Agrárminisztérium

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánk jó kapcsolatot ápol szakmai és agrárpolitikai szinten is Franciaországgal.

A miniszter kitért arra is, hogy az orosz-ukrán háború kezdetekor zár alá kerültek az ukrán kikötők, ezért az ukrán gabona hagyományos útvonalán, a hagyományos piacaira nem tudott eljutni, ezért jött létre a szolidaritási folyosó, ami viszont nem az eredeti céljának megfelelően működik. A szárazföldi szállítás sokkal drágább, mint a vízi, ezért a gabona a határ menti országokban ragadt. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a magyar gabonánál az ukrán mezőgazdasági termékeket lényegesen olcsóbban lehet megvenni, ami miatt a hazai gabonapiac gyakorlatilag leállt, a gazdák pedig ellehetetlenülnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az EU távolabbi részein ez nem érezhető annyira, mert a magas szállítási költségek miatt ott már nem jelentkezik árelőny. Ukrajna termelési körülményei eltérőek, a termelőknek más követelményeknek kell megfelelniük, mint az uniós gazdálkodóknak.

– tette hozzá. Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy a tranzitszállítmányokat hazánk eddig sem gátolta, sőt lépéseket tett az átrakodó kapacitások növelése, ezáltal a termékek továbbszállításának felgyorsítása érdekében. Kifejtette, európai szinten kell megoldásokat találni az ukrán mezőgazdasági termékek piactorzító hatásainak kivédésére. Brüsszel, bár tett lépéseket, de a probléma nem az érintett tagállamoknak adott támogatással oldható meg. Az EU-nak olyan rendszert lenne szükséges kialakítania, és ahhoz forrást biztosítania, ami lehetővé teszi, hogy ezek a termények elhagyhassák a frontországokat és eljuthassanak a hagyományos felvevőpiacokra.

A megbeszélés keretében szóba kerültek még

A tárcavezető kiemelte, Magyarország egyetért azzal, hogy uniós szinten csökkenteni kell a növényvédőszerek használatát, de a döntéshez szükséges tudni, hogy emiatt mennyivel kell majd többet fizetni az élelmiszerekért. Az Európai Bizottság fűnyíróelvszerű, minden tagállamra vonatkozó csökkentési javaslata nem vette figyelembe az egyes tagállamok eltérő kiindulási pontjait és eddig elért eredményeit. Nagy István a szabadkereskedelmi megállapodások tárgyalásaival kapcsolatban elmondta, szem előtt kellene tartani, hogy az Unióban csak olyan import termékek kerülhessenek forgalomba, amelyeknek az előállítási szabályai és feltételei megegyeznek az EU-s előírásokkal és követelményekkel.

A faanyagról sokan gondolják, hogy teherbíró-képessége, tűzbiztonsága, statikai tulajdonsága, élettartama messze alulmarad az egyéb, „korszerű” építőanyagokkal szemben.

A kétnapos rendezvényen a szervező Országos Erdészeti Egyesület (OEE) és a házigazda Soproni Egyetem szakemberein kívül ott vannak a fenntartható, környezettudatos építőipar legfontosabb szakmai szövetségei, az érintett minisztériumok (az Energiaügyi Minisztérium, az Építési és Közlekedési Minisztérium, az Agrárminisztérium) magas rangú képviselői, sőt, a finanszírozói oldal elemzői és döntéshozói is.

A rendezvény első napján a résztvevők tájékoztatást kaptak az építőipari fafelhasználás lehetőségeiről és korlátairól, a kortárs faépítészeti trendekről, a különböző fafajok adottságairól, a faépítészet fenntarthatósági, klímavédelmi, szénmegkötési szempontjairól.

Erdőalapú gondolkodásra, a terméklánc egységes kezelésére van szükség

– fogalmazott Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára – az ezzel kapcsolatos stratégiai alapok kialakítása már elkezdődött, és ez a minisztériumok és szakmai szervezetek együttműködésében zajlik. A Közös Agrárpolitika keretei között öt év alatt 310 milliárd forintot használhat fel az ágazat – folytatta Zambó Péter, amelyből 160 milliárd forintot erdőtelepítésre kell használni, így 150 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre az erdő- és faalapú gazdaság támogatására. Az Agrárminisztérium teljes mértékben elkötelezett az „elsődleges faipar” erősítésére, és ebben számít a kapcsolódó ágazatok együttműködésére.

Határ Renáta, az Építési és Közlekedési Minisztérium építésgazdaságért felelős helyettes államtitkára leszögezte, hogy a minisztérium stratégiai célja az importkitettség csökkentése az építőiparban, különösen a nyersanyag-gyártásban.

„Ültess fát! Használj fát!” – hangzott el a Kárpáti József, Magyar Környezettudatos és Szerelt Technológiás Vállalatok Szövetségének elnöke előadásában, teljes összhangban a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség jelmondatával.

Az OEE által kezdeményezett Erdei Szabadegyetem előző két, nagy sikerrel lezajlott rendezvénye a klímaváltozás és az erdők kapcsolatát, illetve a faanyagnak a fenntartható energiatermelésben betöltött szerepét vizsgálta. A szabadegyetemnek mindig fontos célkitűzése volt a rendhagyó, élményszerű megközelítés – a III. Erdei Szabadegyetemen sincs másképp, a résztvevők valódi „műhelymunkán" szerezhettek első és puszta kézből ismereteket a faanyagok tulajdonságairól, illetve részt vettek egy Sopron hagyományos faépítészetét bemutató város- és építészettörténeti sétán is. Az esemény és a szereplők egyeztetése komoly előrelépés az erdőalapú gazdaság stratégiájának kidolgozása felé.

A tárcavezető arra emlékeztetett, 2021-től soha nem látott mértékű forrás áll rendelkezésre az agrárium fejlesztésére, amely a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” programban meghatározott stratégiai irányok mentén, a magyar vidék gazdaságának gerincét adó mezőgazdaság és élelmiszertermelés teljes modernizációját célozza meg.

Nagy István kifejtette, a kormány 2023 áprilisában a Vidékfejlesztési Program kötelezettségvállalási összegét csaknem 3443 milliárd forintra emelte, ezzel vált lehetővé az újabb pályázatok támogatása.

Emellett a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatása kapcsán 11,5 milliárd, a takarmány előállító üzemek fejlesztésének támogatása című felhívásra benyújtott kérelmek esetében pedig 12,7 milliárd forintnyi forrás odaítéléséről született döntés az elmúlt napokban. A vidéki térségben működő önkormányzatok további 9,86 milliárd forint összegben részesültek támogatásban, amit külterületi utak fejlesztésére és felújítására fordítanak – sorolta a miniszter.

Nagy István megemlítette, hogy a már korábban a Vidékfejlesztési Program keretei között megítélt támogatások kifizetéseihez kapcsolódóan a 2023-as esztendőben a magyar költségvetés 750 milliárd forintot biztosít, amelyből 386 milliárd forintot már elutaltak az érintettek számára.

Balczó Bertalan hozzátette, az ökológiai válságra adott válaszok sok szereplő közti szoros együttműködést követelnek. A közös erőfeszítések vállalása és megvalósítása terén egy kiemelkedő mérföldkő a Biodiverzitás Egyezmény részes felei által tavaly decemberben Montréalban elfogadott globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia (GBF).

A SWIPE projekt nagyszerűségét bizonyítja, hogy a környezeti bűncselekmények megelőzése, felismerése, feltárása és kezelése tématerületen egy asztalhoz ültette az érintett szervezeteket, intézményeket és támogatást nyújtott számukra abban, hogy a saját munkájukat hatékonyabban, magasabb színvonalon tudják ellátni – tette hozzá a helyettes államtitkár, majd kiemelte:

a környezeti bűncselekmények széles köre, amelyek közül kiemelkedik a vadon élő állat- és növényfajok határokon átnyúló, illegális kereskedelme, fajok kipusztulásáért felelős. Az illegális kereskedelemből származó haszon éves szinten megközelítheti a 20 milliárd eurót.

A helyettes államtitkár hozzáfűzte, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmét egy rendkívül hatékony nemzetközi egyezmény, a CITES szabályozza, amely éppen az idén ünnepli elfogadásának 50. évfordulóját. Magyarország 1985 óta részes fele az egyezménynek, amelynek hatálya alá 38 ezer növény- és állatfaj tartozik, és az évtizedek során számos fajt védett meg a kipusztulástól.

Balczó Bertalan szerint a jelenleg záruló SWIPE projekt jól mutatja, hogy a környezeti bűncselekmények elleni küzdelemhez elengedhetetlen az érintett hatóságok, mint a CITES igazgatási hatóság, vámhatóság, a rendőrség, a területileg illetékes természetvédelmi hatóságok, az ügyészek, és bírók, és más ellenőrző szervek összehangolt munkája, felkészültsége és tudatossága. Éppen ezért állt a hiánypótló kezdeményezés mellé az Agrárminisztérium társfinanszírozóként is – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Az erdőgazdaság főleg Veszprém vármegye területén végzi gazdálkodási tevékenységét. Több száz kilométer turistaút, köztük az Országos Kék Turistajelzés, számos erdőismereti tanösvény, valamint több erdei kerékpárút teszi lehetővé, hogy a kirándulók olyan látványosságokat fedezhessenek fel, mint a legendák övezte Római-fürdő vízesés, az egykoron Mátyás király vadászkastélyaként szolgáló Pusztapalota romjai, vagy a Vitéz Bertalan Árpád kilátó lélegzetelállító panorámája.

A Papod-hegy 644 méteres magasságával az Északi-Bakony egyik legmagasabb csúcsa és elhelyezkedésének köszönhetően innen a legszebb a panoráma. Hárskútról kiindulva egy kellemes sétával elérhető a hegytetőn kialakított pihenőhely és a 20 m magas Vitéz Bertalan Árpád kilátó, melynek legfelső szintjéről pazar kilátás nyílik a Bakony legszebb erdőire. A Bakancsos Barangolás a Bakonytól a Balatonig elnevezésű pályázatnak köszönhetően 2021 óta egy különleges kilátó és hozzá kapcsolódó pihenőhely várja a látogatókat Nagyvázsony külterületén. A kilátóból remek panoráma nyílik a Déli-Bakony vonulataira és annak legszebb erdőtömbjeire. A Veszprémben található Jutas kilátó szomszédságában területükön aszfaltburkolattal ellátott kerékpáros dirt és pumpapálya épül jelenleg a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023. program keretében.

A környezet megóvását szem előtt tartva, az erdőgazdaságuk Ajka melletti Hubertus Erdészet Erdei Iskolája már a legfiatalabb generációnak igyekszik útmutatást adni a környezettudatos szemléletmódhoz.

A vadgazdálkodás kiemelkedő központjának számító Alsópere, egykor a Nádasdy család vadászbirtoka volt, ahol maga Nádasdy Ferenc alakította ki a ma is szabadon látogatható, angolkert jellegű arborétumot. A Nádasdy család gyökerei a XII. századra nyúlnak vissza, akik a XIX. századra a Dunántúl egyik legjelentősebb fölbirtokosává váltak. A Bakony fővárosának nevezett Zirctől, mindössze 13 km-re, Olaszfalun keresztül érhető el Alsópere.

Működésüket meghatározza a térségben található központi lő- és gyakorlótér, mely révén számos terület katonai múltjába betekintést engedő látnivalókkal is várják a kirándulókat. Nagyvázsony mellett 2021-ben került átadásra egy, a II. világháborúból fennmaradt lőtértorony, mely mostanra az egyik legkeresettebb kilátójuk lett. Természetvédelmi területeik közül hazai és európai viszonylatban is kiemelkedő a Szentgáli tiszafás, több mint tízezer tiszafa egyeddel, de a Burok-völgy a földtani és növénytani ritkaságai miatt, szintén hazánk egyik érintetlen természetvédelmi területe.

Találjuk meg együtt Magyarország legszebb erdejét! Szavazzon az Agrárminisztérium Facebook oldalán a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. legszebb területére!

A tárcavezető azt mondta, azok a személyek, akiket ma köszöntünk, határozottan elkötelezték magukat és különösen kiemelkedő tevékenységet folytattak és folytatnak a természetvédelem területén. Kimagasló eredményeket értek el, legyen szó akár oktató, ismeretterjesztő munkáról, természetkímélő gazdálkodásról, a táji adottságok egyedi hagyományainak megőrzéséről vagy az értékközpontú szemléletre ösztönző együttműködések koordinálásáról.

Nagy István kiemelte, elkötelezettek vagyunk a biológiai sokféleség fenntartására, ami biztosítja környezetünk stabilitását és alkalmazkodóképességét, ezáltal teszi a Földet az ember számára élhető hellyé. Az egészségesen működő biológiai rendszerek többek között az egészséges élelmiszert, a természetes gyógyszer-alapanyagot, az egyéb nyersanyagot, az iható vizet, a tiszta levegőt és a nyugodt, rekreációra alkalmas élőhelyet biztosítják számunkra. A zavartalan ökoszisztémák szerepet játszanak a természeti katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, ezek káros hatásainak enyhítésében, valamint az éghajlat szabályozásában is.

Hozzátette, a mezőgazdaságban használt növények és állatok, mint kulcsfontosságú genetikai erőforrások jelentik élelmiszertermelésünk alapját. Sokféleségük elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövő társadalma megfelelő válaszokat tudjon adni a klímaváltozásra, és az élelmiszerválságok kihívásaira.

A biológiai sokféleségben rejlő erőforrások, a természetes élőhelyek által nyújtott olyan, „láthatatlan” szolgáltatások, mint az éghajlat-szabályozás, a beporzás, a tiszta víz és levegő fenntartható biztosítása érdekében kiemelt cél a védett természeti területek megóvása. Éppen ezért a környezet- és természetvédelmet egy új szintre kell emeli, amelynek teremtésvédelemmé kell válnia. Meg kell találni benne a teremtett világunk egységét és egyensúlyát, a nevelés szerepét az iskolában és a családban egyaránt. A bolygónk megóvása olyan érték, amiért érdemes és kell is küzdenünk a 21. században – fejtette ki Nagy István.

Láng Rudolf, írói nevén „Sólyom” emléktáblájának avató ünnepségén az államtitkár kiemelte, hogy a magyar vadászat és vadászati kultúra történetében az 1881-es esztendő mennyire fontos volt. Ekkor született Kittenberger Kálmán, ekkor alakult meg az Országos Magyar Vadászati Védegylet, de ekkor látta meg a napvilágot Csathó Kálmán, Esterházy Móric és nem utolsósorban Láng Rudolf is.

Az édesapja irányításával dolgozó erdészeti és vadászati személyzet körében nőtt fel, általuk ismerte meg a vidék változatos élővilágát és a vadgazdálkodás mindennapi teendőit. Itt alapozta meg azt az óriási tudást, amelyet a vadgazdálkodással, vadászattal, fegyvertannal, vadászkutyákkal, vadkárral, a vadászat írott és íratlan szabályaival kapcsolatban későbbi írásaiban közkinccsé tett. A múlt század első felében Kittenberger Kálmán Nimród Vadászújságjában „Sólyom” írói néven alkotott maradandót. Az évek során tíz különböző rovatban több mint 500 írása jelent meg, mintegy 1000 oldal terjedelemben.

A szakma és az olvasók elismerése ellenére azonban a második világháborút követő rendszer háttérbe szorította és elhallgattatta. 1948–tól a kommunista-szocialista államrendben hite, értékrendje miatt félreállították, már nem vadászhatott és nem is publikálhatott. 1963. május 25-én, 82 évesen hunyt el. A rendszerváltás után azonban újra felfedezték és Mosonmagyaróváron emléktáblát is állítottak a tiszteletére a piarista gimnázium falán.

A vérteskozmai emléktábla Lebó Ferenc Munkácsy Mihály-díjas érem- és szobrászművész, Magyarország Érdemes Művésze műve. Tardosi vörösmárvány kőből valósította meg, ami az Esterházy-uradalom hivatalos díszítő köve volt. Az államtitkár beszédének zárásában megköszönte Tamás Antalnak az Agrárminisztérium kollégájának fáradhatatlan szervező- és kutatómunkáját, az Erdészek A Vértes Értékeiért Egyesület kitartását és elhivatottságát, amely nélkül az emléktábla avatása nem jöhetett volna létre.

A térség gazdái összefogtak, és azt kérik Brüsszeltől, hogy ismerje el a probléma súlyosságát, és hallja meg az ő hangjukat is, mondta Nagy István agrárminiszter. Brüsszelnek lépnie kell a magyar és más európai gazdák védelmében.

A kelet-európai tagállamok gazdaszervezetei, köztük a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) delegációja azért tüntettek ma Brüsszelben, hogy az Európai Unió vegye komolyan az ukrán gabona beáramlása elleni intézkedéseket, és ne csupán a felszínen kezelje a problémát.

Hozzátette, a gazdák azt szeretnék elérni, hogy legalább ez év végig érvényben maradjon az importtilalom, ugyanis a helyzet június 5-ig nem fog megoldódni, az érintett országokban a gabonatárolókat továbbra is leginkább a tavalyi ukrán gabonaszállítmányok foglalják el.

Nagy István arra emlékeztetett, ahhoz, hogy az öt érintett ország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia számára megfelelő uniós intézkedések kellenek az ukrán import okozta, korábban nem látott mértékű regionális gabonapiaci nehézségek megfelelő kezelésére.

Az agrárminiszter leszögezte, a magyar agrárkormányzat és a gazdaszervezetek egyetértenek abban a célban, hogy az Európába beáramló, a szigorú európai uniós termelési kötöttségek nélkül, így sokkal alacsonyabb költséggel előállított ukrán gabona a hagyományos piacaira jusson el és ne lehetetlenítse el a kelet-európai gabonapiac működését, újra megfelelő módon működjenek a megszokott kereskedelmi csatornák.

Nagy István agrárminiszter és Otar Shamugia, Georgia mezőgazdasági minisztere Tbilisziben folytatott megbeszélést.

A tárcavezetők együttműködési nyilatkozatot írtak alá, amely többek között előrevetíti a magyar nemesítésű vetőmagok georgiai termesztését, a közös munkát a szőlészet és borászat terén, valamint kétoldalú projektek indítását a zöldség- és gyümölcstermesztés, illetve a méztermelés kapcsán.

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára emlékeztetett: az elmúlt két évben 1300 milliárd forint támogatás kaptak a mezőgazdasági beruházások, idén további 350 milliárd támogatás kifizetését tervezi a kormány. A 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus forrásait Magyarország a Vidékfejlesztési Program keretében 2021-től soha nem látott mértékű, 80%-os nemzeti forrással egészítette ki és kezdte felhasználni az agráriumban.

Feldman Zsolt elmondta, ennek keretében a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat támogató felhívások kapcsán közel 11 ezer pályázat részesült hozzávetőlegesen 1300 milliárd forint támogatásban 2021 óta. 2023-ban is még százmilliárdos nagyságrendben születnek újabb támogató döntések fejlesztési projektekhez, amelyek esetében a kedvezményezettek fenntartották megvalósítási szándékukat. Mivel a korábban megkezdett fejlesztéseknek a megvalósítása jelentős részben most is zajlik, még a jelenlegi nehézségek mellett is legalább 350 milliárd forint beruházásokhoz kapcsolódó kifizetést prognosztizálunk a 2023-as esztendőben az összes, kifizetésre váró 750 milliárd forintnyi vidékfejlesztési támogatásból. Ilyen mértékű beruházási forráskihelyezés egy éven belül e célra még soha nem történt – jelezte az államtitkár.

Feldman Zsolt szerint

Az új vidékfejlesztési pályázati felhívások kapcsán a menetrend 2023. év második felében készül el, az első pályázati lehetőségek az idei év végén, illetve 2024 elején várhatóak. Mindez igazodik az év második felére várhatóan kedvezőbbé váló finanszírozási környezet újranyíló lehetőségeihez, ami erősíteni fogja az új mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások megvalósítási szándékát és lehetővé teszi az ezekre szánt 1500 milliárd forintnyi fejlesztési forrás optimális felhasználását.