, málna, szamóca, meggy. Hivatalos egészségügyi ajánlásokban napi 600–800 gramm zöldséggyümölcs fogyasztása szerepel, amivel a daganatos betegségek 30–40 százaléka megelozhető, illetve a szív- és érrendszeri betegségek kockázata is csökkenthető. Sajnos mi, magyarok az ajánlott adagnak körülbelül a felét esszük meg naponta, az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás pedig 60 kilogramm évente. Leginkább almát és őszibarackot eszünk, majd a meggy, cseresznye, málna, körte és szilva a sorrend.

Az Európai Unió 60 százalékos támogatásával futó iskolagyümölcs programot éppen ezért vezették be. Várható, hogy a gyerekek fogyasztási szokásainak alakítása kihat későbbi egészségükre, illetve az egész családéra. Magyarországon is kiterjesztették a programot a zöldségekre, 310 ezer kisdiákhoz jutnak el a friss termékek.

Mindebből első pillantásra is nyilvánvaló, hogy hatalmas lehetőségek kihasználatlanok a gyümölcstermesztésben, pedig nem is említettük a könnyen elérhető európai piacokat. Hazánk fekvése nem csak a termesztés szempontjából kedvező, hanem a kereskedeleméből is: 500– 1000 kilométeres körzetben 500–800 millió fogyasztót érhetünk el. Különösen az északi tagországok számítanak komoly felvevőpiacnak, náluk ugyanis csekély a saját gyümölcstermés.

Az Európai Unió 27 tagországa közül gyümölcstermesztésben a 9–10. helyet foglaljuk el annak ellenére, hogy a magyarországi termésátlagok jócskán elmaradnak az európai átlagtól. Ebben a korszerű, nagy tőszámú ültetvények nem kielégítő aránya, az öntözés hiánya és a kevéssé biztonságos termőhely játssza a főszerepet.

Rengeteg a tennivaló az ágazatban, derül ki a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet ágazatot átfogó szakmai fórum jelentéseiből, a következő uniós ciklusra készülő stratégiájából. Számításaik szerint csak almából 900 ezer tonna lenne értékesíthető (ebből 400 ezer tonna asztali alma), hosszú távon is biztosnak látszik 70–80 ezer tonna ezer tonna körte, őszibarack és kajszi piaca. Bodza és szamóca esetében a piaci igény 16–17 ezer tonna, cseresznyéből 13, dióból 7,5 ezer gyümölcsnek

Az ültetvényeknél alapvetően fontos a vírusmentesítés, a fagy- és jégvédelem megoldása, az öntözés kialakítása. Vissza kellene térni a magyar és külföldi fajták hazai kísérleti termesztésére, értékelésére, amihez állami forrásokra van szükség.

Környezeti hatások

Igen elterjedt a gyümölcstermesztésben az ellenorzött, környezetkímélő módszerek alkalmazása, egy 2010-es összesítés szerint a terület felén-kétharmadán folytatnak úgynevezett integrált termesztést. Ennek a módszernek szigorú nemzetközi és hazai követelményrendszere van, a növényvédő szerek használata korlátozott. A készítményeket három csoportba sorolják: vannak az integrált termesztésben egyáltalán nem használható szerek, az évente csak egyszer használhatók valamint az ún. „zöld” szerek, melyek az engedélyüknek megfeleloen alkalmazhatók. Kötelezo a növényvédelmi előrejelzés, a hasznos élo szervezeteket kímélni kell, a madaraknak pedig odúkat kialakítani a gyümölcsösben. Kívánatos a füvesített sorköz, illetve a hasznos rovaroknak táplálékot adó természetes növényzet megtartása, virágzó sávok, sövények kialakítása.

A természetes körülményekhez a biotermesztés áll legközelebb, amikor csak biológiai növényvédő szerek vethetők be a betegségek és kártevők ellen, tilos a műtrágyák és a gyomirtók használata. Magyarországon még kevés a biogyümölcsös, arányuk egy százalék körüli. Ebben a rendszerben lehetne művelni a betegség ellenálló tájfajtákat.

    

Forrás: