0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A ló akarjon dolgozni

Magyarországra, egész pontosan a pilisjászfalui Unikornis Lovardába látogatott kurzust tartani Thamar Zweistra, illetve Leunus van Lieren ötcsillagos holland mesteredző, a 2017-es holland Év tenyésztője díj birtokosa, aki az elismerést azzal érdemelte ki, hogy saját istállójában, a Hexagonban 22 nemzetközi nagydíjas lovat tenyésztett és képzett ki Thamar Zweistra és fia, Lauren segítségével.

Nagy meglepetésként érte Leunus van Lierent a tavalyi elismerés. Mint elmesélte, a díjátadón a közönség soraiban ülve épp azon viccelődött, hogy olyan ez, mint amikor a színészeknek a vége felé jár a karrierjük, és mindenféle díjakat kapnak, majd ezek után hallotta meg, hogy őt szólítják.

Tény, hogy a jó tulajdonságok a lóval születnek, de csak kiképzéssel tudjuk ezeket felszínre hozni – vallja.

Az egyik legfontosabb szempont számára, hogy a ló akarjon dolgozni – Hollandiában például sok olyan, amúgy kiváló ló található, amelyik nem akar dolgozni. A Hexagon istállóban 10 embert foglalkoztatnak, nem nagy kancalétszámmal tenyésztenek, négy csikó született tavaly, hét lesz az idén, tehát viszonylag kis tenyészet, de nagyon erős szelekciót alkalmaznak. Leunus húsz évig dolgozott teljes munkaidőben kovácsként, a napjai úgy teltek, hogy reggel az istállóban kezdett, utána körbejárta az ügyfeleit, hazament tanítani, aztán lelovagolta a lovait és így még maradt néhány óra alvásra is. Amikor három nagydíjas lovuk egyszerre bizonyított, senki nem hitte el, hogy ilyen jók, így mindig doppingvizsgálatra vitték őket a versenyeken. Számára nagyon fontos mondat, hogy figyeljünk, mit kívánunk, mert meg fog valósulni.

Hogy a lovasok az év eleji edzőtáborokban tanultakat a gyakorlatban is kamatoztatni tudják, Arie Yom-Tov, az Unikornis Lovarda összes téli eseményének házigazdája kétfordulós Téli kupát hirdetett egy A kategóriás minősítőverseny keretében, 1,5 millió forintos összdíjazással. Az első forduló február végén már lezajlott, a második április 21–22-én lesz. Ez a versenysorozat nemcsak a magas pénzdíj miatt rendkívüli, hanem a meghívott külföldi bírók és a rendezés igényessége miatt is.

Az együttműködési készség nagyon erős a hollandoknál. Annak ellenére, hogy egymás ellen versenyeznek, néhány hetente együtt dolgoznak, segítik egymást. A Glock istálló Hollandiában egy teljesen új létesítmény, két-háromhetente elmennek oda és Hans Peter Minderhoud segítségével „élesítik” a lovaikat.

A KWPN-szemlén kiválasztott méneket elküldik a KWPN központjába az 50 napos ménvizsgára. Ez idő alatt az ottani lovasok lovagolják a ménjelölteket. A teszt költsége napi 100 euró, ami elég sok. Legutóbb az egyik lovát három hét után hazavitte, mert olyan rossz állapotba került. Sajnos a rendszer olyan, hogy a nehezebben lovagolható lovakra ültetik a jobb lovasokat, az övéihez hasonló, könnyen kezelhető ménekre pedig a gyengébbeket. Így gyakran gyengébb teljesítményt nyújtanak az amúgy nagyobb képességű, jól együttműködő lovak.

Néhány kiemelkedő lova

Rubiquilről (Rubinstein x Roemer) korán feltűnt, hogy milyen készséges – patkolásnál is magától adta a lábait –, és milyen könnyen lovagolható. Ezen tulajdonságai miatt tenyésztésbe is állították és a sikeres lovaiknak jó része tőle származott, vagy második generációban megtalálható volt ez a mén. Érdekessége, hogy Rubinstein abban az időben csak 10 kancára volt engedélyezett, amelyben Leunus kancája nem volt benne, de ennek ellenére használta a tenyésztésben, mert úgy gondolja, hogy ha egy párosítás működik, akkor ő fedeztet, és ez se nem pénz, se nem ménfüggő.

Hexagon’s Kyrainnal Thamar Zweistra 2003-ban fiatal lovas Európa-bajnok lett, ez volt az első alkalom, hogy nem német lovas szerezte meg ezt a címet.

Louisville-t négyévesen vásárolta eladási szándékkal, de annyira együttműködő, jó lónak tűnt, hogy megtartotta, nagydíjig kiképezte és csak tízévesen adta el az Egyesült Államokba.

Hexagon’s Ollright nagyon tehetséges ló volt piaffban, passzázsban, ugrásváltásban. Harmadik volt a holland bajnokságon nagydíjban, Edward Gal és Anky van Gunsven lova után. Ezen kívül csapatban aranyérmes volt Aachenben 2005-ben és 2007-ben Európa- bajnoki aranyat szerzett ugyancsak csapatban és kétszer indult a világkupa-döntőn.

Tavalyi büszkeségük Double Dutch. Anyja, Ushimanda nagyon eredményes kanca, minden csikója jó, méntől függetlenül. Double Dutch nyolcévesen indult először nagydíjban és tízéves lesz idén. Nagyon jó karakterű ló, annak ellenére, hogy fedezőménként is használják.

Roumandát ikervemhesség után nem sikerült újravemhesíteni, most egy új, a lombikbébitechnológiához hasonlítható módszerrel leszívják a petesejtet a kancából és úgy termékenyítik. Ezzel a technológiával idén három csikó születik a Hexagon istállóban. 

A 28 éves Indiamanda a saját- és ivadékteljesítmény tekintetében legmagasabb tenyészértékkel rendelkező kanca, négy utódja lett nagydíjas. Anyai nagyapja Doruto (trakehneni), akiről azt kell tudni, hogy ő volt az egyik legjobb díjlóörökítő a történelemben. Rengeteg nagydíjas lovat adott. Leunus ma már bánja, hogy nem használta eléggé a tenyésztésben.

Hogy mennyire kiszámíthatatlan a tenyésztés sikeressége, mi sem bizonyítja jobban, mint ami két évvel ezelőtt történt két csikóval. Két különböző méntől születtek, mindkét csikó bizakodásra adott okot, végül egyik sem maradhatott meg. A kezdeti optimizmus sajnos dugába dőlt, mert az egyik csikó (a 20. oldali 5. képen a hátsó ) olyan gyorsan nőtt, hogy az inak nem tudták követni a csontok növekedését, mankós állás alakult ki, ki kellett szelektálni; a másik ígéretesnek tűnő csikónál pedig a növekedés közben kialakuló idegrendszeri betegséget (Wobbler szindróma) diagnosztizáltak.

Hogyan tudja megállapítani egy csikóról, hogy jó lesz-e a sportban?

Ránézésre nem tudja eldönteni, több információhoz jut, ha megnézi a ló származásának három-négy generációját. Arra a kérdésre, hogy hisz-e a származásban, azt válaszolta, hogy ez nem hit, hanem tudás kérdése. Minden öröklött. A belgák tíz évvel járnak más méneskönyvek előtt az ugrólótenyésztésben, mert ők csak jó sportlovakat állítottak tenyésztésbe, ez különbözteti meg a tenyésztést a jó ló tenyésztésétől.

Ha megnézzük a mai sportlovakat a nagy versenyeken, akik elöl vannak, mindegyiknek az apja is egyhatvanas ló volt. A belgák ebben előbb léptek, nagyon szigorúan a saját sportteljesítményre szelektáltak. A díjlótenyésztésre is igaz, hogy ha nagydíjszintű lovakat akarunk tenyészteni, akkor olyan kancákat és méneket kell használnunk, amelyek ugyancsak nagydíjszintűek. Természetesen lesznek kivételek, és lesznek más vonalakból is kiváló lovak, de a hatékonyság úgy kevésbé jó. Nem tudják azt átörökíteni, ami nincs bennük.

Természetesen lehet ugró vonala is egy jó díjlónak, például amelyik már nyolcévesen nagydíjban megy, azt nyugodt szívvel használja a tenyésztésben, attól függetlenül, hogy ugró vonalú – mondja. Hiszen a jó ugrólónál is elengedhetetlen a jó vágta és a jó karakter. Hogy számára milyen fontos a jó karakter, a jó mentalitás, mi sem bizonyítja jobban, mint a következő történet: volt korábban egy Rubiquil-ménje, amely négyévesként a legjobb holland lónak mutatkozott, hamar megtanulta az ugrásváltásokat, piaffot, passzázst, de amikor igazán szükség lett volna arra, hogy megcsinálja, nem tette. Ez nemcsak a versenyre vonatkozott, hanem bármilyen helyzetre, amikor nyomás alatt volt. Ezek után eladta, de nemcsak őt, hanem az összes utódját is.

Hogyan menedzseli a kancákat? 

Azt a gyakorlatot alkalmazza, hogy a fiatalon jónak ítélt kancákkal tenyésztenek egy-két csikóval, utána lovagolják őket, aztán, ha bizonyítottak a sportban, akkor visszakerülnek a tenyésztésbe. 

Milyen jelentősége van a kancának a tenyésztésben? 

Hatvan százalék, tehát nagyobb a jelentősége, mint a ménnek – vallja. Fel is merül a kérdés az embrió-átültetésnél, hogy a genetikán kívül – amire azt mondanánk, hogy 50-50% a hozzájárulás a két szülőtől – a csikó a kancától is tanul a születése után, és az is hatással van a fejlődésére. Ezért fontos, hogy a kihordó kancák is jók karakterűek legyenek. Tavaly három kancát vett erre a célra, de közülük is csak egy maradhatott meg. Örök szabály, ha nem szeretnénk olyan csikót, amelyik az anyjára hasonlít, akkor ne tenyésszünk azzal a kancával.

Hogyan valósul meg a szelekció egy kis tenyésztőnél? 

A nagy ménesek a korai szelekciót a mozgásbírálat alapján végzik, a kiemelkedő mozgást tartják a legfontosabbnak a nagydíjas ló tulajdonságai közül. Van Lieren szerint azonban nem ez, hanem az elengedettség, a munkakészség, és az összeszedettségre való alkalmasság a legfontosabb. Lehet nagyon nagymozgású a ló, ha nem lehet összeszedni.

A mén híre is nagyon meghatározó, amikor mént választanak, gyakran nem is látják a lovat élőben. Úgy véli, hogy ez nem helyes, hiszen így nem vesznek észre olyan öröklődő hibákat, mint például a rossz lábállás, vagy pata. Ha van egy nagyon stabil kancacsaládunk, akkor még szerencsénk is lehet, de egyébként ilyen ménválasztással egy hendikeppelt lovat „gyártunk” – fogalmaz. 

Hogy hatnak a díjlovaglásban bekövetkezett változások a tenyésztésre?

 A tenyésztőszervezeteknél sokáig a rövidhátú, hosszúlábú lovakat preferálták, most ez megváltozott. Visszatértek a természetesebb arányú lovakhoz, nem látjuk már a nyakigláb lovakat a nagydíjban, mert az ilyen hosszúlábú lovaknál az izmok koordinációja nem olyan jó. Akárcsak az embereknél a tornában, ritkán látunk túlnőtt tornászokat. 

Hogyan történik a termékenyítés a Hexagon istállóban? 

Nem alkalmazzák a fantomot, le lehet venni a méntől a spermát anélkül is, hogy felugratnák. Leunus ezt az eljárást kedveli, így versenyen is tudnak spermát venni, például a boxban, ha épp ott és akkor sárlik a kanca. Kevésbé veszélyes mind a lónak, mind az inszeminátornak, állatorvosnak.

A célpárosítás jelentősége nagyon fontos, meg kell nézni, hogy az adott mén passzol-e az adott kancához. Leunus szívesen ad tanácsot ebben annak, aki hozzá fordul. Ha az ő ménje nem passzol az adott kancához, azt is megmondja.

Fiatal lovai képzéséről 

Régebben elküldte őket képezni, de sokba került, mondta, amivel nemcsak a képzés díjára utalt, hanem a hibás tartásból adódó problémákra is.

Másként fejlődik a lónak az értelme, ha naponta megfogjuk, vezetjük, így mire a belovaglás ideje eljön, egy készségesebb lóval van dolgunk – vallja.

Soha nem volt szükség nála hagyományos értelemben vett „betörésre”, ha eljön az ideje, csak felnyergelik a lovat és felülnek. Biztosítani kell, hogy a fiatal csikók minden nap mozogjanak, erre van egy legelőjük, ha nagyon rossz az idő, akkor pedig a fedelesbe engedik ki őket. 

A takarmányozással kapcsolatban annyit árult el, hogy nagyon fontos a lovak megfelelő ásványianyag-ellátása, mert a csontozatuk gyorsan nő. Pelletet etet, a gabonákat nem preferálja, mert ezekben a takarmányokban fordított a kalcium-foszfor arány, túl sok a foszfor, így a kalciumot pótolni kell. 

 

 

 

 

Forrás: Pegazus