Az Ophraella communa a levélbogárfélék (Chrysomelidae) családjába sorolt bogár. 1986-ban írták le Észak-Amerikából. Jelentősége, hogy tápnövényei a parlagfű- (Ambrosia-) fajok, nálunk a leggyakoribb gyomnövényen, az ürömlevelű parlagfűn (Ambrosia artemisiifolia) él. Észak-Amerikában Kanadától Mexikóig terjedt el, Európában Észak-Olaszország, Svájc, Ázsiában Kína, Tajvan, Japán, Korea lett a hazája.
Nálunk első példányait 2020-ban találták Budapest határában, soroksári területen, ahol az idén sok bogarat lehetett hálózással gyűjteni az erősen gyomos kukoricatábla szegélyéből, főleg az út menti fák által vetett árnyékból. A parlagfűtövek levélzetén azonban nem láthatók rágásnyomok. A bogarak és a lárváik is elsősorban a virágok porzóit rágják meg. A fogságban tartott bogarak is csak kényszerből fogyasztják a lombozatot.
Az ELKH ATK Növényvédelmi Intézete a közösségi médiában kérte a lakosságot, a gazdálkodókat, a természetjárókat a parlagfű-olajosbogár felderítésére. A Rovartani Közlemények 2020. 81. számában megjelent Horváth Dávid és Lukátsi Márk cikke az első hazai észlelésről, az ott megadott lelőhelyadatok ismeretében sikerült odatalálnom a helyszínre.
A hivatásos rovarász múltam azonban beindította a kíváncsiságom, amit remélem, a képeim jól igazolnak.
Az apró termetű levélbogár nősténye 4,7, hímje 4,3 milliméteres, megnyúlt, tojásdad alakú, alapszíne sárgásbarna, a szárnyfedőkön és az előtoron hosszanti sötétebb mintázattal. A bogarak lábai hasonló színűek, a csápok a végük felé sötétednek. Fejlett szárnyaikkal jól repülnek. A tojásai oválisak, sárgák, majd narancsszínűek lesznek. A kifejlett lárva szürkés, három pár erős járólábbal, szelvényezett teste ritkásan szőrözött. A szabadbábja barna, laza, de erős szövésű gubó védelmében alakul ki.
A faj szaporodását a külső hőmérséklet szabályozza. Az irodalmi adatok szerint kedvező körülmények között (2530 °C) a nőstények a párzást követő 3956 napban akár 2700 tojást is rakhatnak. A tojásokból a lárvák 5-6 nap múlva kelnek ki, és rögtön táplálkoznak.
A bogarak a kelésük után érési táplálkozásba kezdenek, majd párzanak. A kelés után a tojásrakásig átlagosan 23-29 nap telik el. A faj fejlődésének alsó hőmérsékleti küszöbe 13 °C körüli, de képes alkalmazkodni a hűvösebb időjáráshoz is.
Nem merem megjósolni, miként alakul hazánkban az amerikai jövevény bogár és a behurcolt gyom, az Ambrosia viszonya. Egyelőre nem mutatkoznak jelei a bogár széles körű tömegszaporodásának, tarrágásuknak nyomát se találtam a terepen. A parlagfű pedig sikeresen hódít a kultúrterületeken, telítve a levegőt erősen allergén virágporával.
Bodor János