Agrárminisztérium

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az Agrárminisztérium elkötelezett a felelős vízgazdálkodás és az öntözéses gazdálkodás kiszélesítése mellett. E cél érdekében módosult korábban a vízgazdálkodásról szóló törvény is.

A bonyolult adminisztráció helyett egy egyszerűsített adatlapon kell a bejelentést megtenni, ha a vízkivétel kizárólag talajvízből történik. A szabályozás célja az volt, hogy megoldódjon az az évek óta súlyosbodó probléma, amelyet az engedély nélkül kialakított kutak jelentenek a mezőgazdaságnak és a környezetnek. Fontos kitétel, hogy a kutat karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele nélkül, talaj-, illetve talajvíz-szennyezéssel nem érintett területen létesítsék, és annak talpmélysége az 50 métert nem haladja meg, illetve az első vízzáró réteget nem éri el. Lényeges továbbá az is, hogy a kút csak az üzemeltetője művelésében álló földterületek öntözését biztosíthatja – tette hozzá. Nagy István kitért arra is,

A bejelentés, illetve az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól, aki ennek eleget tesz továbbra is díjmentesen üzemeltetheti a kútját – húzta alá az agrárminiszter.

Az államtitkár a Csongrád-Csanád vármegyei község ünnepségén kifejtette, a vidéken működő vállalkozások és az ott élők számára kiemelt jelentőségű, hogy külterületeik is jól megközelíthetőek legyenek.

Ebből a keretből épült újjá az Üllés szélén futó útszakasz is, amely egyrészt eloszlatja a községen átmenő forgalmat, valamint biztonságos és korszerű elérést biztosít a település környezetében lévő vállalkozásoknak, az itt üveg- és fóliasátrakban nagy értéket előállító kertészeteknek, a település határában lévő több ezer hektár föld megműveléséhez.

Feldman Zsolt hangsúlyozta, az országos nagy autóút fejlesztési programok jelentősen javítják a vidéki térségek elérhetőségét, emellett pedig a falvak számára ugyanilyen fontosak a jó minőségű külterületi utak, amelyek összekötik a tanyákat, a vállalkozások telephelyét a településsel és segítik igazi gazdasági egységként működni e településeket. A komfortos élet mellett hozzájárulnak a gazdasági fejlődéshez is. Üllés település eredményesen pályázott, így mintegy 200 millió forintból újult meg az itt élők számára oly fontos útszakasz – tette hozzá.

A tárcavezető hangsúlyozta, a kormány és az agrártárca megadja az alapokat a jövő agrárszakemberei számára: modern oktatással, intézményrendszerrel, felújított iskolákkal, szakképzéssel és a 2023-ban elindult új Közös Agrárpolitika magyar Stratégiai Tervében megfogalmazott célkitűzésekkel, forrásokkal. A Déli ASzC Bereczki Máté Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola lassan 120 éve kiváló szakembereket ad a magyar agrárium számára, a célja nem módosult az idők során: az agrárium szeretetét beoltani a diákokba és nézni, ahogyan a rügy duzzadni kezd és éltre kel.

Nagy István arról is beszélt, hogy az elmúlt években az agrárszakképzés strukturálisan megújult. Az Agrárminisztérium fenntartásában működő agrárszakképzési centrumokban a mezőgazdasági valamint élelmiszeripari cégek, társaságok biztos partnerekre találtak, és a maguk társadalmi környezetének megbecsült, elismert oktatási szereplői lettek. 2019 óta folyamatosan emelkedik a beiratkozó tanulók létszáma, a 2022/23-as tanévre az előző évhez képest 5 százalékkal többen, 4638-an iratkoztak be. Kedvező adat, hogy az előző tanévhez viszonyítva a technikumba jelentkezők száma ismét nőtt, húzta alá.

A miniszterelnöki biztos elmondta, az agrártárca célja az, hogy ezek a kutyafajták szeretettek, kedveltek legyenek. A program rávilágít arra, hogy ennek a gyönyörű megjelenésű, méltóságot sugárzó kutyafajtának régi "funkcióját", az őrző-védő tevékenységet a 21. századi körülmények között is kiválóan lehet alkalmazni.

V. Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy az Agrármisztérium 2 millió forinttal járult hozzá a kutyák megvásárláshoz és kiképzéséhez.

A harmadik kapcsolódás pedig a hungarikumok ügye. Mikor magyar nemzeti értékekről beszélünk, akkor nemcsak az érinthetetlen, üvegbúra alatt őrzött tárgyakra, "vasárnapi" elemekre gondolunk, hanem a magyar életmód védelmére is. Azt szeretnénk, hogy az értékekhez való ragaszkodás az életünk részévé váljon. Mind ételek tekintetében, mind viseletben, vagy jelen esetben, a magyar kutyafajtákban - tette hozzá.

Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy a 2015-től érvényes Közös Agrárpolitika meghatározó és Magyarország számára kiemelt jelentőséggel bíró támogatási konstrukció a termeléshez kötött támogatások rendszere. 2022. év végén 4,5 milliárd forintot már előleg formájában kifizettek a juhágazat számára, a napokban pedig több, mint 7.000 állattartó részére érkezik csaknem 5,5 milliárd forint támogatás.

ami az általános információk mellett sorra veszi a növénytermesztéshez, illetve az állattenyésztéshez tartozó termeléshez kötött támogatásokat is. A kiadvány elérhető a tematikus KAP honlapon, a https://kap.mnvh.eu/publications címen. Ezen felül a gazdálkodóknak érdemes megtenniük mindent az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerben lévő adatok naprakész biztosítása érdekében, az idei évi egységes kérelemben megjelenő állatok megszemélyesítése miatt.

A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár kiemelte, hogy hazánkban a Natura hálózat gyep hasznosítású területeire speciális földhasználati előírások vonatkoznak, amelyek betartása többletköltséget, illetve adott esetben bevételkiesést jelent a gazdálkodók számára. Ennek ellentételezésére támogatást igényelhettek az érintettek.

A kompenzációs támogatásra több mint 9200 kérelem érkezett, és az érintett gazdák normatív, területalapú, vissza nem térítendő támogatásban részesülnek. A felhívásra az egységes kérelem keretében 2023-ban is lehet beadni támogatási kérelmet, amely egyúttal kifizetési igénylésnek is minősül – hangsúlyozta Feldman Zsolt.

A magyar kormány elkötelezett a biológiai sokféleség helyreállításának, megőrzésének és javításának előmozdításában, amelyet az aktív mezőgazdasági termelők együttműködésével kíván megvalósítani.

A tárcavezető kiemelte, a vetőmagtermesztésben komoly együttműködési lehetőség van Georgia és Magyarország között. Hazánk kész arra, hogy kiváló minőségű terményeket szállítson a kaukázusi országba, és így azok a helyi adottságoknak megfelelően továbbszaporítva eljuthatnak más keleti piacokra is.

További lehetőség rejlik abban, ha az egyetemek és a kutatóintézetek szintjén is szorosabb lenne az együttműködés. A szakemberek és a diákok kölcsönös cseréje tovább erősítheti ezt a folyamatot.

Nagy István elismerően szólt a georgiai méhészek munkájával kapcsolatban, hazánk pedig segíthet abban, hogy a georgiai méz eljusson az Uniós piacokra is. Emellett komoly lehetőségek vannak a gyümölcsfajták tanulmányozásával kapcsolatban is, különös tekintettel a barackra és a paradicsomra. A miniszter felhívta a figyelmet a georgiai szőlő és borkultúra gazdag örökségére, amit nemcsak a kereskedelem, hanem a tudomány területén is érdemes tovább bővíteni.

A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a magyar élelmiszer- és feldolgozóipar átfogó megújuláson megy keresztül, ezért hazánk számára is lehetőséget jelenthetnek a georgiai alapanyagok.

A tárcavezető hangsúlyozta, a természet az egyik legnagyobb kincsünk, ezért mindent meg kell tenni azért, hogy fenntartható és biztonságos környezetben élhessünk. Nagy István kiemelte, az Európai Unióban mintegy 17 millió méhkaptár van, és 600 ezer méhész dolgozik. Összehasonlításul:

Hozzátette, az Agrárminisztérium nagyra becsüli a magyar méhészek munkáját. Nagyon jól tudjuk, hogy bár az agrárium legkisebb ágazatáról van szó, hiszen alig egy százalékát teszi ki az a gazdasági eredmény, amely a méheknek köszönhető, a közvetett haszonra tekintve viszont azt látjuk, hogy az egész mezőgazdaság, a teljes élelmiszeripar és mindannyiunk jövője a méhek tevékenységén múlik. Az elmúlt 50 évben megháromszorozódott azon termések, élelmiszerek mennyisége, amelyek méhes beporzást igényelnek. A miniszter kitért arra is, hogy ha a méhek nem végeznék el a beporzást, akkor pillanatok alatt minden hatodik élelmiszer eltűnne a boltok polcairól. Szinte észre sem vesszük őket, láthatatlanul tevékenykednek, de a munkájuk nélkülözhetetlen – fejtette ki.

Az agrártárca éppen ezért ehhez igazította a támogatásokat is: 2023 és 2027 között a méhészeti ágazat a hazai forrásokkal együtt mintegy 42,7 millió euró támogatásban részesül, továbbá a méhek után is igényelhető állatjóléti támogatás. A miniszter szerint minderre azért van szükség, mert ha méhészetről beszélünk, természetes módon a mézre gondolunk, de ahhoz, hogy művelőinek megfelelő megélhetést nyújtson, át kell alakítani az ágazat bevételi szerkezetét. A jövőben így nem csupán a méztermelést kell figyelembe venni, hanem a beporzásban végzett tevékenységet is. A kiszámítható jövő érdekében biztonságban kell tudni a méhcsaládokat és a méhészeket egyaránt – húzta alá a tárcavezető.

A programra 2023. március 22-től április 22-ig – a Víz Világnapjától a Föld Napjáig – várják azon 18 és 24 év közötti fiatalok jelentkezését, akik betekintést szeretnének kapni a gyakorlati természetvédelembe. A jelentkezéseket a www.ifjukocsagor.furgediak.hu weboldalon keresztül lehet elküldeni. A résztvevő diákok az általuk kiválasztott nemzeti parkban tölthetnek el egy tíz napos szakmai gyakorlatot.

„Ifjú Kócsagőr Programunk az elmúlt évek alatt bebizonyította, hogy nemcsak természetvédelmi szemléletet ad, hanem gyakorlatias feladataival az életre is nevel. A résztvevők a megszokott közegükből kilépve és az elméleti ismereteken túl erősíthetik kommunikációs és problémamegoldó képességüket, fellépésüket. Ez a későbbiek során előnyt jelent számukra az élet számtalan területén, legyen az akár egy állásinterjú, konfliktushelyzet, vagy egy előadói szerepkör” – mondta el Dukát Zsófia, az Agrárminisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztályának vezetője, az Ifjú Kócsagőr Program döntő zsűrijének elnöke.

Az országos döntővel egybekötött háromnapos záróeseményt 2023. szeptember 20-22. között az idén 50 éves Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság rendezi meg.

A HNPI igazgatója az Ifjú Kócsagőrökben a leendő kollégákat látja. Medgyesi Gergely Árpád kifejtette, a program keretében tovább mélyíthetik a megmérettetésben résztvevőkben a természetvédelem szeretetét és a versenyzők megismerhetik a természetvédelmi őrök változatos munkáját. Hozzátette, a környezeti nevelés kiemelten fontos feladat. A program résztvevői az iskolarendszerben el nem sajátítható képet kapnak világunk sokszínűségéről, valamint a természeti rendszerek egymásra épüléséről. Medgyesi Gergely Árpád örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy hazánk unikális természeti és kultúrtörténeti értékeinek megismeréséhez és az országos döntő lebonyolításához az idén 50 éves Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kiemelten járulhat hozzá.

Az Ifjú Kócsagőr Program a korábbi évekhez hasonlóan az Agrárminisztérium, a tíz nemzeti park igazgatóság, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet, a 30Y zenekar, valamint a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. összefogásával valósul meg. Az Ifjú Kócsagőr Program felhívása elérhető a www.ifjukocsagor.furgediak.hu weboldalon.

A történelmi léptékű szárazság okozta károk enyhítése az agrárpolitika számára kiemelt feladat a gazdálkodók talpon maradásának segítése érdekében. Tavaly kifejezetten súlyos aszály pusztított az ország mezőgazdasági területeinek 80 százalékán, melyből 1,45 millió hektárra jelentettek be aszálykárt - hangsúlyozta Nagy István. Egyúttal a miniszter kijelentette, hogy

a 2022. évi károk kompenzálására az erre jogosult 22.583 gazdálkodónak 2023. március 31-ig 50,6 milliárd forint kerül kifizetésre. Ebből 49,7 milliárd forint az aszálykárok után, a többi forrás pedig más káresemények ellentételezésére.

Kiemelte, a többletforrások biztosításával a kormány az agrárkár-enyhítési alap forrásait több, mint négyszeresére emelte.

Az elmúlt évtizedben tudatosan fejlesztett mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben a kárenyhítési alap mellett a díjtámogatott növénybiztosítások jelentenek komoly segítséget. A biztosítási díjtámogatásoknak köszönhetően többszörösére emelkedett az aszálybiztosítással rendelkező gazdaságok száma, így a mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságok mintegy 41 milliárd forintot fizettek ki az érintetteknek a tavalyi aszálykár és más, a szélsőséges időjárás okozta károk enyhítésére.

A 2022. évi, történelmi léptékű aszály következményeinek kezelése érdekében a kormány Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzset állított fel, amelynek javaslatára rendkívüli intézkedéseket is hozott a mezőgazdasági termelés finanszírozási hátterének biztosítása érdekében. A kormány gazdálkodói hitelek finanszírozási lehetőségeinek megsegítésére hitelmoratórium lehetőségét biztosította az agárszektor számára, amelynek révén a termelők 286,6 milliárd forintnyi mezőgazdasági hitel visszafizetéséhez kapcsolódóan kaphattak 2023 végéig haladékot. A kis- és középvállalkozások piaci alapú, változó kamatozású és nem kamattámogatott hiteleihez kapcsolódóan kamatstop került bevezetésre a tavalyi év végétől.

Az aszály által sújtott mezőgazdasági termelők és az állattartók számára, forgóeszköz finanszírozásuk segítése érdekében megnyílt a kiemelt, legfeljebb 14 százalékos kamattámogatás lehetősége az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel keretében. Szintén 2022-ben az üzemanyag hatósági ár mezőgazdasági gépekre történő kivételes alkalmazása révén mintegy 39 milliárd forintot takaríthattak meg a mezőgazdasági termelők.

A mezőgazdaság finanszírozási helyzete érdekében tett intézkedéseknek, a korábbi évek ágazati pénzügyi erősödésének is köszönhetően a magyar mezőgazdaság helyzete a tavalyi tragikus aszály súlyos következményei mellett is stabil, melyhez a kárenyhítési alapon keresztül is most komoly segítséget kapnak a gazdálkodók - tette hozzá az agrárminiszter.