0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Oktatás, kutatás, termesztés

A növényházi cserepes növényeket és vágott virágokat termesztő kertészek számára szervezett Szimbiózis kertésztalálkozó egyik célkitűzése volt, hogy a felsőfokú oktatás, a szakképzés és a termesztés kapcsolatrendszerét új megvilágításban ismertessék meg az érdeklődőkkel.

Ez nem valósulhat meg a szakterület fejlődését szolgáló kutatási irányok, innovációs lehetőségek egyeztetése és összehangolása, valamint az egyetemek, kutatóintézetek, gazdálkodó szervezetek, szakmai érdekképviseletek, innovátorok közreműködése nélkül.

Minderre a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Dísznövénytermesztési és Zöldfelület-gazdálkodási Kutatócsoportjának vezetőjeként Orlóci László mutatott rá. A hazai dísznövénykutatás az egykor lefektetett alapokon nyugszik: a fajtahasználatban, nemesítésben, növényalkalmazásban a pannon klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodó biológiai alapok fejlesztése volt a legfőbb cél és ma is az. A budatétényi Kertészeti Kutató Intézetben sok kiemelt kutatás zajlott, így a Kováts Zoltán nevével fémjelzett egynyári-, illetve a Márk Gergely által vezetett rózsanemesítés.

Számtalan eredményt könyvelhettek el, új fajtákat hoztak létre, amelyeket sokáig használtak, illetve néhányukat ma is előszeretettel ültetik.

Az intézet dísznövénytermesztési osztályát 1950-ben Domokos János professzor vezetésével alapították meg azzal a fő céllal, hogy ne csak a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán folyó képzésen belül, hanem önálló intézeti formában is működjön a dísznövénykutatás. Az intézet, noha több névváltoztatáson és szervezeti átalakításon ment keresztül, jelenleg is a megalapításkori helyén, Budatétényben található. Volt idő, amikor a dísznövénykutatás megszűnt, majd néhány éve újraindult, és a MATE Dísz­nö­vénytermesztési és Zöldfelület-gazdálkodási Kutatócsoportja is itt tevékenykedik. A kutatócsoport másfél éve el­indított dísznövény-nemesítési munkája az egynyári, évelő és fás szárú
dísz­­nö­vények előállítására és fenntartására, ezen túlmenően génmegőrzésre, a genetikai alapok fejlesztésére, valamint zöldinfrastruktúra-fejlesztésre irányul új, korszerű megoldások alkalmazásával.

Orlóci László szerint a mai vállalkozásokat leginkább a gazdasági innováció lehetősége foglalkoztatja. Szükség van olyan kutatási eredményekre, amiből profitálni lehet.

A szakember megjegyezte, hogy célszerű lenne bevonni az egyetemi képzésbe a kertészeti üzemek által javasolt kutatási területeket, és azokat szakdolgozati témaként felvetni. Ezzel kapcsolatban megemlítette, ahhoz, hogy eredményes szakdolgozatok készülhessenek, a hallgatóknak kiírt témákat mentorálási pályázattal fogják ellátni. Úgy vélte, a rendszer „jó motorja” lehet a közvetlen gazdasági innovációnak, másrészt az egy-egy vállalat innovációjában részt vevő hallgatók az egyetem elvégzése után akár az üzemek gazdasági fejlesztőiként is elhelyezkedhetnek. A Magyar Díszkertészek Szakmaközi szervezete segíteni fogja az új egyetemi szakképzési rendszer, az új innovációs megoldások kidolgozását, a gazdasági szereplők, a kutatók és az innovátorok egymásra találását. Kérte a szakembereket, gyűjtsék és osszák meg a témajavaslataikat.

Növényházban, szabadföldön

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékén folyó kutatási irányokról is hallhattak az érdeklődők. Tillyné Mándy Andrea azokat a kutatási területeket ismertette, amelyeken az elmúlt időszakban a tanszéken dolgoztak és számos komoly tudományos sikert is elértek. A Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék oktatási és kutatási tevékenysége három területet ölel fel, ezek a növényházi, a szabadföldi – ide tartozik a díszfaiskola és a növényalkalmazás is – termesztés, valamint a mikroszaporítás, ami tulajdonképpen kiszolgálja a másik két területet.

Összesen heten oktatnak a Honfi Péter által vezetett tanszéken.

Növényházi kísérleteik során évelőfajok és különböző, alacsony hőigényű dísznövényfajok virágoztatását igyekeznek előrehozni vagy későbbre kitolni. Egyebek mellett sikerült az egyik törpe Hemerocallis-fajta virágzását a természetestől eltérő időpontra időzíteni, de törpe szegfűfajták korai virágoztatására irányuló kísérleteket is végeznek. Emellett különböző törpésítő szerek kombinációit vizsgálják, valamint tőzeghelyettesítő közegekkel is végeznek kísérleteket. Tillyné Mándy Andrea a tanszék nemesítési munkáját is bemutatta. Különböző dísznövényfajok kromoszómaszámának emelésével igyekeznek a fajok díszítőértékét növelni. Egy szabadföldi orchideafaj esetében például komoly poliploid állománnyal rendelkezik már a tanszék. Négyéves kutatási projekt keretében a hazai szikes pusztákról származó, díszkertészetileg érdekes fajokat vizsgálták és igyekeztek azokat termesztésbe vonni, illetve a díszítőértéküket nemesítési módszerekkel növelni. Emellett a fajokat stressz-, szárazság- és hőtűrés szempontjából is szelektálták, ennek eredményeként a tanszék rendelkezik szikiőszirózsa-fajtajelölttel, illetve egy kiemelkedően sótűrő sóvirág-szelek­cióval.

Szabadföldi kutatásaik során több szempont szerint vizsgálnak különböző budapesti kiültetéseket, egyebek mellett mérik, hogy mennyi port és szén-dioxidot kötnek meg a növények.

A vizsgálat során a Talajtani Tanszékkel közösen sikerült kimutatni, hogy a forgalmas városi utak melletti fákról lehullott lombot gyakorlatilag veszélyes hulladékként kellene kezelni a nehéz­fémtartalma miatt, így a komposztálásban is kérdéses a létjogosultsága. Az Orlóci László vezetésével végzett kísérletsorozatban olyan új rózsaalanyokat sikerült találni, amelyek közterületi kiültetésben is nagyon jól teljesítenek. Mind a növényházi (pl. vitorlavirág), mind szabadföldi növényekkel (például berkenyefajták) kapcsolatban végeztek mikroszaporítási kísérleteket. Védett, veszélyeztetett növények természetvédelmi célú megőrzésében is részt vesz a tanszék a növények mikroszaporítási módszereinek kidolgozásával. Az előadó kiemelte azt is, hogy törekednek olyan érdekes, előremutató és újszerű szakdolgozat-témákat adni a hallgatóknak, amelyek kutatási eredményeit akár a termesztési gyakorlatba átültetve, hazai dísznövénytermesztőknél is vizsgálni lehet. Ebben a tanszéket több hazai díszkertész támogatja, akiktől rendszeresen kapnak újabb és újabb kutatási ötleteket, amelyeket mindig szívesen fogadnak.

Szűkebb képzési paletta

A magyar kertészeti szakképző intéz­mények és a növényházi dísznövény­termesztők közötti együttműködés kialakításának a lehetőségeiről Hajnal Sándor tájékoztatott.

A Magyar Kertészeti Szakképző Intézmények Szövetségének (Makeszisz) elnöke, a Magyar Gyula Kertészeti Szakgimnázium és Szakközépiskola igazgatója röviden bemutatta az 1995-ben megalakult szövetséget, amely ma országos lefedettségűnek számít a huszonkét iskola tagságával.

Ezzel rámutatott, ha bármely díszkertészetnek az országban kertésztanulóra lesz szüksége, csak a közelben lévő iskolákat kell megkeresni. A szövetségbe tartozó iskolák többsége az Agrárminisztériumhoz tartozik, de vannak egyházi, tankerületi fenntartásúak, vagy a Technológiai és Ipari Minisztériumhoz (TIM) tartozók is. Két éve megszűnt a szakiskolák önállósága, centrumokba szerveződtek, és megváltozott a szakképzésről és a felnőttképzésről szóló törvény is. A kertészképzésben a korábbinál szűkebb a választási lehetőség: szakiskolai kertész, illetve technikumi kertésztechnikus képzésre lehet jelentkezni. Szakmán belül dísznövénytermesztő-virágkötő, gyógynövénytermesztő, gyümölcs-zöldség termesztő, parképítő és fenntartó szakmairányok választhatók. Időtartamuk három, illetve öt év. A technikumban az első két évben ágazati alapozás, majd három év szakmai oktatás következik, míg a szakképző iskolában az egy év ágazati alapozó után két év szakmai oktatás.

A hároméves szakmai képzés technikusi vizsgával vagy érettségivel, a kétéves képzés szakmai vizsgával zárul.

Mindkét fél nyerhet vele

Hajnal Sándor a tanulók gazdasági környezetbe helyezett életszerű képzésére való törekvést jó iránynak nevezte, ám tapasztalatai szerint a vállalkozások nem állnak készen a teljes körű szakmai gyakorlati oktatásra. A gazdálkodó szervezetekkel kötött együttműködési szerződések száma továbbra is kevés, nehezen kapcsolódnak be a duális képzésbe, ezért az elnök igyekezett rávilágítani, hogy mik annak az előnyei.

A munkaerőhiányra is megoldást jelenthet, hogy a munkahely jellegzetességeit megismerő, jól teljesítő tanulók a szakmai vizsgát követően minden további képzés nélkül bekapcsolhatók a termelésbe, vagyis a vállalkozások olyan munkatársak kinevelésében vesznek részt, akikre hosszabb távon számíthatnak.

Rövid távú eredménye a duális képzésnek, hogy a szakmai oktatás kapcsán a termelési tevékenységben részt vevő tanulók az eladható termék előállításában is közreműködnek.

A pénzügyi oldalt tekintve pedig a duális képzőhelyek által végzett szakmai oktatás az igénybe vehető adókedvezménynek köszönhetően kifizetődő, hiszen a tanulót megillető nettó munkabérből eredő többletköltséget, vagy annak döntő részét a munkáltató adókedvezmény formájában elszámolhatja. (Az adókedvezmény kiszámításához az MKIK kalkulátora nyújt segítséget.)

A duális képzés hasznára a tanulói oldalról is rávilágított a Makeszisz elnöke. A diákok a szakirányú ismereteket valós munkakörülmények között sajátíthatják el, továbbá megismerkednek a szakterület feladataival, a kultúrák technológiáival, a tevékenység nehézségeivel és szépségével, az elhelyezkedés és a megélhetés lehetőségeivel.

Forrás: Kertészet és Szőlészet